Az európai kapcsolt – hőt és villamos energiát párhuzamosan, egyazon tüzelőanyag-bázison termelő – erőművek többsége rövidtávon borúsan látja a szektor jövőjét – derül ki a COGEN Europe, a kapcsolt energiatermelés európai szakmai szervezetének idei felméréséből. Az európai erőművek több mint fele az elmúlt években tapasztalt stagnálást vagy visszaesést prognosztizálja a jövőre nézve is. A legnagyobb problémát a jogszabályi környezet bizonytalansága jelenti a már meglévő egységek működtetése és az új beruházások tekintetében is. A szektor számára kitörési pontot a megújuló energiaforrások, elsősorban a biogáz és a szilárd biomassza jelenthetik, de a jövőben növekedhet az igény a mikroméretű, néhány száz kilowatt kapacitású egységek iránt is.

Nem csak Magyarországon, de szinte az egész kontinensen szenvednek a kapcsolt erőművek. A COGEN Europe 16 országot érintő, a teljes európai kogenerációs energiatermelés 84 százalékát lefedő felmérés alapján az elmúlt három évben jelentősen romlott az erőművek helyzete. „2010 és 2013 között az érintett piacok 52 százalékának esetében alig növekedett a szektor, 20 százalékuk esetében viszont egyértelmű visszaesésről tudtak beszámolni a válaszadók. Növekedést mindössze a piacok 19 százalékának esetében regisztráltak. Az elmúlt években a legnagyobb kihívásokkal a gáz alapon termelő egységek szembesültek” – mondta dr. Kiss Csaba, a COGEN Europe igazgatóságának magyar tagja, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakmai alelnöke.

A szektor kedvezőtlen helyzete európai szinten is három tényezőre vezethető vissza: a szabályozói bizonytalanság, a kedvezőtlen energiapiaci körülmények és az általános gazdasági visszaesés érinti leghátrányosabban az erőműveket.

„A szabályozói oldal általános kritikájaként a változások kiszámíthatatlanságát és a részletszabályok, valamint a stratégiai megközelítés sok esetben teljes szembenállását fogalmazták meg a felmérésre választ adók” – mutatott rá dr. Kiss Csaba. A jogszabályi környezet kapcsán a piaci szereplők 50 százaléka találta úgy, hogy a jogszabályalkotói intézkedések vegyes hatással vannak az erőművek működésére, 24 százalékuk kifejezetten negatívnak ítélte működésének jogszabályi környezetét, míg pozitív és ösztönző szabályozásról a szereplők 19 százaléka tudott beszámolni.

„A kedvezőtlen piaci folyamatok kapcsán a legnagyobb problémát a szektor számára Európában a magas gázárak és az alacsony villamosenergia-árak jelentik. A gazdasági visszaesés elsősorban a kapcsolt erőművek által kiszolgált üzemek termelésének visszaesésével párhuzamosan csökkenő energiaigények mentén hat a termelőkre, de jelentősen nőtt a beruházási bizonytalanság is a piacokon” – tette hozzá a COGEN Europe igazgatósági tagja.

Rövidtávon a felmérésbe bevont piaci szereplők 55 százaléka kifejezetten borúsan látja a szektor helyzetét, és további visszaesést prognosztizál a technológia esetében, amennyiben a jelenlegi körülmények fennmaradnak. Az iparág szereplői ugyanakkor kitörési lehetőségeket is azonosítottak: a mikro- és kis kapacitású berendezések intenzív elterjedését a megkérdezettek 50 százaléka prognosztizálta, míg a megújuló alapú – elsősorban szilárd biomasszát és biogázt elégető – egységek előretörésében a válaszadók 46 százaléka bízik.

„A magas hatásfokú, kis kapacitású gázmotorok elterjedése elsősorban a lakossági felhasználás és az egyéni épületfűtési igények emelkedése mentén valószínűsíthető. A biomasszás fejlesztések pedig már több országban beindultak. Ennek jó példája a Pannonpower pécsi szalmatüzelésű kapcsolt erőműve, amelyet a COGEN Europe idén piacfejlesztés kategóriában a legjobb európai kapcsolt erőműnek választott” – hangsúlyozta dr. Kiss Csaba.

forrás: piacesprofit.hu

A Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába c. szakmai roadshow elsősorban, de nem kizárólagosan a szakemberek – egyetemisták, tervezők, mérnökök, kivitelezők – figyelmét szeretné ráirányítani az energiahatékony építés metódusához szükséges szakismeretek alapjaira, emellett fórumot kíván biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy felmerülő kérdéseikre autentikus, tapasztalt szakértőktől kielégítő választ kapjanak.

