„Szakértőként óriási ismerethiányt tapasztaltam a lakossági energiahatékonysági beruházások terén. Gyakran félinformációk és hallomás alapján döntöttek többmilliós beruházásokról, melyektől jelentős költségmegtakarítást vártak – mindhiába. Ezt a ködöt szerettem volna eloszlatni a könyv megírásával, hogy tisztán lássanak és jó döntést tudjanak hozni a magánépíttetők” – mondta Gulyás István épület-energiahatékonysági szakértő, a könyv szerzője.

Ez mindenkinek elérhető és mindenkinek megérné

„Kis pénzzel is sokat lehet megtakarítani. A legolcsóbb, ugyanakkor leggyorsabban megtérülő befektetés, amit minden háztartásban meg lehet és megérné megcsinálni a hagyományos izzók LED világításra való cseréje. Ez a néhány tízezer forintos befektetéssel megtakarítható a világítás villanyáram-felvételének 50–80%-a, és a világítás fényereje is nagymértékben erősödik. Ez azt jelenti, hogy a befektetés egy éven belül megtérül!” –  mondta Gulyás István.

–

A könyv az energiahatékonysági beruházások minden lehetséges válfaját bemutatja a nyílászáró cseréjétől kezdve a szellőztető rendszereken át az utólagos homlokzat és födémszigetelésig, vagy éppen a napenergia hasznosításáig.

A könyv szerzője rámutat a rendszerben gondolkodás fontosságára. Sok egyéb mellett megtudjuk mi az energiahatékonysági beruházások megfelelő sorrendje, – hogy a befektetés ne pénzkidobás legyen – és milyen szempontok figyelembe vételével választhatunk megfelelő megoldást. Olyan információkat is megismerhetünk, melyet nem, vagy csak később mondanának el a kereskedők vagy a kivitelezők a beruházásokról, amikor már késő, vagy rossz döntés irányába visz.

Az egyes fejezetek végén ellenőrző listát találhatunk, melynek segítségével az olvasó megismerheti otthona jelenlegi adottságait és megtalálhatja a legoptimálisabb megoldást, mellyel maximális megtakarítás érhető el.

A könyv egyelőre magánkiadásban kapható.

A szerzőről

Gulyás István építészmérnök, épület-energiahatékonysági szakértő több vállalkozást is irányít vezetőként. Építészmérnöki tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen majd a Pécsi Tudományegyetem Építészmérnöki karán végezte.

–

Tapasztalatait az egyik legjelentősebb építőipari vállalat, a Saint-Gobain Weber Terranova Hungary Kft-nél szerezte, ahol a szamárlétrát végigjárva végül kereskedelmi igazgatóként dolgozott.

2009-ben alapította, az elsősorban épület-energiahatékonysággal foglalkozó társaságát, mely rövid idő alatt a hazai piac elismert szereplője lett, majd 2012-ben a Zöldotthon Szerviz Szolgáltatással elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

Szakmai munkássága keretében lefektette a panel épületek külső hőszigetelésének átfogó projekt menedzsmentjének alapjait, majd kidolgozta ennek gyakorlati megvalósítási rendszerét, tagja a Magyar Szabványügyi Testület-nek, aktívan részt vett Magyar Építőanyagipari Szövetség Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi program kialakításában, 2010 évben a KIVÉT – Kiváló Építési Termék Védjegytanúsító szervezet és a MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJ védjegytanusító szervezet felkérésére auditorként is segítette a szervezetek munkáját. Szakmai konferenciák előadójaként, valamint a médiában szakértőként aktívan részt vesz az energiahatékonyság népszerűsítésében, a szemlélet formálásában és megváltoztatásában.

Az Alstom szerdai tájékoztatása szerint a 600 ezer euró – mintegy 180 millió forint – értékű fejlesztés eredményeként tovább csökkent a pécsi erőmű faapríték-tüzelésű erőművi blokkjának porkibocsátása, így az már most megfelel a 2016-ban életbe lépő európai uniós károsanyag-kibocsátási normáknak.

