A házunk építési engedélyét 2007 január negyedikén kaptam meg, ami akkor még egy hagyományos téglaházról szólt” – kezd a hétköznapinak nem nevezhető történetbe Bárkányi Tamás. „Január 29-én Lengyelországba kellett utaznom, ahol részt vettem egy építőipari kiállításon, ahol az egyik standra ez volt kiírva: nulla energiás ház, írja a amiotthonunk.hu. Tíz percet beszélgettem az ott álló úriemberrel, akinek ennyi idő is elég volt arra, hogy bebizonyítsa, valóban lehet nulla energiabevitelű házat építeni, mégpedig akkor, ha felhasználjuk a föld energiatároló képességét. Innen indult el a találmányi gondolat, amely 2007 óta iparjogvédelem alatt áll. Egy hagyományos épületben az a legnagyobb probléma, hogy a falakon és az ablakokon keresztül az udvart fűtjük. Meg kellene tehát állítani a lakásból kiáramló hőt, de hogyan? Hiszen a legjobb minőségű hőszigetelés is csak lassítja a hőáramot. Megkerestem egy épületgépész kollégámat, a Macskássydíjas Nagylucskay Lászlót, és azt kérdeztem tőle, szerinte hogyan lehetne a talaj melegével beburkolni a házat? Ő említést tett arról, hogy jó 8–9 évvel ezelőtt volt itt Nyíregyházán egy szerkezet: két rács között egy hungarocell lap helyezkedett el, ebből építettek házat…

Rögtön módosíttattam a téglaházra szóló építési engedélyt, épületszerkezetet váltottam, mert rájöttem, hogy ez a falszerkezet a legalkalmasabb arra, hogy az ötletemet megvalósítsam. Az acélrácsra közvetlenül rá lehet tekerni azt a csőkígyót, amellyel a föld energiáját felhozhatom egyenesen a falba, illetve a napenergiát letárolhatom a földbe! Mivel a csőkígyó a fal külső részén fut, így ingyen energiával tudom fűteni az udvart, ha pedig ingyen energiával fűtöm az udvart, akkor már nem a szoba belső, drágán előállított hőjével kell ezt megtennem, a belső tér hőmérséklete ugyanis nem az udvar hőmérsékletével fog találkozni, hanem az előfűtött külső réteggel! Bonyolult kísérletek következtek: felállítottunk egy hipotézist, számításokkal igazoltuk, megépítettük, majd a gyakorlatban mérésekkel igyekszünk alátámasztani a helyességét.

Három év elteltével mára az empirikus méréseken túlvagyunk, és ezek egyértelműen bizonyítják: a hipotézis beigazolódott. A házat a felépülte óta monitorozzuk, és a több mint hárommillió adatot egy hatalmas szervergépen tároljuk. A pécsi főiskola egyik hallgatója feldolgozta az adatokat, és diplomamunkát írt belőle. Mi pedig boldogan élünk itt.”

tulajdonosok

Bárkányi Tamás gépészmérnökként jó pár éve kereste a megoldást, hogyan lehetne a falakon át távozó hő mennyiségét lényegesen csökkenteni vagy megállítani, nem úgy, mint a passzív hőszigeteléssel, ami csak a hőáramlás sebességét csökkenti. Találmánya, az „aktív hoszigetelésu épületszerkezet” a Nap energiáját hasznosítja: a falban futó csőkígyó az ingyen energiát a földbe vezeti, amely végtelen akkumulátorként tárolja azt, majd ezzel az energiával lényegesen (kb. 60 százalékkal) csökkenti a belso és külso tér közötti hoáramot egy ugyanolyan vastagságú passzív hoszigeteléshez képest.

szemlélet

A találmányi gondolat lényege, hogy a megújuló forrásból származó energiát átalakítás nélkül, alacsony hőmérsékleten hasznosítsuk. A Jóisten energiát ad, hideget is, meleget is, csak nem mindig akkor, amikor nekünk kell. Ha semmi mást nem teszünk, mint hogy megőrizzük otthonunk melegét, vagyis elraktározzuk a meglévő energiát, máris elértük a közel nulla energiafelhasználást! Igyekeztünk tehát minden ingyen energiát megfogni: a tetőn napkollektorok, kútviz energiáját hasznosító hőszivattyú, a falban csőkígyó gyűjti a hőt, amelyet a földben tárolunk, és ha kell, bármikor visszanyerhetjük.

