Példának okáért, Németország 2022-ig a teljes átállás mellett tette le voksát az ország energiaellátásában, szó szerint napirendi kérdéssé vált ennek az “örökségnek a rendezése”. Meglepő megoldást kínál az ügyben ország nyugati felében megvalósított projekt, amely azt hivatott megmutatni, miként lehet vidámparkot létrehozni egy atomreaktor területén, eddig soha nem látott módon átalakítani egy ilyen veszélyes objektumot.

Hogy az ötletet siker koronázta, bizonyságul szolgál rá az a látogatói statisztika, amely arról tanúskodik, hogy sok százezer látogató kereste már fel ezt a különös múlttal bíró vidámparkot a világ minden  szegletéből. S ha már a múltat idézzük, az átalakított erőmű épületeit 1972-ben kezdték építeni, de műkődése nem lett hosszúéletű.

–

Tudniillik szinte folyamatosan támadások kereszttüzében állt a nukleáris energia elleni erőteljes tiltakozások miatt. Sorsa hamar megpecsételődött, tíz esztendő sem kellett hozzá mígnem befejezte működését, a reaktort leállították. Ez adott szabad utat az átalakításának. A munkálatok költsége mintegy négy milliárd dollárt tett ki, de a hatalmas invesztáció eredménye példaadó mintául szolgált. Nem mindennapi turisztikai látványosságot építettek ki ezen a hajdanvolt veszélyes munkaterületen.

–

Pécs visszament az időben: fa és szalma elégetésével állítanak elő elektromos energiát és hőt – kezdi az AFP a pécsi energiatermelésről szóló videóriportját. A Dalkia Energia 85 megawattnyi energiát termelő erőműve elég hőt állít elő ahhoz, hogy fűtést biztosítsanak a 150 ezres város fele lakosságának. Az erőmű semmilyen fosszilis energiát nem használ fel – ez jelenleg egyedülálló az EU-ban egy ekkora várost illetően. A cég vezetője szerint ez a kombinált erőmű a legnagyobb Európában, mely csak biomasszát használ fel működése során. Az erőműnek köszönhetően évente 150 tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.

A beruházás ráadásul 100 helyi gazdának is komoly munkát ad, akik évente 200 ezer tonna szalmát visznek az erőműbe. A gazdáknak jelentős beruházásokat kellett megvalósítaniuk, ám ezt megérte végrehajtaniuk, mivel a pénzt a megrendelésekkel vissza tudják kapni, megtérülnek a fejlesztések.

Az erőmű uniós forrásoknak köszönhetően jött létre: 80 millió eurót költöttek az EU büdzséből a megvalósításra. Az AFP videója megjegyzi, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, illetve a helyi jövedelmek növelésének pécsi példája egy fordulópont lehet Európa energiafogyasztásában.

forrás: hvg.hu

A hét közepén érkezett – Yvett névre keresztelt – mediterrán ciklon legintenzívebb három napján (május 14. és 16. között) a legtöbb eső az Alföld és a Dunántúl déli részén hullott. A legerősebb szelek a Bakonyban és a Balatonon fújtak.  A legerősebb szeleket csütörtökön napközben mérték. Erős vihar volt az északkeleti országrészben, 80-100 kilométer/óra közötti széllökésekkel. Zalaegerszegen és Fonyódon 110 kilométer/óránál erősebb szél is fújt.  A legerősebb, 148,3 kilométer/órás széllökést Kab-hegyen mérték. A Bakonyban, valamint a Balatonnál a széllökések helyenként az orkánerejű (120 kilométer/órás) fokozatot is meghaladták, például Balatonmáriafürdőn és Balatonőszödön.

Szerdától péntekig országos átlagban 25 milliméter csapadék hullott, eloszlása azonban egyenetlen volt. A Bakonyban és az Alpokalján 40 milliméternél több, míg a déli országrészben 60-70 milliméter fölötti értéket is mértek. A Tolna megyei Bátaapátin 67,7 milliméter, Csongrád megyében Szegeden 70,5 milliméter, Kübekházán pedig 76,4 milliméternyi eső hullott. Baranya megyében Pogány községben 78,4 milliméternyi csapadék esett. A három nap alatt lehullott legnagyobb mennyiséget (91,9 millimétert) a meteorológiai szolgálat Pécs Árpádtető állomásán rögzítették. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján ez nem sokkal marad el az áprilisban, egy egész hónap alatt lehullott legtöbb havi csapadéktól. Áprilisban a legtöbb eső (98,9 milliméter) a Bács-Kiskun megyei Karapancsán esett le. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon egész hónapban mindössze 12,9 milliméternyi eső hullott.