A fejlesztés révén a porleválasztó berendezés karbantartási és üzemeltetési költségei is csökkenhetnek, miközben nő az eszköz hatásfoka.

A közlemény szerint a Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower pécsi hőerőműve Magyarország legnagyobb biomassza tüzelésű erőműve. A Pannon Hőerőmű Zrt. által üzemeltetett létesítményben két biomassza- és két földgáztüzelésű tartalék kazán található. Jelenleg a két biomassza-tüzelésű blokk működik, az egyiket faalapú és mezőgazdasági alapú aprítékkal, a másikat bálázott mezőgazdasági tüzelőanyagokkal fűtik.

Az erőmű 31 ezer háztartást és mintegy 450 közintézményt lát el Pécsett, teljes egészében zöld energiával.

Magyarországon ez az Alstom Hungária Zrt. első olyan megbízása, amelynek keretében teljeskörű levegőtisztaság-védelmi projektet valósított meg – idézi a közlemény Kiss Csabát, az Alstom Hungária Zrt. erőműszervíz üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki szerint a technológia más hazai fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműben, illetve cementgyárakban is alkalmazható lehet.

A projekttervezést és kivitelezést az Alstom magyar, német és lengyel szakemberekből álló nemzetközi csapata végezte. A vállalat 30 mérnöke és szakembere három hét alatt beszerelte az elektrofiltereket. A munkálatok során összesen 67 tonnányi alkatrészt, elektróda lemezeket, kopogtató egységeket és porleválasztó berendezéseket építettek be.

A próbaüzem sikerrel zárult, az újonnan beszerelt filterek segítségével a 0,1 mikrométernél kisebb szemcseméretű részecskék leválasztása is lehetségessé vált – közölte az Alstom.

Azonban ez a most felbukkant cuki bakonyai manóház nem csak földbe vájt kialakítás miatt izgalmas. Hanem, mert – ha hinni lehet a hirdetésnek – szalmaépítéssel készült, ami talán még ritkább technológia idehaza.

Na meg persze azért is, mert technológiáktól függetlenül is nagyon bájos.

A szalmaépítéssel legtöbb ember a Három kismalac mesében találkozik először, ahol nagyon megszívja a megrendelő, mert az egészet elfújja a farkas.

A valóság szerencsére ennél rózsásabb. Bár a szalma kockabála még mindig nem gyűrte alá a teljes építőanyagpiacot, azért lehet épkézláb lakóépületeket alkotni belőle. Problémát nem annyira a farkasveszély jelent, hanem mondjuk, hogy fel tudok-e szögelni egy képet a falra – na de ez utóbbi egy házgyári lakásban épp oly komoly kihívás, mint egy könnyűszerkezetesben. (Itt van amúgy egy szépen összeszedett FAQ a témáról.)

Ám a lényeg, hogy én még szalmaházat nem láttam magyar ingatlanhirdetésben, de most ennek is eljött az ideje.

Nagyon csábító a saját erdővel, meg patakból duzzasztott úszótóval és a képek alapján kedvesen van kialakítva, az itt-ott lelógó hintákkal, átadókkal, pultokkal. A+ energiatanúsítvány, 4 szoba, 3 méteres belmagasság. Nem tudom, milyen a környék, de a képek alapján nekem kéne!

forrás: index.hu

–

“Az ERRE VAN ELŐRE egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket. Magyarország az energiagazdálkodás környezeti teljesítményét (szennyezését) illetően eddig is az Európai Unió legutolsó helyeinek egyikét foglalta el, de a közelmúltban meghozott döntések olyan helyzetbe sodorják az országot, amelyből már nem nagyon látszik a kiút” – olvasható a kutatócsoport honlapján. A kutatócsoport 2011-ben „Erre van előre – Vision 2040 Hungary” címmel nyilvánosságra hozta azt a mintegy 150 oldalas jelentését, amely a hazai viszonyokra igazítva mutatja be ennek az elkerülhetetlen átmenetnek a kereteit, most pedig megjelent a kutatás második része, amely innen letölthető.