Az előadók minősített passzívháztervezők és kivitelezők, a szakterület elismert, tapasztalt szakértői. Az előadások szakmai fórummal zárulnak – az előadók válaszolnak a résztvevők kérdéseire.

Tervezett program

A rendezvény címe:

Kezdje az alapoknál!

Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába szakmai roadshow

Tervezett helyszínek és időpontok

Kolozsvár, 2014. szeptember 12. péntek, 16 óra

Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Győr, 2014. szeptember 15. hétfő, 14 óra

Helyszín: Városháza, Bisinger terem

Budapest, 2014. szeptember 17. szerda, 14 óra

Helyszín:100 lakásos passzív társasház (Budapest, XIII. kerület)

Pécs,2014. szeptember 19. péntek, 14 óra

Helyszín: PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Programvezető

Szekér László DLA, okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató, a Passzívházépítők Országos Szövetsége alapító elnöke

Előadók

Abos Ede, okl. építészmérnök, a romániai Passzívház Egyesület alapító elnöke

Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, minősített passzívház kivitelező

Pólus Károly okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti társasház tervezője

Nagy Csaba okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti társasház tervezője

Miskolczy Imre, a 100 lakásos budapesti passzív társasház kivitelezésében közreműködő szakértő

Vajda József Ccs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, minősített passzívház oktató

Tervezett előadások

Passzívházak külföldön és Magyarországon. A hazai passzívháztervezés sajátszerűségei. Előadó: Szekér László

A passzívháztervezés elsajátítása.

Szünet

A passzívháztervezés és kivitelezés gyakorlata, gazdaságossági kérdések a megvalósult példák bemutatásával.

Szakmai fórum – kérdések-válaszok egy órában

Részvételi díj: 6 000 forint

Részvételi díj érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők számára: 4 500 forint (helyszínen a diákigazolvány bemutatásával)

A részvételi díj magában foglalja a kávészünetben felszolgált frissítőt és a szervezők által összeállított médiacsomagot.

Fizetés: helyszínen, készpénzben

„A Lakics Kft. bonyolult hegesztett és forgácsolt szerkezetek gyártásával foglalkozik, ezen belül is a főprofil a motor- és szélerőmű generátorházak gyártása, amelyben nemzetközi szinten is a vezető gyártók között vagyunk” – mondta el lapunknak Lakics Péter, az első félévben már ismét a tavaly előtti forgalmat elért társaság ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy emellett több vízierőmű, ár-apály erőmű részegység mellett automerőművi hűtőrendszerek is szerepelnek a termékskálán. Az utóbbiakat elsősorban francia felhasználásra szállítja a Lakics Kft., amelynek legnagyobb vevői az energetikai iparág vezető multinacionális vállalatai, mint például a Siemens, a Vestas, a GE Energy és az ABB.

„A vállalkozás csaknem harminc éves története során mindig is bérgyártást végzett a megrendelők dokumentációi alapján. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor olyan tudásbázis halmozódott fel a generátorgyártás és szélenergetika területén, amellyel önálló termékfejlesztésbe kezdhettünk” – mondta el a cégvezető, rámutatva, hogy miután megrendelőik piacait nem veszélyeztethetik, kisüzemi szélerőművek fejlesztésébe kezdtek 2012-ben. A munkára hétfős K+F egységet létesítettek Veszprémben, mert ott a szélviszonyok ideálisak a tesztelés számára. A kis szélerőművek célpiacát az olyan üzemek jelentik, amelyeknek megfelelő áramfogyasztásuk van és olcsóbban akarnak villamosenergiához jutni.

