„A bocsánatkérés soha nem a gyengeség, hanem mindig az erő jele – ezt II. János Pál pápától megtanulhattuk” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országházban elhangzott ünnepi beszédében az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére szervezett rendezvényen, amelyen a második világháborút követő sajnálatos és tragikus eseményekre emlékeztek.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány által folytatott nemzetiségi politika elkötelezett a trauma enyhítésében, amelyhez a kulcs egymás történelmi múltjának megértése, hozzátéve, hogy “mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket, vagy éppen félreértenek bennünket”.

Az ünnepségen Kövér László házelnök úgy fogalmazott: a mai magyarok, az egykori legyőzöttek unokái, dédunokái vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük. Egyben reményét fejezte ki, hogy Európában minden közösség szabadon használhatja nyelvét és jelképeit, szabadon kifejezheti összetartozását, és utódaikban is megőrizheti önazonosságát.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kövér László házelnök és további díszvendégek az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére szervezett rendezvényen

Az Országgyűlés 2012. decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánítja. Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.

A megemlékezésen Norbert Lammert, a Bundestag elnöke megköszönte Magyarország történelmi szerepvállalását a német megosztottság megszüntetésének, valamint az európai egység megteremtésének érdekében, Christoph Bergner, a német Belügyminisztérium államtitkára pedig azt hangsúlyozta: a magyar országgyűlési határozat példa lehet. Mint mondta, ez is mutatja, hogy Magyarország 1990 óta hajlandó következetesen feldolgozni a történelem sötét lapjait.