A közlemény szerint a 24 milliárd forintból épült 70 megawatt hő- és 35 megawatt kapcsolt villamosenergia-termelő kapacitású blokk az üzemi próbák, a próbaüzem és a kereskedelmi időszak alatt 192 gigawattórányi villamosenergiát és 878 ezer gigajoule hőenergiát állított elő a 2014 tavaszi fűtési szezon végéig. A kazánokban eddig összesen 143 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot, főként szalmabálát égettek el, és a blokk eddigi 9 ezer órás üzeme során mintegy 83 millió köbméter földgázzal csökkent az ország gázfogyasztása, ennek köszönhetően pedig 155 ezer tonnával mérséklődött a szén-dioxid-kibocsátás – tették hozzá.

A szalmatüzelésű blokk mintegy 60 százalékban képes kielégíteni Pécs 31 ezer lakást és 450 intézményt kiszolgáló távhőrendszerének hőigényét. Az évekkel ezelőtt beindított, faaprítékkal és ömlesztett mezőgazdasági melléktermékkel üzemelő másik blokk az új egységgel együtt lehetővé tette, hogy a baranyai megyeszékhely legyen az első hazai nagyváros, melynek távfűtése teljes egészében megújuló, azaz biomassza alapú legyen.

A Dalkia kitért rá, hogy mivel az új blokk sikeresen szerepelt a környezetvédelmi, a hatósági és villamosenergia-rendszerszintű vizsgálatokon, a pécsi erőmű az új egység által termelt áramot továbbra is a kötelező átvételi rendszeren keresztül értékesítheti az országos hálózat számára, és ez a stabil, gazdaságos működés mellett növeli az ellátás biztonságát.

A Dalkia úgy látja: az elmúlt időszak tapasztalatai megerősítették, hogy a helyi tüzelőanyagra alapozott lokális hő- és áramtermelés hasznos eleme a hazai energiaellátásnak.

“Amit most a pécsi, 31 ezer távfűtött lakást ellátó rendszer esetében létrehoztunk, más, akár 1000 fogyasztót kiszolgáló, kisebb rendszereknél is életképes. A technológia meghatározó eleme lehet egy fenntartható és megfizethető hazai távhőszolgáltatási rendszernek” – idézte a közlemény Péterffy Attila üzletágigazgatót.