A képzésről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontjának ügyvezetőjét, Borosné Huber Máriát kérdeztük:

– Ön szerint miben rejlik az Energiagazdász képzés egyedisége?

– Ez a képzés sokkal többet nyújt egy magas színvonalú szakmai tanfolyamnál. Energiatudatos szemléletet közvetít kiváló gyakorlati szakemberek közreműködésével, valamint hazai és nemzetközi kapcsolati hálót és folytonos tapasztalatcserét, szakmai továbbképzéseket biztosít. A résztvevők egy nemzetközi portálon keresztül aktuális információkhoz, szakmai anyagokhoz férhetnek hozzá a képzés témaköreivel kapcsolatban, valamint kommunikálhatnak az EUREM hálózat tagországainak többi résztvevőjével és oktatójával.

– Kinek ajánlja az Energiagazdász képzést?

– Valamennyi nagy energiafogyasztású, illetve energiatudatos vállalat számára, mivel rendkívül nagy megtakarítások érhetők el rövid időn belül, a képzést lezáró konkrét vállalati energiaoptimalizáló projektmunka révén. Ebben a résztvevő a saját cégnél meglévő, energetikai szempontból gyenge pontra mutat rá és javasol megtakarítást eredményező változtatást.  Eddig világszerte 3000 végzett résztvevője van a képzésnek. A program nagy előnye, hogy a résztvevők, illetve az őket delegáló vállalatok megtakarításaik révén nem csupán a képzés és a beruházás költségét nyerik vissza, hanem az évente jelentkező költségcsökkenésnek köszönhetően tovább növelik eredményességüket. Eddig Magyarországon 26-an végezték el a tanfolyamot. Az ő eredményeiket összesítve számunkra is meglepő adatokat kaptunk. 26 résztvevőnk összesen több mint évi 867 millió forintot takarított meg vállalata számára. Ez azt jelenti, hogy átlagosan éves szinten közel 8,6 millió forint az egy résztvevőre eső megtakarítás, ami havi szinten átlagosan 720.000 Ft-tal „gazdagítja” a résztvevők, ill. vállalataik pénztárcáját.

A képzésről a Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszékének vezetőjét, Dr. Magyar Zoltánt is megkérdeztük, aki cégvezetői és sok egyéb szakmai tevékenysége mellett az EUREM EnergyManager program vezetőtanára.

– Ön, mint a témában jártas szakember, sok hasonló témájú képzést látott már. Miben tűnik ki ezek közül az EUREM Energiagazdász program?

– A képzés nagy előnye véleményem szerint, hogy a tananyag német szakemberek által került kidolgozásra. Ebből kifolyólag a résztvevők betekintést nyerhetnek az ottani viszonyokba, technológiákba, bevált megoldásokba. Emellett természetesen a magyar helyzet is bemutatásra kerül. A képzés másik sajátossága, hogy a résztvevők a legkülönbözőbb vállalatoktól érkeznek, s helyi tapasztalataikat nagyszerűen meg tudják vitatni egymással, valamint az oktatóval. Meglátásom szerint ez mindnyájuk számára nagy haszonnal bír.

Az eddigi résztvevők köre széles palettán mozog; a legnagyobb hazai termelővállalatoktól a magánszemélyekig. A képzésről egy korábbi résztvevőt, Kok Gyulát, egy energetikai szektorban tevékenykedő mikrovállalat vezetőjét kérdeztük:

– Ön egy mikrovállalattól érkezett az EUREM képzésre. Hogyan jött az ötlet? Teljesültek az elvárásai, sikerült profitálnia a részvételből?

Korábban más iparágban tevékenykedtem. Szerettem volna profilt váltani, más irányba is elindulni. Így jött az ötlet, hogy az energiahatékonyság, energiagazdálkodás felé nyissak. Az EUREM Energiagazdász képzés komoly szemléletformáló hatással volt rám. Az egyes témakörök megvitatása során a fő szempont mindvégig az energiamegtakarítás volt. Az képzésen valamennyi az energiagazdálkodást, energiafogyasztást érintő terület szóba került. Ez az átfogó tematika volt számomra a legfontosabb. Az itt elsajátított tudás segítségével végzem munkámat új, energetikai szektorban tevékenykedő cégemben, s sokszor még a mai napig előveszem a tananyagot, az órák során készített jegyzeteket. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy egyértelműen hasznos és jövedelmező befektetés volt számomra ez a képzés még így, mikrovállalatként is. Nagyobb vállalatok esetén pedig nem is kérdéses, hogy befektetett munka, pénz és idő legfeljebb egy év alatt, de sok esetben már néhány hónap alatt megtérül.

