Egész komoly bagolykolónia fészkelte be magát télire a pécsi köztemetőbe. Akár 60-70 erdei fülesbagoly is fészkelhet a sírok között nőtt fenyőfák oltalmában. De vajon miért jöttek, meddig maradnak és mit terveznek?
A köztemetőben járó szemfülesebb pécsiek már bizonyára felfigyeltek arra, hogy a temetőkert fái között baglyok bújnak meg. Egészen pontosan erdei fülesbaglyokról van szó, mondta lapunknak Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjának alelnöke. A fülesbaglyok november közepétől egészen márciusig szoktak a pécsi köztemetőben telelni, mivel nagyon kedvelik a városban kivételesen háborítatlannak számító sírkert nyugalmát.
Bank László kifejtette, a madarak a temetőben honoló csend és béke mellett azért kedvelik a helyet, mert sok ott az olyan örökzöld – főleg a fenyők –, amelyek lombjában kényelmesen el tudnak bújni, akár csoportosan is. A szakértő szerint jelenleg körülbelül 40 példány körül mozog a temetői fülesbaglyok száma (de ez akár több is lehet), ami azt jelenti, hogy a térség egyik legnagyobb bagolygyülekező helyéről beszélhetünk. Általában véve egyébként az erdei fülesbagoly a leggyakrabban előforduló bagolyfaj.
A baglyok ezen felül azért is szeretnek itt telelni, mert innen közel vannak azok a város szélén húzódó nagyobb mezőgazdasági területek, amelyek számukra tökéletes éjszakai vadászterületnek számítanak. Az ezeken a kiterjedtebb termőföldeken elejtett mezei pockokat, cickányokat és egyéb kistestű rágcsálókat és emlősöket ott elfogyasztják, napközben pedig sziesztáznak a temetői gyülekezőhelyen.
Kérdésünkre, hogy okoztak-e már bármiféle galibát a fülesbaglyok, Bank László elmondta, hogy semmilyen panaszról nem tudnak, sőt, szerinte a temetőben telelő baglyokról nem is igazán tudnak – maximum a szétszórva található bagolyköpetek utalhatnak ittlétükre.
És mi lesz ezekkel a baglyokkal, ha véget ér a téli pihenőjük? Április elejétől indul a költési időszak – mesélte Bank –, ilyenkor a baglyok visszatérnek a környékbeli költőhelyeikre, például Kertvárosba. Az erdei fülesbaglyok fészket nem építenek, legtöbbször a varjak és szarkák fészkeit sajátítják ki. Kertvárosban a tavasz beköszöntével akár 12 bagolypár is élhet a zöldövezetekben gazdag városrész fáin.
Ugyan a népnyelv egy másik baglyot, a kuvikot hívja halálmadárnak, a temetőbe költözött erdei fülesbaglyok is kifejezetten baljóslatú hangulatot kölcsönöznek az amúgy sem vidám helynek. Tehát a környéken élők közül senki ne ijedjen meg, ha egy fülesbagoly berikolt az ablakon, hiszen az nem számít halálhozó madárnak. Viszont a kuvikoktól azért inkább tartsunk.