Az ERRE VAN ELŐRE kutatócsoportról

A kutatócsoport 2010-ben jött létre 23 egyetemi oktató és hallgató összefogásával, azzal a céllal, hogy egy 2050-ig előretekintő alternatív energia-forgatókönyvet dolgozzon ki. Noha bázisa az ELTE Természettudományi Kara, jelenleg közel 40 tagja van az ország számos egyeteméről, így a Corvinus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Szent István Egyetem, illetve számos más szakintézményből. A csoport informális jellegű, független kutatókat tömörít, semmiféle érdekkör anyagi támogatását nem élvezi, munkájához állami támogatást sem használ fel.

Forrás: ktf.elte.hu

A biogázüzem 2,1 milliárd forintból, 925 millió forintos uniós támogatással épült meg a baranyai megyeszékhely határában a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. szennyvíztelepén. A létesítményben október végén indul meg a próbaüzem.     Zsigmondné Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az ünnepélyes átadón azt mondta: a projekt környezetvédelmi, gazdasági és fenntarthatósági szempontból is kiemelt beruházásnak számít, hozzájárul ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása nagyobb arányban valósuljon meg.     Kiemelte, hogy a megtermelt zöld energiát teljes egészében helyben használják fel, azaz megtakarításokat nyújt az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltató számára. Működése nemcsak Pécsre lesz kihatással, hanem a környékre is, hiszen csökken a környezetterhelés, valamint segítségével a Pécs környékén keletkező egyéb biológiai hulladékokból is energia nyerhető – tette hozzá.     Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere elmondta: a beruházás célja, hogy helyben hasznosítsák a pécsi telepen keletkező, évente 17 ezer tonnányi víztelenített szennyvíziszap egy részét. Emellett a környék szennyvíztelepeiről is fogad szennyvíziszapot a létesítmény.     A polgármester kijelentette: az önkormányzat célja, hogy Pécs az öt legolcsóbb város között legyen. Ehhez alapvetőek az olcsón működő, ám hatékony közszolgáltatók, és ilyen a Tettye Forrásház is – mondta.

„Ez az erőmű képes lesz arra, hogy energiát termeljen, amely miatt a pécsiek vízszolgáltatója sokkal olcsóbban tud majd működni, mint eddig. A működési költségek pedig hatással vannak a díjakra is” – húzta alá a városvezető. Emlékeztetett arra, hogy Pécs megpályázza a 2017-es Európa Zöld Fővárosa címet, amelynek elnyeréséhez hozzájárulhat az üzem megléte is.     Páva Zsolt megjegyezte: a beruházással a város a legkorszerűbb technológiával ártalmatlanítja a szerves hulladékot, a biogázüzem teljesen zárt rendszerben kezdi meg működését, azaz a környezetbe sem további káros anyagok, sem szagok nem jutnak ki.     A kiadott sajtóanyag ismerteti: a mechanikai és biológiai tisztításon átesett szennyvíz után maradó szennyvíziszapot, azaz biomasszát az üzemben víztelenítik, majd metántartalmú biogázt nyernek ki belőle. A gáz elégetésével termelnek villamos energiát.     A tervek szerint a biogázüzem maximális kapacitás mellett évente napi mintegy 8000 köbméternyi biogázt termel, a megújuló energiából pedig évi közel 4400 megawattnyit tudnak majd megtermelni. A megtermelt villamos energiát a saját üzemi energiaigény biztosítására hasznosítják a pécsi szennyvíztelepen.     Sándor Zsolt, a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója korábban az MTI érdeklődésére azt mondta, a biogázüzemre fordított egymilliárdos önerő tíz-tizenöt év alatt térülhet meg.