Kurzusindítás: 2013. október

Kottmayer Krisztina

www.duihk.hu/hu/eurem

kottmayer@ahkungarn.hu

Az állam kiemelt támogatásokkal segíti a napenergia előállításához szükséges termelőkapacitások létrehozását – közölte Sarkadi Gábor. A pécsi székhelyű Napfény Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, augusztus 10-én megkezdődött a tereprendezés, a kerítés felhúzása – Ópusztaszer külterületén 206 millió forintos támogatással napelemparkot épít a pécsi cég. A helyszín kiválasztásában a napsütéses órák száma volt a döntő, így esett a választás a dél-alföldi régióra, és azon belül is a kisteleki kistérségre – tette hozzá Sarkadi Gábor. Megtudtuk, két héten belül a napelemek is megérkeznek. A tervek szerint 2013. szeptember 30-án befejeződik az építés. A projektben a 499 KW névleges teljesítményű napelemtelepre közel 2000 darab 250 Wp-s (várható legnagyobb üzemi teljesítményű) napelemet helyeznek el földbe süllyesztett tartószerkezetekre, írja a delmagyar.hu.

– Tárgyalásokat folyatunk a városvezetéssel arról, hogy a tüskésréti városrészben egy nagyobb területet bérelhessünk a jövőben. Pécs ugyanis kiváló adottságokkal rendelkezik egy naperőmű tekintetében, hiszen a napsütéses órák száma magas, az időjárás kellően kedvező ilyen energiaforrások kiaknázására – mondja Lévai Béla, a SYBAC-Solar Hungary Kft. ügyvezetője.

A cég nemrég vette fel a kapcsolatot a várossal, hogy elinduljon legújabb projektjével. A kétezres évek eleje óta működő német anyavállalat hazai leányaként a SYBAC-Solar Hungary Kft. tavaly alakult meg Magyarországon. A társaság célja, hogy napelemszigeteket, napelemparkokat hozzon létre nálunk, s hosszú távon a megtermelt energia rendszerbe táplálásával érjen el nyereséget, írja a pecsma.hu.

Többek között Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban vannak a cégnek működő erőművei; összesen 125 ezer, négyfős család éves villamosenergia-felhasználását képesek így előállítani.

Eddig nálunk az Alföldön, Szank környékén hat kisebb szigetet létesítettek, Ópusztaszer, Balástya és Pusztaszer térségében pedig három, egyenként 500 kW-os napelemparkot hoznak létre októberig. Érzékeltetésképpen: egy-egy ilyen 500-as park villamosenergia-termelése több mint 150, négyfős család éves áramfogyasztására elegendő kapacitást nyújt.

– Pécsre egy 7 megawattos létesítményt képzeltünk el, ami azt jelenti, hogy egy közel húszhektáros területet vennénk igénybe. A park nagysága függhet a remélt EU-s támogatások mértékétől, s attól, hogy az energiaszolgáltató mennyi villamos áramot lesz hajlandó átvenni tőlünk – így az ügyvezető.

– Ha az eredeti terveknél maradunk, a kétmilliárdos költségek előteremtéséhez szeretnénk majd uniós támogatást is igénybe venni, ahogy történt ez az alföldi beruházások esetében is – mondja a magyar származású, ám egészen a legutóbbi időkig Németországban élő Lévai.

