Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának mérései alapján az elmúlt napokban az országban csökkent a pollenterhelés, de a tavaszi fák virágpora még mindig előfordulhat tüneteket okozó mennyiségben a levegőben. Ezek között a fenyőfélék virágpora volt jelen legnagyobb mértékben, pollenkoncentrációja mindenhol elérte a közepes, sőt Zalaegerszegen a magas szintet is. Emellett tüneteket okozó koncentrációban monitorozták még az eperfafélék, a csalánfélék, Pécsett a gyertyán, a kőris és a tölgy, Zalaegerszegen pedig a szelídgesztenye pollenszemeit. Alacsony koncentrációban jelen volt még a bükk, a platán, a dió, a ciprus- és tiszafafélék, a vadgesztenye, a nyír, a juhar, a nyári gyomok közül pedig a lórom, az útifű és az ernyősvirágzatúak pollenje. Mindeközben elkezdődött a nyári gyomok pollenszórása. Az eddigi adatok szerint a pázsitfűfélék pollenszemeit regisztrálták legnagyobb mennyiségben, a közepes szintet mindenhol elérte, sőt Budapesten, Békéscsabán és Miskolcon magas, Zalaegerszegen pedig nagyon magas szintet is mértek – írta az ÁNTSZ.

Gyógynövényeink használata Magyarországon sok évszázados múltra tekint vissza, hiszen a régi idők embereinek más eszköz nem is állt rendelkezésére. Termesztés legfeljebb a kolostorkertekben folyt, őseink a növények legnagyobb részét vadon gyűjtötték. Ennek a múltnak valamint természeti adottságainknak köszönhetően napjainkban Közép-Európa országai azon fő exportőrök között vannak, akik sokféle növényi alapanyagot szállítanak a nyugat-európai feldolgozóknak. A vadon termő növények, köztük a gyógy- és fűszernövények gyűjtéséhez azonban megfelelő ismeretekre van szükség. Ez a tradicionális ismeretanyag korábban generációról generációra szállt, a gyűjtés pedig a hétköznapi élet szerves részét képezte. Egyre jelentősebb probléma azonban, hogy e tudás átadása szinte teljesen megszűnt, az emberek a közmédiából szerzik – gyakran hamis – ismereteiket. Ezzel egyidejűleg a gyógynövények gyűjtése számos társadalmi és gazdasági ok miatt is folyamatosan csökken, sok esetben pedig nem ökológiailag fenntartható módon zajlik.

E problémák kezelésére indította el kilenc szakmai szervezet Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában és Lengyelországban a Traditional and Wild (Hagyományos és Természetes) elnevezésű projektet. Hazánkban a WWF Magyarország, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszéke, a TRAFFIC, Kunadacs város önkormányzata és a pécsi illetőségű Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont dolgozik a kezdeményezésen. A projekt célja, hogy összegyűjtse a gyógy- és fűszernövények valamint egyéb felhasználható vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatos hanyatló ismeretanyagot és rendszerezze ezeket az információkat. Mindemellett fontos küldetés a gyengülő kulturális hagyományok megőrzése, továbbá a megszerzett tudás minél több emberhez történő eljuttatása.

A projektben részt vevő szervezetek első lépésként felmérik a természeti és társadalmi erőforrásokat, rendszerezik az etnobotanikai ismereteket, majd segítséget adnak a különböző régiókban a fenntartható alapanyaggyűjtés és feldolgozás megvalósítására. A kezdeményezés komoly társadalmi hozadékkal bír, ugyanis a projekt mintát kínál a Közép-Európa elmaradott régióiban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy elsajátítsák a fenntartható gyűjtési tevékenységet, és alkalmazzák azt. „Kevesen tudják, hogy a legtöbb gyógynövény fajt nem termesztik, hanem a természetes állományokból gyűjtik, és nagyon fontos, hogy ez fenntartható módon történjen. Az általános alapelveket minden régióban az ott található fontosabb fajokra adaptáljuk, e modellfajok példáján mutatjuk be azt, miként lehet a régi tudást a mai körülmények között gazdaságilag is hasznosítani környezetkímélő módon. Így nagy figyelem hárul majd a terepi munka során például a közönséges borókára, az óriás aranyvesszőre, az európai áfonyára, a fekete bodzára és a nagy csalánra. A projekt során folyamatosan látogatunk el olyan területekre, ahol ezek a növények nagy számban megtalálhatóak.” – ismertette a tevékenységeket Zámboriné Dr. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy-és Aromanövények tanszékének vezetője.