gépészet

A ház gépészete rendkívül bonyolult, hiszen nem csak lakóház, de egyben kutatólaboratórium is. A nap energiáját a falban futó csőkígyó és a tetőn helyet kapott napkollektorok gyűjtik a talajba és egy ezer literes puffertartályba, amelybe a kútvizes hőszivattyú és a vízteres kandalló is bekapcsolódik. Ha túl sok a begyűjtött ingyen energia, a ház alatt lévő csőkígyó segítségével a földbe tárolják – mint végtelen kapacitású akkumulátorba –, ahonnan, ha szükség van rá, visszanyerik.

Birtokba venni az időjárást 2025-ben – ezzel a hangzatos címmel készült még 1996-ban egy elemzés az USA légierejének felsőfokú oktatási intézményében, az AU-n (Légügyi Egyetem). A már csak az Internet Archívumban elérhető cikk azt ígérte, hogy a mesterséges köd vagy jégverés segítségével az Egyesült Államok hadereje olyan szinten uralhatja a hadszíntereket, mint soha korábban. A cikk „nagyon rizikós, de nagyon kifizetődő” kísérleti technológiákról szólt, amelyek azóta sem kerültek közelebb a gyakorlati alkalmazáshoz.

A szerzők viszont szándéktalanul hozzájárultak az egyik legmakacsabb internetes blöff, a chemtrail összeesküvés-elmélet elterjedéséhez (az angol mozaikszó a kémia és a csík szó összekapcsolásából ered). Az elmélet első, már 1996-ban felbukkant változata szerint az amerikai légierő titokzatos vegyszerekkel permetezi a lakosságot, és a jelenséget úgy lehet felismerni, hogy a gépek korábban nem látott mintázatban húznak kondenzcsíkokat az égre. Ahogy az elmélet terjedt, úgy bővült a permetezett szerek listája a báriumtól az alumíniumsókon, a tóriumon és a szilícium-karbidon át egészen a műanyag szálacskákig.

Hogy miért? Az elmélet hirdetői szerint rajtunk próbálják ki a titkos fejlesztésű fegyvereket, például jó vezetőképességű anyagok kiszórásával egy óriási elektromágneses eszközt, vegyi úton ellenőrzik a születésszámot, akadályozzák (vagy éppenséggel fokozzák) a globális felmelegedést – az okok listája zavarba ejtően bőséges, akárcsak az elmélet változatai. A magyar chemtrailhívők szerint a kondenzcsíkok „halálesőt permeteznek”, és nemzetközi tiltakozást szerveznek a Facebookon január 25-ére, a Petőfi Csarnokba.

Így rajzolnak az égre

A repülőgépek valóban mesterséges felhőket húznak maguk után. Ezek azért alakulnak ki, mert a 9-11 ezer méteres magasságban, ahol az utasszállítók közlekednek, mínusz 40-55 Celsius-fokos a hőmérséklet, és a felszínhez képest 90 százalékkal alacsonyabb a légnyomás. Ilyen körülmények között a levegő könnyen telítődik párával (vízgőzzel), és a víz szilárd tárgyakon kicsapódik. A gépek füstjében pont ilyen mikroszkopikus kondenzációs magvakból van nagyon sok, különféle oxidok, kéncseppecskék, koromszemcsék formájában.

