A közlemény szerint a 24 milliárd forintból épült 70 megawatt hő- és 35 megawatt kapcsolt villamosenergia-termelő kapacitású blokk az üzemi próbák, a próbaüzem és a kereskedelmi időszak alatt 192 gigawattórányi villamosenergiát és 878 ezer gigajoule hőenergiát állított elő a 2014 tavaszi fűtési szezon végéig. A kazánokban eddig összesen 143 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot, főként szalmabálát égettek el, és a blokk eddigi 9 ezer órás üzeme során mintegy 83 millió köbméter földgázzal csökkent az ország gázfogyasztása, ennek köszönhetően pedig 155 ezer tonnával mérséklődött a szén-dioxid-kibocsátás – tették hozzá.

A szalmatüzelésű blokk mintegy 60 százalékban képes kielégíteni Pécs 31 ezer lakást és 450 intézményt kiszolgáló távhőrendszerének hőigényét. Az évekkel ezelőtt beindított, faaprítékkal és ömlesztett mezőgazdasági melléktermékkel üzemelő másik blokk az új egységgel együtt lehetővé tette, hogy a baranyai megyeszékhely legyen az első hazai nagyváros, melynek távfűtése teljes egészében megújuló, azaz biomassza alapú legyen.

A Dalkia kitért rá, hogy mivel az új blokk sikeresen szerepelt a környezetvédelmi, a hatósági és villamosenergia-rendszerszintű vizsgálatokon, a pécsi erőmű az új egység által termelt áramot továbbra is a kötelező átvételi rendszeren keresztül értékesítheti az országos hálózat számára, és ez a stabil, gazdaságos működés mellett növeli az ellátás biztonságát.

A Dalkia úgy látja: az elmúlt időszak tapasztalatai megerősítették, hogy a helyi tüzelőanyagra alapozott lokális hő- és áramtermelés hasznos eleme a hazai energiaellátásnak.

“Amit most a pécsi, 31 ezer távfűtött lakást ellátó rendszer esetében létrehoztunk, más, akár 1000 fogyasztót kiszolgáló, kisebb rendszereknél is életképes. A technológia meghatározó eleme lehet egy fenntartható és megfizethető hazai távhőszolgáltatási rendszernek” – idézte a közlemény Péterffy Attila üzletágigazgatót.

A közlemény szerint a beruházás eredményeként kevesebb teherautó rövidebb ideig várakozik az erőmű körüli utcákban, mivel egyebek mellett bővítették a rakteret és utat építettek. A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower működteti Magyarország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét. Az energetikai társaságcsoport 2004-ben adta át aprítéktüzelésű, 2013-ban pedig a bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket felhasználó biomasszablokkját. A pécsi biomasszatüzelésű blokkok a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés egyötödét állítják elő.

A pécsi erőműnek köszönhetően Magyarország évente mintegy 80 millió köbméter földgázt takarít meg, miközben a légkörbe éves szinten mintegy 150 ezer tonnával kevesebb széndioxid kerül – közölték.

A Pannonpower évente mintegy 10 milliárd forintot költ a helyben előállított tüzelőanyagra.

A családokat pénteken és szombaton is programokkal várják, a gyerekeket interaktív ökoszínház szórakoztatja majd  – mondta el az MTI-nek az összefogás kezdeményezője, a Szarvasi Arborétum igazgatója.

Hanyecz Katalin kiemelte: Magyarországon soha nem volt ilyen összefogás az arborétumok és botanikus kertek között. Hozzátette, hogy az Új módszerekkel a zöld jövőért című program célja bemutatni a lakosságnak Magyarország természeti szépségeit, gyakorlati példák és játékos feladatok segítségével ráébreszteni a családokat arra, hogy mennyi mindent tehetnek saját környezetükért.

Az igazgató elmondta: az országos roadshow keretében Szarvason mutatkozik be elsőként Futurobi, az interaktív ökomanó, aki színházi műsorával szórakoztatja a gyerekeket. A szakmai bemutatók Szarvason a víz világnapjához kötődnek, a látogatók a víztakarékos öntözéssel és környezetbarát ökogazdálkodási módszerekkel ismerkedhetnek meg.

A program június 7-én szintén Szarvason zárul, ahol a játékokban részt vevő, legjobban teljesítő családok mérik össze tudásukat – tette hozzá Hanyecz Katalin.

Az Új módszerekkel a zöld jövőért programban a Szarvasi Arborétum mellett a Pilisi Parkerdő Zrt., a Pécsi Tudományegyetem botanikus kertje, a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kert, a szegedi füvészkert, a Budai Arborétum, a Vácrátóti Botanikus Kert, a Kecskeméti Arborétum, a Agostyáni Arborétum, az ELTE Füvészkert, a Zirci Arborétum, a pannonhalmi Arborétum és Gyógynövénykert, az Alcsúti Arborétum, a Soproni Botanikus Kert, a Tápiószelei Agrobotanikus Kert, az Avasi Arborétum, a SZIE Botanikus Kert, a Szent Mauríciusz Monostor Arborétuma, a Debreceni Botanikus Kert és a Helikon Kastélymúzeum – Festetics-kastélypark vesz részt.

