Ma Magyarország a felmérések alapján Európa legegészségtelenebb és főkként legelhízottabb országa lett. Minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ezen pedig változtatni kell – hiszen az elhízás, az elhízás fenyegetése kisgyermekkorban kezdődik. A szomorú tények apropóján megnéztük, hogy mi a helyzet Pécsett: mit tehet a város, és vajon itt is hasonlóan nagy gondot okoz a túlsúly?
Hájban erősen rávert Magyarország a környező országokra. A WHO, az OECD, és a hazai túlsúlyos betegekkel foglalkozó kutatók is egyöntetűen állítják: a magyarok vészesen el vannak hízva. Az elhízás, a túlsúlyosság azonban nem önmagában létező jelenség és betegség.
Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki az országban egyedülálló, gyermekek elhízását megelőző-kezelő pécsi prevenciós központjának vezetője is, lapunknak elmondta, hogy az elhízás olyan betegségek előszobáját jelenti, amelyekkel egyre fiatalabb korban találkozhatunk. Ilyen a diabétesz, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
Az orvos hangsúlyozta, hogy az ismert adatok alapján itthon és Pécsett is a kisgyermekkorban előforduló túlsúlyosság a gyerekek 20 százalékát érinti – amivel Európában vezetjük a mezőnyt –, míg a tinédzsereknél ez az arány 25 százalék. Azaz minden negyedik pécsi gyermek elhízott vagy túlsúlyos.
Az elhízottság ellen tenni kell – mondta –, mégpedig a lehető legkorábban: csecsemőkorban és kisgyermekkorban. A gyermekklinikán az első 2 és fél év azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az az életszakasz, amely alapvető befolyással van a fiatalkori és felnőttkori elhízásra, ekkor alakul ki életre szólóan a zsírsejtek száma. Ha pedig kialakulnak a viselkedési attitűdök, az étkezési szokások – 10-15 éves korra – azokon már igen nehéz változtatni. Ezért is láthatunk magunk körül a városban oly sok elhízott fiatalt és felnőttet.
A biológiai okok mellett azonban életmódbeli tényezők is elősegítik a túlsúlyosság térnyerését. Az orvos elmondta, hogy az olyan fejlődő, „átmeneti” országokban, mint Magyarország, a problémát az okozza és fokozza, hogy a javuló életminőségnek köszönhetően egyre többen kényelmesednek el. Ülünk, nem mozgunk, semmilyen energia-égető aktivitást nem végzünk, ezzel párhuzamosan viszont az energiabevitelünk nem csökken. Ráadásul nem figyelünk arra, hogy mit eszünk. Ez egy ördögi kör: akiknek van mit a tejbe aprítani, azok azért esznek egészségtelenül, akiknek nincs, azok pedig azért.
De mi lehet a megoldás? Dr. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy már a terhesség során figyelni mind az anya, mind a magzat súlyát. Fontos, hogy az anya ne szedjen fel 8-10 kilónál többet a terhesség során, és hogy a szopatás 6 hónapos korig tartson, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet túlzásba vinni a csecsemők fehérjeadagolását. Ha ugyanis sok az anyatejből származó fehérje a szervezetükben, és utána még a nagyobb fehérjetartalmú tápszereket is megkapják, az egyenes utat jelent az elhízásra való hajlam erősödéséhez. Mindemellett lényeges, hogy a kormány által bevezetett olyan megelőzési intézkedések, mint például a menzaprogram vagy a kötelező testnevelés – elfogadottságát erősítsék mind a klinikán, mind az oktatásban, és a családi programokon.
A pécsi közétkeztetésért felelős Hungast Kft. üzletfejlesztési igazgatója Páger Zsolt elmondta, a probléma egyik komoly oka, hogy a jelenlegi táplálkozási „kultúrában” úgy viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe felesleges kalóriákat, hogy egyes esetekben tudomásunk sincs róla. Több cukor van az egészségesnek vélt ízesített joghurtokban, mint hinnénk. Ezzel párhuzamosan a gyermekek egy része a játszóterek helyett a helyhez kötött elfoglaltságokat részesíti előnyben.
A pécsi közétkeztetés keretében kötelezően bevitt energia legfeljebb 8%-a származhat hozzáadott cukorból. Ezen túlmenően pedig igyekszenek friss, feldolgozatlan termékek használatával, a „kényelmi” és félkész termékek kerülésével hozzájárulni az egészséges táplálkozáshoz.
Azt azonban fontos tudni – emelte ki Páger –, hogy a gyerekek érzéseit az ilyen egészségesebb ételekhez nagy mértékben befolyásolja az otthoni környezetben elfogyasztott ételek milyensége, változatossága. Az, hogy mennyire ismertetik meg a gyerekeket az új ízekkel, fűszerekkel és mennyire elfogadott otthon a kevesebb sót, cukrot, vagy ízfokozót tartalmazó élelmiszerek használata, vagy a vízfogyasztás preferálása az üdítőkkel szemben. Páger szerint egyébként a gyerekek egyre elfogadóbbak az ilyen új, egészségesebb, kevésbé hizlaló ételekkel.