Az amerikai légierő (USAF) hivatalos weboldala már 1996-ban cáfolta, hogy a kondenzcsíkok valamiféle titkos hadműveletre utalnának, és kifejtették, hogy az eredeti tanulmány csupán elvi technológiai lehetőségeket taglalt, és nem az USAF hivatalos álláspontját képviseli. Az elmélet viszont a 2000-es években egyre terjedt, és az amerikai hatóságokat bombázó felháborodott levelek hatására az USA környezetvédelmi hatósága, az EPA, a légügyi felügyelet, az FAA, a NASA, valamint a nemzeti atmoszférakutató intézet (NOAA) közös cáfolatot állított össze. Ez viszont csak olaj volt a tűzre, mert a chemtrailhívek szerint a fellépés csak azt bizonyítja, hogy a kormányzat valamit nagy erőkkel akar leplezni.

Az elmélet három legfontosabb állítása a következő. 1) Manapság jóval több a kondenzcsík, mint régen. 2) A csíkok közül azoktól kell félni, amelyek több órán át is láthatók maradnak. 3) A szokatlan mintázatú, egymást keresztező csíkok az igazán veszélyesek.

Ezeket az állításokat viszonylag egyszerű megcáfolni. Ma jóval több a légi járat is, mint mondjuk az 1960-as években, és a fapados üzleti modell terjedésével ez valószínűleg fokozódni fog. A kondenzcsíkok a légkörkutatók egybehangzó álláspontja szerint természetes okokból is megmaradhatnak több órán át. A csíkok élettartama a napsugárzástól, a hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától és a repülőgép utazómagasságában jellemző vízszintes és függőleges szélnyírástól függ (ilyenkor vagy a szél iránya változik rendkívül gyorsan, miközben a sebessége megmarad, vagy pedig a sebessége változik sebesen, míg az iránya függőleges marad).

A keresztező csíkokat pedig az magyarázza, hogy a felszínről nehéz megkülönböztetni a különböző magasságú és irányú légifolyosókat, így úgy tűnhet, mintha ugyanolyan magasságban húzták volna őket.

Az elmélet egyik legelegánsabb cáfolata Szilágyi András vegyészmérnöktől, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusától származik. Lényegét tavaly szeptemberben így foglalta össze a Szkeptikusok éjszakáján: ha valóban ártalmas anyagokkal szórnának minket a levegőből, akkor speciális permetezőrendszerre lenne szükség az utasszállító repülőkön, ezeket rendszeresen, külön tartálykocsikból kellene feltölteni. Az anyagokat le kellene gyártani és eljuttatni a repterekre, vagyis a tervezés, megrendelés és beszerezés nyomán rengeteg számla és egyéb irat keletkezne. Ahhoz, hogy ez 1996 óta titokban maradjon, sok ezer ember hallgatására lenne szükség éveken át.

A teljes cikk itt olvasható.

– Mekkora összegből sikerült mindezt véghez vinni?

– A teljes korszerűsítés negyvenmillió forintba került, s a liftcsere, a szigetelés tizenkét milliót vitt el, a többit a fűtésre fordították. Kicserélték az összes csövet és radiátort, szigetelték a ház meleg vizes hálózatát. A ház éves hőmennyiség-felhasználása csaknem a harmadára csökkent. Ami a költségeket illeti, a pénz harmada központi támogatás, harmadát az önkormányzat állta, és harmadrészt a lakók fizettek, lakásonként háromszázezer forintot, írja a bama.hu.

– Jól hangzik, de mit jelent ez egy családra vetítve?

– Egy kétszobás lakás esetében tíz éve bruttó 11 300 forint volt a házban a havi fűtésdíj, most pedig 6100 forint. Így három év alatt megtérült a lakóknak a beruházásba vitt pénze.

– És most mindenfelé csőrengeteg hálózza be a lakásokat?

– Az öntött radiátorok helyett könnyebb, kisebb elemek kerültek a szobákba, s a korábbi függőlegesen futó csőrendszert átalakították szintenkénti vízszintes elrendezésre. Összességében tizenöt százalékkal kevesebb cső fut a házban, mint korábban. Mindemellett volt olyan társasház a városban, ahol azért nem mentek bele a pályázati korszerűsítésbe, mert féltek az átalakítási munkáktól.

– Hogy jön itt képbe a napelemek használata?

