Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEC) budapesti nagygyűlése új erőt adhat ahhoz, hogy megvalósuljon, amit az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és a CEC közös dokumentumában leszögeztek, miszerint “a keresztény örökség Európa megújulásának forrása” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a CEC 14. nagygyűlésének negyedik napján tartott köszöntőjében szombat este Budapesten.

A miniszter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás után több mint két évtizeddel “az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony”, és “nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt”. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, miszerint a kontinens keresztény alapokon újuljon meg.

Balog Zoltán – aki református lelkipásztorként is köszöntötte az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak “olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik”, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül -, amely előírja a diákok számára a kötelező etika vagy hit- és erkölcstan oktatást.

Utalt arra is, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak között a roma integrációt illetően egyebek mellett a roma szakkollégiumok alapításával.

Balog Zoltán “nagyon nagy dolognak” nevezte, hogy a budapesti tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státuszban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Budapesten találkozik tehát “Európának a keresztény krémje”, ezt pedig a magyar kormány és a főváros is támogatja – mutatott rá.

Balog Zoltán beszéde után az MTI-nek elmondta: terveik szerint 2017-re a reformáció elindulásának 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre létrehoznak egy olyan találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában, “milyen erőt, milyen védelmet ad, és milyen mércét állít az ember elé a tekintetben, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház ökumenikus és nemzetközi kapcsolatokért felelős püspökeként arról beszélt, hogy teológus hallgatóként 1981-ben részt vett a CEC 1981-es krétai nagygyűlésén, ahol nem ismerte az ügyrendet, mivel “akkori egyházunkban egyáltalán nem tudtuk, mit jelent a demokratikus döntéshozatal”.

Mint mondta, az a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy megértse, mit jelent a diktatórikus vezetési stílussal szemben a konszenzust kereső, de legalábbis a véleményeket ütköztető ügymenet, és “Istennek hála, az elmúlt évtizedekben már a mi régiónkban is természetessé válhatott ez”.

Úgy fogalmazott: egy életre meghatározóvá vált számára az európai egyházak együttműködése, közös teológiai munkája és istentiszteleti élete. Annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint “ma nem a mítoszt, hanem az álmot kell képviselnünk Európával kapcsolatban, mert a mítosz az pogány, az álom az keresztény”.

Rámutatott: mind Nyugaton, mind Keleten “tanúi vagyunk annak, mennyi mindent feladnak az országok – és bizony az egyházak is – a keresztény hagyományból”, ezáltal pedig “Európa könnyen egy pogány, újpogány helyzetbe süllyed”.

A CEC magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kedden az MTI-vel azt közölte: a kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja vesz részt a nagygyűlésen, amelyet a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendeznek meg, a MEÖT szervezésében.

A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartotta meg a felvezető előadást csütörtökön, továbbá felszólalt Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.

Az 1959-ben alapított CEC az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Kovács Attila