A sok csapadékot és erős vihart okozó ciklon gyengülésével, távoztával a következő napokban szárazabbra, melegebbre fordul az idő, és erős szél sem várható.

A szaktárca hangsúlyozta: a csatlakozás óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az uniós tagsággal összefüggő feladatok, a jogalkotás, a szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, az intézményi háttér átalakítása.

A VM ezek közül kiemelte a gazdasági szabályozóeszközként bevezetett környezetterhelési díjat, amely a levegőbe, vízbe, talajba történő anyag- és energiakibocsátás csökkentésére, illetve a leghatékonyabb megoldások alkalmazására ösztönöz.

Az elmúlt időszakban megtörtént a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését okozó tevékenységek felülvizsgálata, továbbá szennyezés-csökkentési program készült. Megszűnt a legveszélyesebb szennyezőanyagok közvetlen felszín alatti vízbe történő bevezetésének lehetősége – sorolta a szaktárca.

A tájékoztatás szerint az unió támogatásával jelentős beruházások valósultak meg a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. A legnagyobb fejlesztések Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Hatvanban és Székesfehérváron történtek. A budapesti szennyvíz-elvezetés és -tisztítás a csepeli központi, valamint a dél-budai szennyvíztisztító megépülésével és a kapcsolódó beruházásokkal vált teljessé – emlékeztetett a VM.

Sikerült jelentős szennyezés-csökkentést, illetve minőségjavulást elérni a Balaton, valamint a Ráckevei (Soroksári)Dunaág vízminőségében – mutattak rá.

A levegőminőség-védelem területén a csatlakozási szerződésben vállalt átmeneti mentességgel kapcsolatos feladatok határidőre teljesültek – hívta fel a figyelmet a VM.

Hozzátették: az energetikai nagytüzelő berendezések átalakítása jelentős levegőminőség-javulást eredményezett az ország több régiójában. A legfontosabb változás a Mátrai Erőmű füstgáztisztítója, valamint a Vértesi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének üzembe helyezése volt. Ezek a beruházások az országos kén-dioxid-kibocsátást mintegy 30 százalékkal mérsékelték.

A légszennyezettségi mérőhálózatban befejeződött a monitorállomások kiépítése, ezzel 59 állomásból álló hálózat jött létre. Több fejlesztési projekt keretében elkészült az országos légszennyezettségi mérőhálózat egységes adatforgalmi rendszere.

Az Európai Unió hulladék keretirányelvének átültetését Magyarország a 2013. január 1-jén hatályba lépett, hulladékról szóló törvénnyel valósította meg. A törvény új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerét, javítva annak minőségét és színvonalát. A hulladék mennyiségének csökkentésére bevezette a hulladéklerakási járulékot – ismertette a VM.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, illetve az annak részét képező Országos Megelőzési Programot tavaly decemberben fogadta el a kormány. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi hátterének reformja a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával válik teljessé.

Magyarország természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv – a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi – végrehajtása, amelynek teljesítése főként a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg.

A terület-kijelölésre vonatkozó tagállami javaslat összeállítása az uniós csatlakozás feltétele volt. A tárca szerint az elmúlt 10 év fontos eredménye, hogy 2011-re sikeresen lezárult a Natura 2000 hálózat kijelölése, amelynek kiterjedése összesen 1,99 millió hektár.

A környezetvédelmi támogatások szempontjából a 2004-2014 között eltelt tíz év két nagyobb szakaszra osztható. A csatlakozást követő időszakban, 2004-2006 között a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalta egységes keretbe a környezetvédelmi fejlesztéseket, ugyanakkor párhuzamosan folyt még a korábbi Phare és ISPA keretében megkezdett programok megvalósítása – ismertette a szaktárca.

A KIOP három ágazatban, a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein belül tette lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással, a támogatást kapott projektek megvalósítása 2004-2009 között megtörtént. A környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, ehhez mintegy 48 milliárd forint támogatást fizettek ki.

A 2007-2013-as időszakban elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében valósultak meg a környezeti fejlesztések.