A tárcavezető ismertetése szerint uniós forrásokból támogatnak majd  minden olyan tevékenységet, amely a Jedlik-program megvalósítását célozza, legyen szó akár beruházásról, fejlesztésről vagy kutatásról. A meglévő regisztrációs adókedvezmények mellett gépjárműadó-engedményeket is szorgalmaznak majd. Erről tárgyalni kell a helyi önkormányzatokkal, hiszen ezen típusú adó nagy része a települések büdzséjét növeli – tette hozzá.

A tervek között ismertette, hogy környezetkímélő gépkocsikkal a buszsávokban is lehessen közlekedni, esetleg ingyen lehessen azokkal parkolni. A Jedlik-program része lenne ismertetése szerint az is, hogy aki 15 évnél idősebb autóját cseréli le elektromosra, az bónuszt kapna, amellyel más környezetbarát termékeket is vásárolhatna kedvezményesen. Ez Nyugat-Európában bevett szokás – tette hozzá.

Arra törekszenek, hogy a közbeszerzési kiírások egy részénél részesítsék előnyben az elektromos autókat, például a rendőrség vagy a posta ilyeneket szerezzen be. Azt is a célok közé sorolta, hogy a fővárosban elterjedjenek az elektromos taxik.

Végül azt javasolja a tárca, hogy a rendelkezésére álló szén-dioxid-kvótákat az elektromos autók elterjesztését elősegítő programokra váltsa be az ország.

Szeretnék elérni, hogy 2020-ig a nyilvános töltőállomások és az otthoni töltők a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben terjedjenek el. A miniszter megemlítette, hogy Nagy-Britanniában is olyan programok futnak, amelyek jelentős mértékben támogatják az otthoni töltés általánossá válását. A programot azért nevezték el Jedlik Ányosról, mert 1828-ban ő volt az első, aki elektromos autót fejlesztett ki és elektromos autóra jelentett be szabadalmat. “Más kérdés, hogy aztán a gyártásban már nem jeleskedtünk” – tette hozzá, de emlékeztetett arra, hogy a kiindulópontnál “ott voltunk”.

Ismertette, a kormány már több alkalommal hozott olyan döntéseket, amelyek az elektromos autók terjedését segítették elő, 2010 és 2013 között például 11 projektet támogattak 2,1 milliárd forintból.

Adókedvezményekkel is ösztönözték ezt a közlekedési formát, az elektromos autók vásárlásakor nem kell regisztrációs adót fizetni, a hibrid autóké pedig 76 ezer forint – mondta.

Hangsúlyozta: azért is szükséges a környezetbarát gépjárművek használatát népszerűsíteni, hogy Magyarországi gyakorlat is illeszkedjen az Európai Unió terveihez. Az EU ugyanis azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig 4 millió elektromos autó közlekedjen az útjain.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeretné elérni, hogy 2020-ig körülbelül 68 ezer töltőállomás is létrejöjjön. “Biztos vagyok benne, hogy a programhoz megfelelő mennyiségű áram is rendelkezésre áll” – szögezte le Varga Mihály. Hozzátette: arra törekszenek, hogy minél több magyar vagy Magyarországon működő külföldi cég kapcsolódjon be az autók és a töltők fejlesztésébe, gyártásába.

Tarnóy Péter, az Elektromotive Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a villanyautók elterjedéséhez nélkülözhetetlen a biztonságos, kiterjedt töltőhálózat. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok villámtöltőre van szükség, amelyek percek alatt feltöltenek egy autót, nem olyanokra, amelyek használatánál 6-8 órát kell várakozni. Írországban 30 mérföldenként lehet találni villámtöltőt, Észtországban 200 ilyent szereltek be – mondta. Kiemelte azt is, hogy Nyugat-Európában 80-90 százalékban otthon töltenek az autósok olcsó éjjeli árammal, felszívva a fölösleges áramtermelést.

A közeljövőben elsősorban az autópályák mentén, Tatabányánál, Bábolnánál, Gyöngyösnél, Miskolcnál állítanának fel töltőállomást, továbbá Kecskemétnél, Szolnoknál, Szegednél, Budaörsön, Siófokon, Balatonfüreden, Pécsett, Debrecenben, Győrött, Kaposvárott, Zalaegerszegen, Balatonmáriafürdőn és természetesen Budapesten, ahol az I. és XI. kerület a kiválasztott. Ebben a munkában a Nissan és az E.ON van a programgazdák segítségére.

Az EUREM Energiagazdász képzés résztvevői keményen dolgoznak az energiahatékonyságért, s így két év alatt összesen több mint 800 millió forinttal csökkentették vállalataik energiafelhasználását.

Immár hazánkban is elérhető Európa vezető energetikai, energiahatékonysági képzése, az EUREM EnergyManager program, mely világszerte 21 országban bizonyította már költségcsökkentő hatását.  Egy egyedülálló, komplex, gyakorlatorientált program a hatékony és gyors költségcsökkentésért és környezetünk védelméért.