– A Pétáv keresett meg bennünket, hogy a minta legyen még eredetibb. A ház tetején csaknem húsz négyezetméter napelem fért el, s mivel nyár végén állították üzembe, így még nincs éves működési adatsorunk. De az bizonyos, hogy a közös helyiségek villamosenergia-szükségletét és a lift energiaellátását fedezi az így termelt áram. Ekkor egy füst alatt kicserélték a meleg vizes csöveket is, ami újabb ezresekkel csökkentette a kiadásokat.

– Akkor hát ez a követendő út minden távfűtéses háznál?

– Amennyiben lesznek újra pályázatok, mert öt éve nemigen lehet ilyen pályázati forrásokhoz hozzáférni. Az Európai Unió azonban a hírek szerint 2014-től kiemelten segíti az ilyen átalakításokat, szóval érdemes rákészülni.

Közös képviselő hatvan tömbházban

Kiss Dezső a Pest megyei Inárcson született 1956-ban. Pécsett nőtt fel, a Komarov Gimnáziumban érettségizett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett magasépítő üzemmérnöki diplomát 1977-ben. Panelházakat épített a Baranyai Építőipari Vállalatnál, majd húsz éven át a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat műszaki ellenőre volt, ahol a nagy felújításokat felügyelte. Egy ideje tömbházak közös képviselőjeként dolgozik, megközelítőleg 60 ház és 1600 lakás tartozik hozzá. Egy lánya van, Dóra 28 éves, Kozármislenyben tanít.

Az előzőleg hőszigetelt és az egyedi mérés feltételeivel felszerelt épületben takarékos átalakításon ment át a használatimelegvíz-rendszer, majd a közös használatú helyiségek világítására napelemet telepítettek a ház felső szintjére, írja a bama.hu.

Az eredmény figyelemreméltó, hiszen a két lépcsős átalakítás összességében több mint 50 százalékos megtakarítást hozott a 40 lakásban élő lakóközösség háztartásai számára. A mintaház tegnapi bemutatása során Vida János ügyvezető igazgató és Kővári János képviselő is a pozitív példa elterjedését, a hozzá elnyerhető források megpályázását szorgalmazta. A távhőszolgáltatás az egyik legkorszerűbb hőellátási mód, amely élen jár a környezet- és klímavédelem, a levegőminőség javítása, valamint az energiahatékonyság területén, előnyei azonban sokszor csak akkor használhatók ki, ha a felhasználói is korszerű berendezésekkel rendelkeznek. A PÉTÁV Kft. Mintaház programja egy Pécsett úttörőnek számító kísérleti referenciaprojekt, a Páfrány utcai épületben olyan korszerűsítési program valósult meg, amely mintaként szolgálhat a többi távfűtött épület számára.

A Mintaépület projekt során a PÉTÁV Kft. saját finanszírozásban, egy kísérleti mintaépületet alakított ki, amely iránymutató lehet a jövőben várható korszerűsítések során. A Páfrány utcai társasház tulajdonosai a programot megelőzően már vízszintes elrendezésű belső fűtési rendszert alakítottak ki, megteremtették a lakásonkénti hőmennyiségmérés lehetőségét, ezáltal országos szinten is előremutató és innovatív fejlesztést hajtottak végre. A Mintaépület program megvalósítása során ezért esett a választás a Páfrány utca 31. számú épületre.

A használati melegvíz előállítás hőigénye egyre nagyobb hányadot képvisel az épületek hőfelhasználásában, ezért ezen a területen is megnőtt, és az egyre kisebb fűtési hőigényű épületek megjelenésével a jövőben is nőni fog a jelentősége az energiatakarékos megoldások alkalmazásának. A program során egy 40 éves, elhasználódott melegvízrendszer technológia korszerűsítése valósult meg.  A PÉTÁV Kft. az épület melegvíz és cirkulációs vezetékhálózatának teljes körű cseréjét és hőszigetelését végezte el, a munka befejeztével a beruházást átadta a társasház tulajdonába.