A cégvezető szerint hazánkban némileg több idő kell egy napelempark létrehozásához, mint Németországban, de optimista forgatókönyv esetén már jövőre elindulhat a területen a munka. Ehhez kellenek a hatósági engedélyek és a város akarata is, részükről viszont elkötelezettek a fejlesztésben – mondta.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: “a kormány elhatározott abban a tekintetben, hogy még 2013 őszén, legkésőbb a fűtési időszak megkezdéséig a villamos energia és a gáz árát további, minimum tíz százalékkal csökkenjen. Erre én megkaptam a kormány utasítását, és végre fogom hajtani.” A Fidesz Magyarország jobban teljesít című rendezvénysorozatának pécsi konferenciáján Fónagy János az eddigi rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedések bemutatása mellett szólt a fejlesztéspolitikáról, az infrastrukturális kérdésekről és az Ős-Dráva program várható hatásairól is.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban megjegyezte: a kormány tavaly decemberben, és idén több alkalommal azért döntött a díjak mérséklése mellett, mert a magyar családok jövedelmükhöz viszonyítva korábban kimagaslóan sokat fordítottak rezsire. Hozzátette: a villamos áram, a gáz, a távfűtés, a kommunális, víz és csatorna-, továbbá a kéményseprési díjak csökkentése mellett legutóbb a palackos gáz és a szippantási szolgáltatás díjait mérsékelték. Kijelentette: sem az eddigi, sem az elkövetkezendő rezsicsökkentések nem veszélyeztetik Magyarország energiaellátását, mert egyrészt a gáztározókat már korábban állami tulajdonba vette a kormány, másrészt kész a korábban privatizált energiaszolgáltatók részben vagy egészbeni visszavételére is. Fónagy János a kormány elmúlt három évben folytatott gazdaságpolitikájáról szólva kiemelte: amennyire lehetett, igyekeztek felpörgetni az ország rendelkezésére álló uniós források lekötését, kiutalását.

Elmondta: míg 2010-ben hetente 7,7 milliárd forint jutott el a pályázókhoz, addig ma heti 40 milliárd forint. A szerződéskötések számát is a duplájára emelték; a 2010-es 107-es heti átlaggal szemben ma hetente 220 uniós támogatási szerződést kötnek meg. Az államtitkár elmondta: a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos forrás 98 százalékát már meghirdették, 94 százalékát pedig már lekötötték.

Az államtitkár az uniós programok közül kiemelte a Baranya megye szempontjából egyik legfontosabbnak számító Ős-Dráva programot, emlékeztetve arra, hogy a kormány külön ülésen foglalkozott a komplex természeti, társadalmi, gazdasági és területfejlesztési projekttel. Ismertette: az Ős-Dráva egyszerre teremt munkahelyeket, járul hozzá a természeti értékek védelméhez, a tájváltozásokhoz. Az infrastrukturális fejlesztések közül Fónagy János előadásában főként a dél-dunántúli, már megvalósul beruházásokról tett említést. A jövőről szólva azt mondta, a kormány célja, hogy az M6-os és az M60-as autópálya elérje az országhatárt a következő uniós költségvetési időszakban. Ez a fejlesztés már csak azért is fontos – tette hozzá -, mert az Európai Unióhoz július elsején csatlakozó Horvátországgal így tudja megteremteni Magyarország a gyors és biztonságos összeköttetést. Elmondta: már megtervezték a déli megyéket összekapcsolását a későbbiekben megvalósító M9-es gyorsforgalmi út további nyomvonalát is, a kormány ugyanis a későbbiekben folytatni akarja ennek az útnak az építését is.

Azt írták, nemcsak napközben, hanem éjszaka is egyre melegebb a levegő. Mérőállomásaikon 1901 óta nem regisztrálták ilyen magas hőmérsékleti minimumot június 19-én. A tavalyi év hasonló időszaka is igen meleg volt, ekkor a hajnali órákra Szeged belvárosában 22,2 fokig csökkent a hőmérséklet – tették hozzá. Most viszont több helyen is melegebb volt ennél: Sátoraljaújhelyen 22,6, Pécs-Árpádtetőn 22,9, Szeged belterületén 23,3 fokot mértek, de a legmagasabb értéket a Kab-hegyen regisztrálták, ott 24,2 fok volt a hőmérsékleti minimum, így mostantól ezen a napon ez tekinthető az új országos rekordnak – írta a meteorológiai szolgálat. Az előrejelzés szerint szerdán a legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 36 fok között alakul, késő este 23-30 fok várható.