Az OKI honlapján található térképen négy várost: Budapestet, Miskolcot, Sajószentpétert és Kazincbarcikát jelölték az egészségtelen levegő minőséget jelző narancssárga színnel. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm. Négy további település levegőjének minőségét a kifogásolt kategóriába sorolták, ezért az OKI térképén zöld színnel szerepel: Oszlár, Sajószentpéter, Esztergom és Pécs.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

–

A vidékfejlesztési tárca korábban azt közölte: a jogszabály szerint szmogriadótervet kell készíteni minden városban, ahol több mint 200 ezren laknak, továbbá minden olyan településen, ahol a légszennyezettség az egészségügyi határértéket a mért napok 30 százalékában meghaladja, vagy ahol fennáll a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye. Szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes szmogriadóterv szerint kell eljárni. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása a fő feladat.

A WWF Magyarország szerint ez egyértelmű visszalépés lenne, figyelembe véve azt is, hogy a jelenlegi előremutató szabályozás egy hosszas alkufolyamat eredménye. A 2009-ben elfogadott, új erdőtörvény idén ősszel újra napirendre kerülő módosításának fő célja az Európai Uniós kötelezettségeknek megfelelő változtatások beépítése, illetve az elmúlt négy év során felszínre kerülő kisebb alkalmazási problémáknak, a törvény „gyermekbetegségeinek” korrigálása. A hamarosan a Parlament elé kerülő módosítás azonban alkalmat teremt a korábban már kialkudott, természetvédelmi vagy közjóléti szempontból jelentős szabályok szűk látókörű gazdasági érdekek szerinti megváltoztatására is.

A 2009-es erdőtörvény WWF által is támogatott vívmánya, hogy az állami tulajdonú, védelmi vagy közjóléti – tehát nem gazdasági – rendeltetésű erdők egy részén már nem alkalmazható a vágásterületeket kialakító hagyományos erdőgazdálkodás (Evt. 10§ (1)). Az e körbe tartozó, főként őshonos fafajokból álló erdők harmadán néhány évtized alatt természetközeli, ún. szálaló erdőgazdálkodásra szükséges áttérni, vagy ha ez nehézségekbe ütközik, akkor nem folytatni tovább faanyagtermelést. A szabályozás biztosítja, hogy az ország erdőterületének mintegy 7-8%-án folyamatos legyen az erdőborítás, és ezzel az élővilág megőrzésének feltételei javuljanak, valamint a turizmus, rekreáció szempontjából fontos közjóléti célok érvényesülhessenek. Az új szabályozás a síkvidéki erdőket a Nyírségtől Gemencen át Somogyig csaknem negyven erdőtervezési körzetben kivenné a vonatkozó paragrafus hatálya alól, ezáltal sok ezer hektárnyi, még megmaradt őshonos erdőben továbbra is a hagyományos módon – döntően tarvágással – történne a vágásérettnek ítélt erdők felújítása.

Az erdőgazdálkodók pénzügyi szempontokra, illetve a síksági erdőtípusok – pl. ártéri ligeterdők – természetközeli gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatok hiányára hivatkoznak, jóllehet ezek a „nehézségek” aligha állnak arányban a szóban forgó erdők természetvédelmi és társadalmi értékével.

„Nem értjük, hogy miért kellene az új erdőtörvényünk hosszútávon előremutató törekvéseit alig négy év után felülbírálni” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. „Az Alföldön hírmondóként megmaradt pusztai tölgyesek, ligeterdők hazánk természeti örökségének kiemelkedő értékei, és ezek sorsát is megpecsételheti a hagyományos, tarvágáson alapuló gazdálkodás általános alkalmazása. Legalább a védett területek egy részén biztosítani kell, hogy más módszereket használjunk; erre szolgál a mostani erdőtörvény – a gazdálkodás szempontjából meglehetősen rugalmas – előírása. Hiába költünk sok millió forintot nemzeti és Európai Uniós forrásokból látogatóközpontokra, turistaházakra, vagy erdei kisvasutakra, ha végül nemigen lesz mit bemutatni a környező erdőkben.” – fűzte hozzá a szakember. A WWF Magyarország reméli, hogy a Parlament elé kerülő erdőtörvény módosítása megfelelő módon javítani fogja az erdőgazdálkodás feltételeit, miközben a természetvédelmi és közjóléti célkitűzések sem esnek áldozatul a vélt vagy valós pénzügyi szempontoknak. Az állami erdőkben valamennyien otthon vagyunk.