„Az úgynevezett háztartási méretű erőmű projekttel létre kívántunk hozni egy olyan saját márkás terméket, amely több szempontból hiánypótló a kis teljesítményű szélerőművek piacán: komplett rendszer, amely alkalmazkodik a kontinentális éghajlati szélviszonyokhoz, ami a gyakorlatban változékony irányú és általában kis sebességű szelet jelent. Az 5, 10, 25 és 50 kilowattos szélerőművekből álló termékcsoport három kisebb modellje már kész akár a nemzetközi piacra lépésre is, cégünk önálló márkaneve, a Wind the Way alatt” – mondta el Lakics Péter, hozzátéve, hogy az 50 kilowattos modell közös fejlesztéséről megállapodás született a Pécsi Tudományegyetemmel.

A 246 embernek munkát adó Lakics Gépgyártó Kft. nemrégiben résztulajdonosa lett Magyarország egyik legnagyobb acélszerkezet-gyártó cégének, a 370 főt – ebből 33-at alkalmazottként – foglalkoztató dombóvári Rutin Kft.-nek. Emellett – amint Lakics Péter mondta – millió eurós nagyságrendű tőkét biztosítottak hosszú távú tagi kölcsönként a Rutin Kft. számára, amellyel az lehetőséget kapott arra, hogy túllépjen a pénzügyi problémáin. A dombóvári cég tavaly előtt ugyanis több mint egymilliárd forintos veszteséget szenvedett el és azóta folyamatosan tőkehiánnyal küzd. Ezzel párhuzamosan a Lakics Kft. egyre intenzívebben működik együtt a nagyméretű acélszerkezetek, hidak, stadionok, olajfúrótornyok gyártásában komoly nemzetközi eredményeket elért Rutin Kft.-vel.

forrás: vg.hu

A brüsszeli díjkiosztón összesen négy kategóriában hirdettek bajnokokat. 2014-ben a legeredményesebbek az osztrák önkormányzatok voltak, hiszen négyből három méretkategóriában ők szerezték meg az első helyet, a legnagyobb települések esetében (100.000 lakos felett) pedig egy német város győzedelmeskedett.

A kiválasztás alapvetően kvantitatív adatokon alapult, vagyis azon, hogy összesen mennyi a telepített megújuló energia kapacitás az adott településen. Ezeket az adatokat egészítették ki kvalitatív információkkal, összesen 30 kritérium meghatározásával. A zsűri így figyelembe vette többek között azt is, mennyire elkötelezett a városvezetés a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, végeznek-e szemléletformálást, van-e a településnek energiastratégiája, illetve hogy példát mutat-e az önkormányzat a közintézményeik energetikai korszerűsítésével, önkormányzati megújuló energia beruházásokkal.

A verseny történetében számos magyar siker született: 2010-ben Orosháza lett a második saját kategóriájában, 2011-ben az 5000 lakos alatti kategóriában Nagypáli vehette át a 2. díjat, 2012-ben pedig 2 magyar település is bekerült a díjazottak közé, Bóly és Szarvas városa értek el 2. illetve 3. helyezést méretkategóriájukban.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is született magyar siker, Pécs MJV Önkormányzata különdíjat nyert. Pécsre azért esett a zsűri választása, mert a városban a 100%-ban biomasszára alapozott távhő szolgáltatás mellett egyéb megújuló energiaforrásokat is hasznosítanak és az innovációra is nagy hangsúlyt fektetnek. A szennyvíztelepen hamarosan megkezdi működését a biogáz üzem, a nemrégiben átadatott Szentágothai János Kutatóközpont épületeit pedig egy több mint 100 szondás hőszivattyús rendszer látja el hőenergiával. Az önkormányzat 2013-ban csatlakozott a Polgármesterek Szövetsége nemzetközi kezdeményezéshez, így bizonyítva elkötelezettségét a fenntartható energiagazdálkodás és a klímavédelem iránt.

Az ötödik éve zajló versenyen a magyar települések Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia képviselőivel mérhették össze eredményeiket a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. A verseny az Európai Unió Intelligent Energy Europe programja által támogatott ” 100% Megújuló Energia Települések” projekt keretében zajlik. A RES Champions League magyar fordulójának, a Napkorona Bajnokságnak szervezője az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ.