Az épületek belső vezetékhálózata a lakók tulajdonát képezi, így felújítása, karbantartása is a lakóközösségek feladata.  A Mintaház programmal a hasonló épületekben lakók figyelmét szeretné a távhőszolgáltató  ráirányítani a melegvíz-rendszerek felújításának fontosságára, a panelprogramok ugyanis eddig többnyire falszigetelésből, épület-, és fűtési rendszer korszerűsítésekből álltak, a használati melegvíz rendszerek érintetlenül maradtak.

A mintaépületben 40 lakás fűtési energiájának és használati melegvíz fogyasztásának mérése úgynevezett okos mérési technikával történik.  A ház lakói az interneten keresztül nyomon tudják követni saját energiafelhasználásukat, az aktuális fogyasztásaikat össze tudják vetni a korábbi adataikkal, ezáltal tervezni és befolyásolni tudják fogyasztásukat, a kialakított rendszer használata növeli az energiatudatosságot és energiatakarékos magatartásra ösztönöz. A Mintaház program fontos célja, hogy bemutassa a megújuló energiák hasznosításnak egy társasházakban hatékonyan alkalmazható területét. A mintaépület közös helyiségeinek világítása és a lift működtetése az épületen elhelyezett napelemek segítségével, 2,64 kW teljesítménnyel történik, mely tovább csökkenti az épületfenntartás terheit.

A dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. üzeme névleges kapacitásának 110 százalékán működik, így évente körülbelül 220 millió liter bioetanolt állít elő – mondta Reng Zoltán, a zrt. vezérigazgatója. Az üzemnek az érvényes európai uniós előírás szerint 2018-ban kell elérnie azt, hogy 60 százalékkal alacsonyabb legyen az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátása a fosszilis energiaforrások feldolgozásához képest. A Pannonia Ethanol már most közel áll ehhez, és vannak terveik arra, hogy két éven belül hogyan tudják a kibocsátást 70 százaléknál nagyobb arányban csökkenteni – tette hozzá.

Elmondta, a bioetanolt teljes mennyiségben külföldön értékesítik, a melléktermékként gyártott állati takarmányt iránt azonban óriási a hazai kereslet. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaz antibiotikumot és génmódosítástól mentes magyar kukoricából készül. A kukoricatörköly előállításával az importszóját szorítják ki az országból – jegyezte meg.

Szendefy Judit, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a kft. biogázüzeme a cukorgyártás melléktermékének teljes mennyiségét feldogozza, így napi 240-260 ezer köbméter biogázt állít elő. Ezzel a cukorgyár energiafelhasználásának 80 százalékát tudják kiváltani.

A cég tervei szerint középtávon a kaposvári lesz az első „nulla energiafelhasználású” cukorgyár a világon, amely teljes mértékben zöldenergiával működik majd, és függetleníteni tudja magát a földgázár változatásától. A kaposvári gyár ez esetben nem bocsátana ki széndioxidot a környezetbe – tette hozzá.

A napenergia felhasználásának érzékelhető bővüléséról számolt be Fenyvesi András, a pécsi Solar Napelem Kft. ügyvezetője. Az MTI-nek elmondta: a cégnek 2012-ben mintegy kétszázmillió forintos árbevétele volt abból, hogy elsősorban kisebb épületekre telepített napelemeket.

Ismertetése szerint az utóbbi években jelentősen csökkentek a napelemek ára; ma egy átlagos családi házra javasolt, három kilowatt teljesítményű napelem költsége másfél-kétmillió forint. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt is elmondta, hogy a napelemek szilíciumtartalmuk miatt leszerelésük után veszélyes hulladéknak minősülnek, és elhelyezésüknek is lesznek költségei.

A 2,7 millió eurós költségvetésű Vis Nova projektben német, osztrák, lengyel és cseh szervezetek mellett Magyarországról a Dél-Dunántúli Terület és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft., valamint a szekszárdi önkormányzat vesz részt. A pécsi székhelyű cég feladata a 2011 és 2014 között zajló projektben mások mellett az energiahatékonyságot segítő tervek készítése. Szekszárdon a Vis Nova 300 ezer eurós támogatásával alakították át a Sport- és Szabadidő Központot termálvízzel működő fűtési rendszerre.