“A 2011-ben életbe lépett energiastratégia hosszú távon tudja garantálni Magyarország energiaellátását” – jelentette ki az államtitkár. Elmondása szerint a világ energiafelhasználási igénye 2050-ig nőni fog, az energiahordozó-struktúra azonban nem fog lényegesen változni, továbbra is a kőolaj és a földgáz lesz a meghatározó. Mindez pedig árfelhajtó tényezőként is jelentkezik – hívta fel a figyelmet. Kovács Pál rámutatott: az Európai Unió szintjén is lassú az “energiamix” átalakulása, az elmúlt 22 év alatt megduplázódott a megújuló energiaforrások részaránya, de még így is csak 15 százalékot tesz ki. Az erőltetett támogatási rendszerből eredő szociális feszültségek súlyát pedig még nem lehet felmérni – tette hozzá.

Rámutatott: az EU egyre inkább függő helyzetbe kerül az energiaimport miatt. Az Egyesült Államokban kibányászott palagáz kiszorítja a szenet, ami viszont az európai piacokon jelenik meg, és sorra épülnek a szénerőművek.

“A jelenlegi támogatási rendszer szociális válsághoz, energiaár-emelkedéshez fog vezetni, ami agyonvágja Európa versenyképességét” – fogalmazott.

Kovács Pál arról is beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból sebezhető. A felhasználásban meghatározó szerepet játszanak a fosszilis energiahordozók, ezek importja fedezi az energiaszükséglet 62 százalékát. Ebből is kiemelkedik a földgáz: az ország szükségleteinek 82 százalékát importból kell fedezni. Ugyanakkor az erőműpark jelentős része elavult, az épületek 70 százalékának energiafelhasználása pazarló, a megújuló energia hasznosítás pedig 2012-ben alig 9,3 százalék volt.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Energiastratégia az ország hosszú távú, versenyképes energiaellátásának biztosításának érdekében célul tűzi ki az energiafelhasználás hatékonysága és a megújuló energiaforrások ésszerű növelését, a biztonságos atomenergia alkalmazását, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználását. Rámutatott: Magyarország a fosszilis energiahordozók tekintetében nem szegény, ezek kiaknázása révén lényegesen csökkenthető az import-függőség.

Kasó Attila miniszterelnöki biztos a bányászat perspektíváiról szólva rámutatott, hogy a 2012-ben megfogalmazott célok között van a szénbányászat újraindítása, ehhez kapcsolódva a szén vegyipari felhasználásának megteremtése, az ércbányászat megindítása elsősorban Pécsen és Recsken, a geotermikus energiafelhasználás elterjesztése, valamint a bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozása.

Elmondta: a szénbányászatra elsősorban Észak-Baranyában, Tolnában látnak lehetőséget, itt több mint 400 millió tonna feketeszén van, de borsodi, nógrádi területeket is vizsgálnak. Az ércbányászat esetében Recsk jöhet szóba: itt 30-70 millió tonna ércvagyon termelhető ki gazdaságosan, és mintegy 800 embernek adhatna munkát. A pécsi uránbányászatról kormányelőterjesztés készült – tette hozzá.

Kasó Attila utalt arra is, hogy a bányászati hulladékokra korábban általában veszélyforrásként tekintettek. Ezen anyagok összetételét megismerve, a megfelelő technológia alkalmazásával nagy értékű nyersanyaghoz lehet jutni – vélekedett. Szavai szerint a vörös iszapból kinyerhető fémek, ritkaelemek értéke a magyar államadósság mértékével vetekszik. Az országban 75 millió tonna vörös iszap halmozódott fel, ebből 50 millió tonna Ajka mellett, amelyben a kivonható ritkaelemek, fémek értéke meghaladja a 110 milliárd dollárt – ismertette.

A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower fejlesztésének eredményeként a meglévő fatüzelésű mellett épült, szalmával, kukoricaszárral és energianáddal üzemelő 35 megawattos villamos energia és 70 megawattos hőtermelő kapacitású berendezés a maga nemében a legnagyobb Magyarországon.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszédében hangsúlyozta: a beruházás illeszkedik az ország energiaimport-függőségének csökkentésére irányuló kormányzati koncepcióba, hozzájárul a megújuló energia részarányának növeléséhez, és jelzi, hogy a piaci szereplők bíznak a magyar gazdaság növekedésében.

A miniszter kitért arra, hogy a pécsi erőműben alkalmazott innovatív megoldásoknak köszönhetően a baranyai megyeszékhely lett az első hazai nagyváros, ahol a távfűtött épületek hőellátását kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosíthatják, s ezáltal Magyarország évente összesen 80 millió köbméter földgáz eltüzelését válthatja ki.

Kiemelte, hogy Magyarország 2020-ra vállalta: 14,6 százalékra növeli a megújuló energiák részarányát. Ez tavaly 9,3 százalék volt, amivel már a 2016-os terv teljesült.