„Hazánk klímája számos gyógynövény faj fejlődéséhez ideális körülményeket biztosít, ahol számottevő tudás halmozódott fel. Ezért Magyarország még néhány évtizeddel ezelőtt is gyógynövény-nagyhatalomnak számított. Ki ne ismerné a hazai népi gyógyászatban használt gyulladáscsökkentő kamillát, az izzasztó hatású fekete bodzát vagy a C-vitamin forrásként szolgáló csipkebogyót? A Traditional and Wild projekt jelentősége abban rejlik, hogy egy sok évszázados hagyományt próbál életben tartani úgy, hogy egy komplex képzési programnak köszönhetően lehetőséget biztosít a munkahelyteremtésre. Hazánkban a Kiskunság és az Ormánság területein dolgozunk ezen, biztosítva a gyógy-és fűszernövények fenntartható gyűjtését.” – tette hozzá Kristina Rodina, a WWF Magyarország szakértője.

A projekt egyik legfontosabb elemeként elkészült a vadon termő növények fenntartható gyűjtésére és kereskedelemére fókuszáló FairWild sztenderd is, amely egy komplex tanúsítási rendszert is magában foglal. Megalkotásában és alkalmazásának elősegítésében többek között a TRAFFIC, a WWF Magyarország és a FairWild Alapítvány működött együtt. A sztenderd célja, hogy a hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítsa a vadon élő növénypopulációk hosszú távú fennmaradását, folyamatos felhasználásukat élőhelyükön, valamint, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson a gyűjtőknek és feldolgozóknak, továbbá javítsa megélhetésüket. Ennek köszönhetően 2013 januárja óta ezt a tanúsítványt már számos Magyarországon is fellelhető növényből készülő nyersanyag előállítása során alkalmazzák. Többek között ide sorolható a bodzavirág (Sambucus nigra), a szederlevél (Rubus caesius), a mályvalevél és gyökér (Althaea officinalis), a csipkebogyó (Rosa canina), a ragadós galaj (Galium aparine), a gyermekláncfű levél és gyökér (Taraxacum officinale), a kislevelű hárs virága (Tilia cordata) és a csalánlevél (Urtica dioica) is.

A fórumnak helyet adó kisebb tanácskozóterem zsúfolásig telt érdeklődőkkel, akik a több mint kétórás esemény alatt a pécsi főtéren felállított színpadról érkező muzsikaszó dallamai közepette hallgathatták a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjének több mint egyórás értekezését. Talán némileg csalódottak lehettek a fórum résztvevői amiatt, hogy kevés szó esett a civilek által a pécsi hőerőművel kapcsolatban megfogalmazott problémákról. A volt államtitkár ugyanis egy átfogó fenntarthatósági és teremtésvédelmi előadást tartott a megjelenteknek, ami a mai világban tapasztalható morális hanyatlás taglalásával kezdődött, a természettől való elidegenedésen keresztül az Istenhez való visszatérésig, írja a pecsiujsag.hu.

Bencsik egyebek mellett az éghajlatváltozáson, a biodiverzitás pusztulásán és a régi, szakrális értékrendtől való elszakadáson keresztül közelítette meg a fórum témájául szolgáló fenntarthatóság kérdéskörét. Mondandójának néhány részletében tért csak ki a pécsi hőerőmű biomassza-blokkját is érintő kérdésekre – ami miatt egyébként a legtöbben eljöttek meghallgatni… Ezzel kapcsolatban a volt államtitkár elmondta, hogy 2011 őszén készültek el egy olyan javaslattal, amely a megújulóenergia-támogatási rendszer újragondolását készítette elő – s amelyről még mindig nem döntött a kormányt.

– Nem mindegy, hogy milyen módon történik meg a megújuló energia felhasználása és átalakítása. A kétezres években az új biomassza-erőműveket a villamos energia előállítására optimalizálták, hiszen ezért nagyobb támogatás jár. A jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a fenntarthatóságot, az erdők eltüzelésére ösztönöz – fogalmazott a politikus, aki szakértői gárdájával azt javasolta, hogy szigorú fenntarthatósági kritériumokat kellene bevezetni az erdészeti biomassza esetében. Elsődleges társadalmi érdek ugyanis, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan használják fel.

