Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatásnak hihetetlen tradíciója, erőforrásai, nemzetközi színvonalú képzései vannak, ugyanakkor a felsőoktatás világa alulfinanszírozott, pazarló, sokszor nem azoknak a diplomáknak a megszerzését segíti, amelyekre a magyar gazdaságnak szüksége van.

A diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs is szükség diplomára, másik 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahol nem arra a végzettségre van szükség, amellyel a diplomás rendelkezik – állapította meg Balog Zoltán a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Fotó: Árvai Károly

Rámutatott, kétféle módon lehet közelíteni az oktatás kérdéséhez: minél szélesebbre tárni a kapukat, ez esetben a diákok finanszírozzák a képzésüket, önköltséges módon, illetve, ha az állam beszáll a finanszírozásba, nagyon komoly minőségi kritériumok mellett. Magyarországon e kettő “öszvér megoldása” van jelen, ami a legrosszabb irány – vélte.

Jelezte: a jövőben fele annyi pedagógust szeretnének képezni, ők azonban olyan ösztöndíjat kapnak, amely közelít a kezdő tanári fizetéshez. Hozzátette: az idén kétezer ilyen ösztöndíjat kínálnak majd. Megjegyezte: van olyan főiskola, ahol a hallgatók száma a felére csökkent az elmúlt öt évben, az oktatóké pedig tíz százalékkal nőtt. Gazdaságos működés ez? – tette fel a kérdést.

Balog Zoltán a felsőoktatás súlyos, több tízmilliárdos gondjának nevezte a PPP-konstrukciókat, és hasonló gondot jelent az egyetemek által felhalmozott adósságállomány. Az állam szerepét e téren is meg akarják erősíteni – jelezte. Szólt arról is, hogy tíz éven belül megháromszoroznák azon hallgatók számát, akik Magyarországon tanulnak. Ma rengeteg pénzt költenek kutatásra-fejlesztésre is, de az erőforrások elaprózottak – említett egy másik megoldandó kérdést.

A miniszter a szociális ellátórendszer legfontosabb céljának azt nevezte, hogy a munkaerőpiac felé tereljék a jelenleg munka nélkül lévőket. A Start munkaprogramban ma több mint 200 ezren dolgoznak – jelezte a tárca vezetője, kiemelve: közülük 50 ezer a roma, egyötödük olyan valaki, aki életében még nem volt munkaviszonyban.

A kormányzati intézkedéseket összegezve szólt a több mint ötven órát hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésre vonatkozó szabályozásról. Az intézkedésnek köszönhetően egy év alatt 40 százalékkal csökkent az igazolatlan hiányzások száma – jegyezte meg.

Elmondta: évente 15 milliárdot költenek különböző programokra, ösztöndíjakra, mentorálásra, ami a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózását segíti. Nem az antidiszkriminációs programokat, hanem a tanulást és a munkát helyezték a középpontba a felzárkózás érdekében – mutatott rá a tárca vezetője. Kitért a romatelep programra is, amelyben ma 120 önkormányzat vesz részt.

Fotó: Árvai Károly

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni években 1,4 millió munkahely szűnt meg, ezeket azóta sem pótolták. Ezek elsősorban nehézipari, feldolgozóipari munkahelyek voltak, az ott foglalkoztatott alacsony képzettségű embereknek minimális esélyük volt új munkahelyet találni. Erre a jelenségre a kormányoknak nem volt hatékony válaszuk – állapította meg a miniszter, hozzátéve: a gyenge állam volt felelős a szociális ellátórendszer túlburjánzásáért.

Hozzátette: minden harmadik állampolgár egyfajta “szociális transzferre” szorult, a segélyrendszer mérete nem csökkent, egyre inkább nőtt, s ez jelentős szerepet játszott az állam eladósodásában. Magyarország vezető szerepe a régióban a humán erőforrásból következett, ez szenvedte el a legnagyobb károkat a rendszerváltás utáni időkben.

Nagyon későn kezdődött el a gondolkodás arról, miként lehetne olyan szabályzókat beépíteni, amelyek munkavállalásra és munkahelyteremtésre is ösztönöznek. A kormányváltáskor harminchat jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni – jegyezte meg a miniszter. Úgy összegzett, hogy hamis igények, hamis adatok alapján hamis finanszírozás zajlott.
Az első feladat az átláthatóság megteremtése volt – rögzítette Balog Zoltán.

A miniszter az állami fenntartásba vétellel összefüggésben úgy látta: tisztességes kompromisszumot lehetett kötniük az önkormányzatoknak az állammal, amely egyértelmű felelősséget vállalt.

Balog Zoltán az egészségügyről szólva rámutatott: nem feltétlenül elvándorlásról van szó, hanem “vendégmunkásokról”. Ez sikertörténet is lehet, ha visszatérnek, akik elmentek – mondta, és a lengyel példát említette, fontosnak tartva a hazatérés ösztönzését különböző eszközökkel.

(MTI, EMMI)