“A 2011-ben életbe lépett energiastratégia hosszú távon tudja garantálni Magyarország energiaellátását” – jelentette ki az államtitkár. Elmondása szerint a világ energiafelhasználási igénye 2050-ig nőni fog, az energiahordozó-struktúra azonban nem fog lényegesen változni, továbbra is a kőolaj és a földgáz lesz a meghatározó. Mindez pedig árfelhajtó tényezőként is jelentkezik – hívta fel a figyelmet. Kovács Pál rámutatott: az Európai Unió szintjén is lassú az “energiamix” átalakulása, az elmúlt 22 év alatt megduplázódott a megújuló energiaforrások részaránya, de még így is csak 15 százalékot tesz ki. Az erőltetett támogatási rendszerből eredő szociális feszültségek súlyát pedig még nem lehet felmérni – tette hozzá.
Rámutatott: az EU egyre inkább függő helyzetbe kerül az energiaimport miatt. Az Egyesült Államokban kibányászott palagáz kiszorítja a szenet, ami viszont az európai piacokon jelenik meg, és sorra épülnek a szénerőművek.
“A jelenlegi támogatási rendszer szociális válsághoz, energiaár-emelkedéshez fog vezetni, ami agyonvágja Európa versenyképességét” – fogalmazott.
Kovács Pál arról is beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból sebezhető. A felhasználásban meghatározó szerepet játszanak a fosszilis energiahordozók, ezek importja fedezi az energiaszükséglet 62 százalékát. Ebből is kiemelkedik a földgáz: az ország szükségleteinek 82 százalékát importból kell fedezni. Ugyanakkor az erőműpark jelentős része elavult, az épületek 70 százalékának energiafelhasználása pazarló, a megújuló energia hasznosítás pedig 2012-ben alig 9,3 százalék volt.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Energiastratégia az ország hosszú távú, versenyképes energiaellátásának biztosításának érdekében célul tűzi ki az energiafelhasználás hatékonysága és a megújuló energiaforrások ésszerű növelését, a biztonságos atomenergia alkalmazását, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználását. Rámutatott: Magyarország a fosszilis energiahordozók tekintetében nem szegény, ezek kiaknázása révén lényegesen csökkenthető az import-függőség.
Kasó Attila miniszterelnöki biztos a bányászat perspektíváiról szólva rámutatott, hogy a 2012-ben megfogalmazott célok között van a szénbányászat újraindítása, ehhez kapcsolódva a szén vegyipari felhasználásának megteremtése, az ércbányászat megindítása elsősorban Pécsen és Recsken, a geotermikus energiafelhasználás elterjesztése, valamint a bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozása.
Elmondta: a szénbányászatra elsősorban Észak-Baranyában, Tolnában látnak lehetőséget, itt több mint 400 millió tonna feketeszén van, de borsodi, nógrádi területeket is vizsgálnak. Az ércbányászat esetében Recsk jöhet szóba: itt 30-70 millió tonna ércvagyon termelhető ki gazdaságosan, és mintegy 800 embernek adhatna munkát. A pécsi uránbányászatról kormányelőterjesztés készült – tette hozzá.
Kasó Attila utalt arra is, hogy a bányászati hulladékokra korábban általában veszélyforrásként tekintettek. Ezen anyagok összetételét megismerve, a megfelelő technológia alkalmazásával nagy értékű nyersanyaghoz lehet jutni – vélekedett. Szavai szerint a vörös iszapból kinyerhető fémek, ritkaelemek értéke a magyar államadósság mértékével vetekszik. Az országban 75 millió tonna vörös iszap halmozódott fel, ebből 50 millió tonna Ajka mellett, amelyben a kivonható ritkaelemek, fémek értéke meghaladja a 110 milliárd dollárt – ismertette.