A KEOP teljes kerete 5,3 milliárd euró (1484,5 milliárd forint). Ennek 85 százaléka, 4,5 milliárd euró (1261,8 milliárd forint) az európai unió hozzájárulása, amelyből 517,5 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 3,9 milliárd euró pedig a Kohéziós Alapból érkezik. A magyar közszféra hozzájárulása 15 százalékos, 795,3 millió euró (222,6 milliárd forint).

A KEOP keretét 2007-2013 között kiegészítették a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Regionális Operatív Programok (ROP), a Határon Átnyúló Együttműködési Programok, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a LIFE, illetve a LIFE+ program forrásai – közölte tájékoztatójában a tárca. Jelezte: a KEOP keretében a fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, 2015. december 31-éig számolhatók el az igazolt költségek, így a végleges projektszámot még nem lehet pontosan tudni.

A beruházás készültségi foka közel hetvenszázalékos. A leendő erőmű reaktoraként szolgáló két torony egyenként négyezer köbméter űrtartalmú, 21 méter magas. Egyenként négymillió liter sűrített szennyvíziszapot zárnak majd magukba, hogy abból biogáz termelődhessen. A projektről megtudhatjuk, hogy mégis mit takar.

Mi az, hogy biogáz?

A szerves anyagok lebontása során keletkező magas metántartalmú, éghető gázelegy.

Mit lehet feldolgozni egy biogáz üzemben?

A biogázüzemekben könnyen lebomló szerves anyagokat szoktak hasznosítani, mint például élelmiszer-ipari, gyümölcs- és zöldséghulladékot, vágóhídi és húsfeldolgozási hulladékot, konyhai és éttermi szerves hulladékot, használt étolajat és zsírt, ételmaradékokat, romlott élelmiszereket, szennyvíziszapot stb.

Mire lehet használni a biogázt?

Sok mindenre. Eleinte csak fűtésre használták, később már nemcsak hőt, hanem villamos energiát is ezzel állítottak elő. A biogázzal lehet épületeket fűteni, melegvizet előállítani, terményt szárítani, áramot termelni, de üzemanyagként is használható. Számos svéd város buszai mennek például biogázzal, de autósok is használják.

Veszélyes ez az erőmű?

Nem, mert a biogázüzem egy teljesen zárt rendszer. Robbanásveszélytől sem kell tartani, mivel direkt ilyen célra fejlesztett, speciális robbanásbiztos berendezéseket építenek be, és többszörösen túlbiztosított lefúvató rendszert is kialakítanak. Példaként említhető, hogy számos német és osztrák gazda saját maga üzemeltet biogáz-berendezést a gazdaságában.

Büdös lesz?

Nem, mert tényleg teljesen zárt a rendszer, az épületek belső légterét pedig bioszűrőkön keresztül szűrik.

Mindenhol van maradék! Itt mi lesz a biogáz üzem maradékával?

Szagtalan, csíramentes szerves trágya lesz belőle, amit komposztálás után a mezőgazdaságban használnak fel tápanyag-utánpótlásra.

Mások is használják a biogázt?

Igen, elsősorban azokban az országokban (pl. Németország, Ausztria, Anglia, Hollandia, Dánia, Svédország), ahol a kormányok hatékonyan támogatják a megújuló energiahordozók fokozott felhasználását és a környezetvédelmet.

Mihez kezdünk egy ilyennel Pécsett?

Pécsről nagyon hiányzott már egy ilyen üzem, ezzel lesz kerek a szennyvízkezelés. Elsősorban áramtermelésre fogják használni, ez fedezi majd a Tettye Forrásház áramszükségletének jó részét. Így ugyanis kevesebb pénzbe fog kerülni a működés, kisebb lesz az áramszámla, és csökken a piactól való függés. Emellett a szennyvíziszapot sem kell elszállítani máshová, hanem felhasználják azt a biogáz előállításához. Ha pedig nagyon megszalad a városnak, és biogáz üzemű buszokat tud venni, akkor akár ezek üzemanyagát is innen szerezhetik be, ami szintén olcsóbbá teszi majd a tömegközlekedést.

Nekem mi közöm van ehhez az egészhez? Érint ez engem egyáltalán?

Közvetve igen, hiszen idővel olcsóbb lehet a szolgáltatás, mivel kevesebb pénzébe kerül a városi szolgáltatónak is a működés, mert nem függ majd annyira a külső tényezőktől – például az áram árának változásától.

forrás: pecsma.hu