A képzésről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontjának ügyvezetőjét, Borosné Huber Máriát kérdeztük:

– Ön szerint miben rejlik az Energiagazdász képzés egyedisége?

– Ez a képzés sokkal többet nyújt egy magas színvonalú szakmai tanfolyamnál. Energiatudatos szemléletet közvetít kiváló gyakorlati szakemberek közreműködésével, valamint hazai és nemzetközi kapcsolati hálót és folytonos tapasztalatcserét, szakmai továbbképzéseket biztosít. A résztvevők egy nemzetközi portálon keresztül aktuális információkhoz, szakmai anyagokhoz férhetnek hozzá a képzés témaköreivel kapcsolatban, valamint kommunikálhatnak az EUREM hálózat tagországainak többi résztvevőjével és oktatójával.

– Kinek ajánlja az Energiagazdász képzést?

– Valamennyi nagy energiafogyasztású, illetve energiatudatos vállalat számára, mivel rendkívül nagy megtakarítások érhetők el rövid időn belül, a képzést lezáró konkrét vállalati energiaoptimalizáló projektmunka révén. Ebben a résztvevő a saját cégnél meglévő, energetikai szempontból gyenge pontra mutat rá és javasol megtakarítást eredményező változtatást.  Eddig világszerte 3000 végzett résztvevője van a képzésnek. A program nagy előnye, hogy a résztvevők, illetve az őket delegáló vállalatok megtakarításaik révén nem csupán a képzés és a beruházás költségét nyerik vissza, hanem az évente jelentkező költségcsökkenésnek köszönhetően tovább növelik eredményességüket. Eddig Magyarországon 26-an végezték el a tanfolyamot. Az ő eredményeiket összesítve számunkra is meglepő adatokat kaptunk. 26 résztvevőnk összesen több mint évi 867 millió forintot takarított meg vállalata számára. Ez azt jelenti, hogy átlagosan éves szinten közel 8,6 millió forint az egy résztvevőre eső megtakarítás, ami havi szinten átlagosan 720.000 Ft-tal „gazdagítja” a résztvevők, ill. vállalataik pénztárcáját.

A képzésről a Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszékének vezetőjét, Dr. Magyar Zoltánt is megkérdeztük, aki cégvezetői és sok egyéb szakmai tevékenysége mellett az EUREM EnergyManager program vezetőtanára.

– Ön, mint a témában jártas szakember, sok hasonló témájú képzést látott már. Miben tűnik ki ezek közül az EUREM Energiagazdász program?

– A képzés nagy előnye véleményem szerint, hogy a tananyag német szakemberek által került kidolgozásra. Ebből kifolyólag a résztvevők betekintést nyerhetnek az ottani viszonyokba, technológiákba, bevált megoldásokba. Emellett természetesen a magyar helyzet is bemutatásra kerül. A képzés másik sajátossága, hogy a résztvevők a legkülönbözőbb vállalatoktól érkeznek, s helyi tapasztalataikat nagyszerűen meg tudják vitatni egymással, valamint az oktatóval. Meglátásom szerint ez mindnyájuk számára nagy haszonnal bír.

Az eddigi résztvevők köre széles palettán mozog; a legnagyobb hazai termelővállalatoktól a magánszemélyekig. A képzésről egy korábbi résztvevőt, Kok Gyulát, egy energetikai szektorban tevékenykedő mikrovállalat vezetőjét kérdeztük:

– Ön egy mikrovállalattól érkezett az EUREM képzésre. Hogyan jött az ötlet? Teljesültek az elvárásai, sikerült profitálnia a részvételből?

Korábban más iparágban tevékenykedtem. Szerettem volna profilt váltani, más irányba is elindulni. Így jött az ötlet, hogy az energiahatékonyság, energiagazdálkodás felé nyissak. Az EUREM Energiagazdász képzés komoly szemléletformáló hatással volt rám. Az egyes témakörök megvitatása során a fő szempont mindvégig az energiamegtakarítás volt. Az képzésen valamennyi az energiagazdálkodást, energiafogyasztást érintő terület szóba került. Ez az átfogó tematika volt számomra a legfontosabb. Az itt elsajátított tudás segítségével végzem munkámat új, energetikai szektorban tevékenykedő cégemben, s sokszor még a mai napig előveszem a tananyagot, az órák során készített jegyzeteket. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy egyértelműen hasznos és jövedelmező befektetés volt számomra ez a képzés még így, mikrovállalatként is. Nagyobb vállalatok esetén pedig nem is kérdéses, hogy befektetett munka, pénz és idő legfeljebb egy év alatt, de sok esetben már néhány hónap alatt megtérül.

A képzés résztvevőinek eddig elért összeredménye:

· Összes megtakarítás: 867.417.000 Ft/év

· Átlagos megtakarítás résztvevőnként: 8.642.375 Ft/év

· Átlagos megtakarítás havonta: 720.000 Ft

Bővebb információ:

www.duihk.hu/hu/eurem

http://hu.eurem.net

kottmayer@ahkungarn.hu