170 oktatási intézményben, mintegy 44.000 iskolás és óvodás gyerek összesen 58,5 tonna, vagyis mintegy 1,7 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtött szelektíven országszerte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei gyűjtőprogramjának keretében. Az Egyesülés ebben a tanévben 15 városban és 80 kisebb településen rendezte meg szelektív hulladékgyűjtési programját a helyi közszolgáltatók együttműködésével. A több hónapon át tartó országos környezeti nevelő programot negyedszerre indította el iskolákban és óvodákban az IKSZ. A program célja az volt, hogy az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének fontosságát népszerűsítsék a gyerekek és rajtuk keresztül pedig szüleik körében. Az idei program során összegyűjtött italos kartondobozok tekintélyes mennyiségét jól tükrözi, hogy ha egymás mellé fektetnénk őket, kétszer körbeérnék a Balatont.

Az IKSZ immár a negyedik tanévben rendezte meg népszerű italos kartondoboz gyűjtőprogramját. A kezdeményezés sikerét jól szemlélteti az a tény, hogy országos szinten az elmúlt négy év során több mint 200.000 gyerek vett részt a programban, akik összesen 300 tonna tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtöttek.

„A gyerekek idén is bebizonyították, hogy a szorgalmas szelektív gyűjtésnek kézzel fogható eredményei vannak. Ezzel a majdnem 60 tonnát elérő szeletíven gyűjtött italos kartondoboz mennyiséggel ugyanis közel 300 felnőtt fa kivágását előztük meg” – nyilatkozta Baka Éva az IKSZ ügyvezető igazgatója.”Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelést mindig a fiatal korosztálynál kell kezdeni, hiszen felnőttként számukra már természetes lesz a környezettudatos életmód és rutin a szelektív hulladékgyűjtés” – hangsúlyozta az igazgató asszony.

A programban résztvevő intézményeket a gyerekek által szelektíven összegyűjtött italoskarton mennyiséggel arányos díjazásban, kilogrammonként 20 Ft-ban részesítette az IKSZ, Mindezen felül, minden összegyűjtött másfél tonna tejes és gyümölcsleves dobozért 100.000 forintos különdíjban részesülhettek az intézmények. Tekintélyes mennyiségű italoskarton gyűlt össze például a veresegyházi Kéz a kézben tagóvodákban, ahol több, mint 3 tonnányit gyűjtöttek az óvodások. Szintén különdíjban részesült a másfél tonnát meghaladó mennyiségért cserébe a budapesti Herman Ottó Általános Iskola, a váci Alsóvárosi Óvoda, váci Karolina Katolikus Általános Iskola, az aszódi Csengey Gusztáv Általános Iskola, a veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda és a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium.

Létszámarányos összehasonlításban, az óvodák közti versenyben a kóspallagi Csiga-biga Napköziotthonos Óvoda, az iskolák közül pedig a Szobi Fekete István Általános Iskola Nagybörzsönyi Általános Tagiskolájának tanulói gyűjtötték a legtöbbet. Az óvodások fejenként közel 58 kilogramm, míg a győztes iskola tanulói fejenként 29,5 kg italos kartont gyűjtöttek.

Az idei iskolai és óvodai gyűjtőprogramot 15 közszolgáltató cég együttműködésével valósította meg IKSZ Budapesten, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn és térségében, Győrött, Kaposváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Székesfehérváron, Szolnokon, Tiszafüreden és térségében, Veszprémben és Zalaegerszegen.

A gyűjtőprogram keretében az IKSZ egy rendhagyó rajzpályázatot is hirdetett általános iskolások számára, amelynek keretében 55 településről összesen közel 600 szebbnél-szebb rajzzal pályáztak a gyerekek. A pályázat különlegességét az adta, hogy a rajzokat egy kihajtogatott italos kartondoboz sablonra kellett elkészíteni. Az elkészített rajzok megtekinthetők az IKSZ facebook oldalán, a www.facebook.com/italoskarton címen.

Az IKSZ számításai szerint hazánkban a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya évről évre növekszik, a tavalyi év során elérte a 22%-ot. Az Egyesülés célja, hogy 2020-ra 50% fölé emelkedjen ez az arány, vagyis az, hogy minden második tejes és gyümölcsleves doboz újrahasznosításra kerüljön. Magyarországon évente közel 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba, ebből a mennyiségből több mint 1,7 millió doboz juthatott vissza most a körforgásba az IKSZ akciójának eredményeként.

Az iskolai és óvodai gyűjtőprogram részletei és a gyűjtés városonkénti eredményei a http://www.iksznet.hu/gyujtes weboldalon találhatók.

Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LAPOSRA!