A blokk által a hő mellett évente termelt 200 gigawattóra villamos energia több mint 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

Németh Lászlóné szólt arról is, hogy a beruházás azzal, hogy értékessé teszi az eddig nem, vagy kis mennyiségben hasznosított mezőgazdasági melléktermékeket, munkahelyeket teremt, az olcsóbb energia előállításával hozzájárul a rezsiköltségek mérsékléséhez.

Franck Lacroix, a Magyarországon 630 embert foglalkoztató Dalkia elnöke hangoztatta, hogy a cégcsoport hosszú távra tervez Magyarországon, ahol eddig 65 milliárd forintot fektetett be. Kiemelte, hogy elkötelezettek a helyi energiatermelő rendszerek üzemeltetésében és folyamatos korszerűsítésében, mert fontos számukra, hogy tevékenységük egyaránt szolgálja az ország, az érintett önkormányzatok, a vállalatok és a maguk érdekeit.

Megjegyezte, hogy a pécsi biomassza-beruházás a Dalkiának a helyi munkaerőt, erőforrásokat előtérbe helyező filozófiája mentén történt. Jelezte: az új blokk üzemeltetéséhez évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermékre van szükség, ennek beszerzése évi 4 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatja a régió gazdálkodóit, a begyűjtés és a szállítás 170, időszakosan pedig további 470 embernek teremt munkalehetőséget.

Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete arról szólt, hogy a Dalkia pécsi fejlesztése a város sikere is, és ebben jelentős szerepe van a cégcsoport itt tevékenykedő mintegy 200 dolgozójának, a jól képzett, kreatív magyar szakembereknek.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azt mondta: a baranyai megyeszékhely stratégiai célja, hogy Magyarország legzöldebb városává váljon. Példaként hozta fel, hogy a város megújította helyi járatú autóbusz parkját, és egy szennyvíziszapot hasznosító biogázüzem is épül, amelynek alapkövét a hét elején rakták le. A politikus reményét fejezte ki: Pécs a jövőben nemcsak a kultúrája, vagy az 1367-ben alapított egyeteme, hanem a gazdaságnak is fontos helyszínévé válik Magyarországon.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere az alapkő ünnepélyes letétele előtt elmondta, összesen 2,1 milliárd forintból, 925 millió forintos uniós támogatással épülhet meg a baranyai megyeszékhely határában a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. szennyvíztelepén a biogázüzem. A létesítmény 2014 nyarára készülhet el, ezt követően indulhat el a próbaüzem. A beruházás célja, hogy helyben hasznosítsák a pécsi telepen keletkező, évente 17 ezer tonnányi víztelenített szennyvíziszap egy részét. Emellett a környék szennyvíztelepeiről is fogadna szennyvíziszapot a létesítmény.

A fejlesztést a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. tulajdonában lévő BIOMŰ-Baranya Kft. valósítja meg. A 12 ezer négyzetméteren épülő, zárt rendszerű létesítményben magas metántartalmú biogázt állítanak majd elő. Ennek elégetésével termelnek villamos energiát, s csökkentik a telepen megmaradó szennyvíziszap mennyiségét 30 százalékkal. A tervek szerint a biogázüzem maximális kapacitás mellett évente 3,15 köbméternyi biogázt termel majd, amelyből a gázmotorokkal közel 5 millió kWh zöldáramot állítanak elő. A megtermelt villamos energiát száz százalékban városi felhasználásra bocsátják. Páva Zsolt azt mondta, a beruházással a város a legkorszerűbb technológiával lesz képes a szerves hulladék ártalmatlanítására, lebontására. Hozzátette: külön öröm, hogy a bomlási folyamat végén megtermelt gázzal villamos energiát tudnak előállítani. Laki Zoltán, a BIOMŰ-Baranya Kft. ügyvezetője azt mondta, a biogázüzem teljesen zárt rendszerben kezdi meg működését 2014 második felében, azaz a környezetbe sem további káros anyagok, sem szagok nem jutnak ki. Hozzátette: a mechanikai és biológiai tisztításon átesett szennyvíz után maradó szennyvíziszapot, azaz biomasszát az üzemben víztelenítik, majd biogázt nyernek ki belőle. A gáz elégetésével termelnek villamos energiát. Csizi Péter, Pécs fideszes alpolgármestere korábban elmondta, hogy az üzem, további fejlesztések után, a jövőben akár a helyi autóbuszok meghajtására is használható biogázt is termelhet. A tervek szerint a jövőre megépülő biogázüzemre fordított egymilliárdos önerő tíz-tizenöt év alatt térülhet meg, miközben a Tettye Forrásház Zrt.-nek az iszap elszállításából eredő költségei jelentősen csökkennek.