– Az alapanyagok szállításának távolsága befolyásolja a tényleges széndioxid-megtakarítás mértékét. Ha 100 kilométerről kell leszállítani a biomasszát, akkor elveszik az a komparatív előnye, ami a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséből származik. Az általunk megfogalmazott új energiapolitika szerint új, zárt rendszerű faanyag-igazolási és ellenőrzési rendszert kell kialakítani, különben nem megy a rend fenntartása az erdőkben. Az erdészeti faanyag eredetét a kitermeléstől a felhasználásig nyomon kell követni. Ez az előfeltétele annak, hogy az illegális – egyre nagyobb mértékű – fakitermelést vissza lehessen szorítani. Szabályozni kell a külföldről érkező faanyagokat is, hogy ne hozzák hátrányos helyzetbe a hazai erdőgazdálkodókat.

A pécsi biomassza-blokkról szólva Bencsik elmondta, hogy véleménye szerint nem fog teljes kapacitással üzemelni.

– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók nem szívesen kötnek hosszú távú szerződéseket sem szalma-, sem kukoricaszárú növények beszállítására. Nem kívánják meglévő termőföldjeiket beültetni különböző energianövényekkel, rugalmasabban szeretnének alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ha ezek az erőforrások nem fognak rendelkezésre állni, akkor ekkora kapacitást nem lehet kihasználni. Az már más kérdés, hogy ebben az esetben mit lehet tenni a távfűtés fenntarthatósága érdekében.

A szakpolitikus azért elárulta, hogy a megoldást a gáz szolgáltathatja.

– Meggyőződésem, hogy egy ekkora város ekkora hőpiacát csak biomasszára alapozni nem lehet. A gáz tekintetében jobban állunk egy kicsivel, mint az olaj esetében. A hatékony gázfelhasználás a város fűtési energiaigényét fele mértékben ki tudja elégíteni, télen pedig biomasszával lehet biztosítani a másik felét. A gáz tiszta, alapvetően biztonsági ellátást kell, hogy garantáljon. A következő 20-30 évben jó esély van arra, hogy egy hatékony technológiával – legalább fele részben – ezt a szükséges erőforrást, hőenergiát elő lehet állítani.

Az emberiség története során először került 400 ppm szén-dioxid a levegőbe (a mértékegység azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőből 400 szén-dioxid). A történelmi jelentőségű határ átlépését az USA Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézete, a NOAA jelentette be, és megerősítette a hawaii CO2-mérő obszervatóriumot működtető Scripps Oceanográfiai Intézet. Utoljára 2-6 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti korban volt ennyire sok üvegházgáz a légkörben.

Akkor 2-4 Celsius-fokkal volt forróbb a Föld, mint manapság, és a tengerszint 5-40 méterrel volt magasabb. A Szahara térségét szavannák és erdőségek borították, erdő volt Kanada sarkvidéki területein is. Nem volt állandóan jeges az Északi-sarkvidék, Grönland eljegesedése a kor vége felé, nagyjából 3 millió évvel ezelőtt zajlott le. Magyarország területén akkor működtek a Tapolcai-medence bazaltvulkánjai, bőven ontva magukból a szén-dioxidot. A Kárpát-medencében a Pannon-beltenger hullámzott, szigetekkel, félszigetekkel, szorosokkal. Akkoriban egymást váltotta a meleg szubtrópusi és a meleg félsivatagi éghajlat. Ezt bizonyítják azok a 4,5-2,5 millió éves vörösagyag-rétegek, amelyeket a pécsi Postavölgyben, Dunaföldváron, Szekszárdon és másutt tártak fel a geológusok fúrásai.

A teljes cikk itt olvasható.

A Shell Eco-marathon minden évben különös kihívás elé állítja a diákokat. A versenyzőknek ugyanis olyan járművet kell tervezniük és építeniük, amely 1 liter üzemanyag vagy 1 kWh energia felhasználásával a lehető legnagyobb távolságot képes megtenni. Idén öt magyar csapat fogadta el a kihívást, hogy egy különleges pályán – amelyet kifejezetten a Shell Eco-marathon Europe versenyre terveztek – az autóvezetésen felül a természet- és műszaki tudományok hazai tehetségeit is megmutassák a világ előtt.

Tavaly első alkalommal adott otthont a versenynek Rotterdam, ahol a város útjai az esemény ideje alatt versenypályává változtak. A többnapos rendezvényen több mint 40 000 ember követhette figyelemmel, amint a diákok a leghatékonyabb jármű címéért versengenek. A városi környezet azért is fontos a verseny számára, mert így életszerű környezetben próbálhatják ki az új technológiákat. Idén május 15. és 19. között mintegy 20 európai ország több mint 3000 diákja találkozik ismét Rotterdamban, hogy újabb rekordokat állítsanak fel.

