Létezhetnek olyan családi házak, melyek nem használnak fel szinte semennyi energiát sem? Ha ránézünk egy pécsi tervpályázaton díjazott épületdizájnokra, akkor a válaszunk egyértelműen lehet az, hogy igen! Megmutatjuk a jövőt a jelenben!
A Pécsi Tudományegyetemen „Közel 0” címmel írt ki tervpályázatot, amelyen olyan értékesíthető családi ház megtervezése volt a cél, mely nem csak környezetbarát, hanem szinte semennyi energiát sem használ fel. Mért is van szükségünk olyan házakra, melyek a lehető legkevesebb energiát emésztik fel? Azért, mert bizony nem csak az autók, a munkagépek, a háztartási eszközeink fogyasztanak sok energiát, hanem házaink is.
Épületeink az összes felhasznált energiánk 40 százalékát viszik el, de ha az épület alapanyagainak gyártását, berendezési tárgyainak előállítását, életciklusát, és újrahasznosítását is figyelembe vesszük, akkor ez akár 60 százalékot is elérheti. Olyannyira nagy probléma ez, hogy a Párizsi Klímacsúcs által meghatározott szén-dioxid kibocsátás csökkentése szakértők szerint a legeredményesebben épületeink energiahatékonyságának növelésével érhető el.
Mivel 2016-tól már alkalmazni kell a közel 0 energia felhasználású épületek előírásait, és 2020-tól már csak ilyen energiatakarékos épületek épülhetnek, ezért a pályázat kiírói fontosnak tartották, hogy a jövő új építésznemzedéke időben megismerkedjen a rájuk váró feladattal, és az napi rutinná váljon.
Természetesen szerettük volna az épületekkel kapcsolatban megkérdezni Pető Alexandrát, a pályázat első helyezettjét, de sajnos nem tudtuk elérni.
Szerencsére azonban Jánszky Györgyi, a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájának hallgatója, és egyben a pályázat második helyezettje segített nekünk. Lapunknak elmondta, hogy az ilyen gazdaságos és környezetbarát épületekre azért van szükség, mert a régebben épített házak tervezése és kivitelezése során még nem vettek figyelembe olyan fontos tényezőket, mint például az épületek tájolása, ebből kifolyólag pedig a kihasználható természeti adottságokat sem tudták saját hasznukra fordítani. Nem figyeltek arra, hogy honnan fúj általában a szél, honnan érkezik a legtöbb fény, hol hűl ki a leggyorsabban a ház, hol kell árnyékolni.
Jánszky Györgyi hozzátette, hogy ezen felül régebben nem gondoltak a hőszigetelésre sem, így pedig a házakban felfelé eltávozó hő lényegében pocsékba ment, nem a lakókat és az épületet melegítette, hanem mondjuk leolvasztotta a tetőkről a havat. Miután beindultak a hőszigetelési programok, kiderült, hogy ezek az épületek nem szellőznek megfelelően, ezért a lakásba zárt pára nem tud távozni az épületből. Így jön létre a házakban penészedés.
A „Közel 0” tervpályázatra ezért olyan favázas technológiával épülő energiagazdaságos családi házat kellett tervezniük a jelentkezőknek, melynek megalkothatóságában a funkcionális, az ökológiai, a szerkezeti, és az esztétikai szempontok is azt a célt szolgálják, hogy a ház a lehető legkevesebb (közel 0 Kwh/m2/év) energiát használja el.
Figyelembe kellett venni a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a sorozatgyárthatóságra való törekvés, az újrahasznosított vagy éppen természetes anyagok használatának szempontjait, és persze azt is, hogy mennyire gazdaságos az épület kivitelezése és fenntartása.
De mitől lesz egy épület a lehető leginkább energiatakarékos? Jánszky Györgyi szerint elsőként egy ilyen nullás fogyasztású ház falait jó minőségű hőszigeteléssel kell ellátni, ami lehet például – Jánszky terve esetében – egy 3 rétegű hőszigetelő üvegezés. A szigetelésnek köszönhetően a ház a hőt a lakótérben tartja, nem kell tehát egész nap járatni a kazánt. A hőszigeteléshez tartozik az is, hogy Jánszky háztervében a lakótérben egy úgynevezett “trombe-fal” is helyet kapott, ami egyfajta “hőtároló tömegként” funkcionáló tégla- vagy betonfal, ami – ha egy üvegfal közelébe építik – felveszi, megtartja, este pedig kisugározza az nap közben beáramló hőt.
A hőszigetelés mellett a második fontos szempont egy ilyen jövőbeli ház felhúzásához a lehető legjobb szellőzés kialakítása. Ehhez is a természet adta lehetőségek jöttek szóba a tervek elkészítésekor, Jánszky Györgyi művében például “gravitációs szellőzéssel” oldaná meg ezt. A tetőn van egy nyitható szellőzőnyílás, ha pedig lent egy ablakot kinyitunk, a házban egyfajta huzat-szerű módon “átöblítődik a levegő”.
A harmadik fontos lépés egy közel nulla fogyasztású házhoz, a megfelelő árnyékolás megoldása. Ezek a házak már tudatosan épülnek oda, ahova, tehát a jó árnyékoláshoz tudni kell, hogy az épület naposabb déli oldalán mennyi fény éri a lakótereket. Egy jó árnyékoló-rendszer, mint például Jánszky összecsukható-eltolható zsalúziája, megvédi az épületet a felmelegedéstől. 
Bazsali Gábor munkája dicséretben részesült
Ha tehát van hőszigetelés, szellőzés, és árnyékolás, nem kell feleslegesen működtetni a légkondikat, a kazánokat, a ház megoldja azt magától.
A pályázat díjazottjainak műveit a kivitelező cégek kínálatukba is felveszik, így ezek a tervek szerencsére nem csak az íróasztalfiókok számára készültek el, hanem egyszer meg is épülhetnek. A tervekből készült egy kiállítás is, mely megtekinthető a Pécsi Tudományegyetem Boszorkány utca 2. szám alatti épületének aulájában.
A díjazottak:
Első helyezett: Pető Alexandra
Második helyezett: Jánszky Györgyi
Harmadik helyezett: Borbás Renáta
Dicséretben részesült: Bazsali Gábor