„Nagyra becsülöm a magyar csapatok erőfeszítéseit, hogy évről-évre új autókat tervezzenek és építsenek a Shell Eco-marathon versenyre. Remélem, kemény munkájukat siker koronázza és mindannyian kiváló eredményt fognak elérni kategóriájukban. Tudom, hogy a versenyt megelőző pár héten a kihívások megsokszorozódnak, de biztos vagyok benne, hogy a befektetett energia megtérül, s a verseny felejthetetlen pillanatokat hoz majd mindannyiótok számára Rotterdamban” – mondta Erényi Balázs a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke. A 2012-es magyar rekorder Kecskeméti Főiskola GAMF csapata felkészült, hogy felülmúlja tavalyi 1 liter benzinnel megtett 2 969 kilométeres eredményét Prototípus kategóriában. A csapat idén teljesen új járművel indul a versenyen, amely ez alkalommal a Megameter IV nevet viseli, és erősebb, merevebb, de egyben könnyebb karosszériájú.

„Idei célunk, hogy a javítsunk a tavalyi eredményünkön, és a tanulás mellett a csapattagok a lehető legnagyobb teljesítményt hozzák ki magukból. Mivel idén 13 főre bővültünk, a csapatnak össze kell kovácsolódnia, és mindenkinek meg kell találnia azt a feladatot, amiben a legjobb” – összegezte az idei elvárásokat Bagány Mihály, a GAMF csapatfelelős oktatója. A kecskeméti Electric-Kandó csapat középiskolás diákjai szintén teljesen új elektromos autót készítettek, hogy bekerüljenek kategóriájuk élmezőnyébe és túlszárnyalják előző évi eredményüket. „Az Electric Kandó csapat a 2013-as versenyre épített autója a csapat második saját építésű járműve. Az eddigi verseny és építési tapasztalatok alapján határoztuk meg a formát és a szerkezetet. Az építésnél az volt a fő cél, hogy a karosszéria a lehető legkönnyebb, de biztonságos legyen. Célunk, hogy az autó megfeleljen a szigorú műszaki előírásoknak, és megkapja a versenyengedélyt. Az idei célkitűzés 500 km/kwh teljesítmény elérése” – árulta el Csorba János, a csapat projektvezető tanára.

Az Óbudai Egyetem csapata idén hatodik alkalommal indul a versenyen, a diákok ebben az évben elsősorban a jármű motorjának fejlesztésére koncentráltak. „A Shell Eco-marathon Europe verseny folyamatos kihívást jelent a hallgatók számára, minden évben jobban szeretnénk teljesíteni, így folyamatosan kell fejlődnünk. Idén szeretnénk legalább 1500 km / liter teljesítményt elérni, amire jó esélyünk van, hiszen az eddigi tesztek nagyon bíztatóak” – fogalmazott Kerekes Ferenc Attila, a csapat felkészítő tanára. A pécsi Pollack Eco csapat Hi Orca nevű autójába új hajtás került, ami új hidrogén üzemanyagcellát, új elektromotort, kis súrlódási ellenállású csapágyakat és új vezérlést jelent. „Idén nem készítettünk új formát, mivel a jelenlegi minden szempontból optimálisnak bizonyult, de a meglévő negatív szerszámból egy héjat kivettünk, hogy a jármű tömegét csökkentsük. Számításaink szerint az újításoknak köszönhetően a jelenlegi futásteljesítményt a duplájára tudjuk majd növelni” – összegezte az idei munkát Háber István Ervin, a csapat felkészítő tanára.

A győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata idén új kategóriában indul, mivel a napelemes és az elektromos kategóriát összevonták, amelynek köszönhetően a hallgatók teljesen új autót készítenek a versenyre. „A Battery Electric kategória ugyan új lesz számunkra, de reméljük, hogy tapasztalatainkat kamatoztatva a népes mezőnyben is szép eredményt fogunk elérni. Hagyományainkhoz híven napelemek is megtalálhatóak járművünkön, melyek a segédtöltést biztosítják. Már nagyon várjuk, hogy újra ott állhassunk a rotterdami rajtnál, és összemérhessük tudásunkat a többi iskola csapatával” – mondta Varga Zoltán, a csapat felkészítő tanára. A Shell Eco-marathon Europe 2013-al kapcsolatos legfrissebb híreket és legújabb információkat a www.shell.com/home/content/ecomarathon/events/europe/ weboldalon vagy az alábbi közösségi oldalakon követheti:

Facebook: http://www.facebook.com/ecomarathoneurope

Twitter: http://twitter.com/#!/shell_ecomar

YouTube channel: http://www.youtube.com/playlist?list=PL027E2B6D9900A88F

Flickr: http://www.flickr.com/photos/shell_eco-marathon/