Egyre nagyobb az igény a minőségi kultúra fogyasztására Magyarországon – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A péntektől vasárnapig zajló Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű programsorozat apropóján Hoppál Péter arról is beszélt, hogy márciustól már 7700 kulturális közfoglalkoztatott végez napi nyolc órában nagyon jelentős közösségszervező munkát országszerte önkormányzatoknál, különféle kulturális, civil és egyházi szervezetnél, így művelődési és közösségi házakban is.

A túljelentkezés kétszeres, a programban résztvevő intézmények és szervezetek akár 14 ezer kulturális közfoglalkoztatottat is szívesen látnának – fűzte hozzá az államtitkár.

A civil kezdeményezésre 10 évvel ezelőtt indult Kultúrházak éjjel-nappal részeként idén országszerte 600 helyszínen több mint kétezer programon vehetnek részt az érdeklődők, a rendezvénysorozatot a kormány 10 millió forinttal támogatja. Mint Hoppál Péter fogalmazott, a hasonló kezdeményezések javítják a helyben élő emberek életminőségét, és fontos szociokulturális folyamatokat indítanak be.

Hoppál Péter kitért arra is, hogy az elmúlt években több mint 400 fiókkönyvtárat sikerült megújítani multifunkcionális közösségi terek létrehozásával, valamint sorban nyílnak újra és telnek meg programokkal, értékteremtő tevékenységgel a korábban bezárt kultúr- és közösségi házak is.

Hoppál: nagy az igény a minőségi kultúrára – pecsma.hu.

A magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a román kormány. A Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont, annak ellenére, hogy mind a település vezetése, mind a lakosság élesen tiltakozik ez ellen – írta csütörtöki számában a Magyar Idők.

Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről.

“Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Toba belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ” – mondta a képviselő.

Szerinte Szatmár megye földrajzilag sem indokolt helyszín, hiszen több mint 500 kilométerre van a délnyugati határrésztől, ezért ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. “A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni” – vélekedett.

A román belügyminisztérium a Tasnádon található régi csendőrlaktanyában helyezné el a menekülteket, ennek korábban csak egy részét újították fel.

Migránstábor épülhet a román-magyar határon – pecsma.hu.

Az összes halálozás 26 százalékának rákos megbetegedés volt az oka 2013-ban az Európai Unióban, közel 1,3 millió ember halt meg rákban ebben az évben – derül ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb adataiból.

A február 4-i rákellenes világnap alkalmából szerdán közzétett jelentés szerint a daganatos betegségek végzetesebbek a férfiaknál, mint a nőknél. A vizsgált időszakban a rák 726 500 férfi és 570 300 nő életét követelte Európában. A férfiaknál a tüdő-, a nőknél pedig a mellrák volt a legelterjedtebb daganatos betegség.

A halálos kimenetelű rákos megbetegedések legnagyobb része, 21 százaléka a tüdőrák számlájára volt írható, ezt a végbélrák követte 12 százalékkal, majd a mellrák 7, valamint a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák 6-6 százalékkal.

A rákos halálesetek közül Magyarországon volt a legnagyobb a tüdőrák (26 százalék) és a végbélrák (16 százalék) aránya. A halálos kimenetelű daganatos betegségek közül Magyarországon, Hollandiában és Romániában (4-4 százalék) volt a legalacsonyabb a prosztatarák aránya.

A helyzetértékelés szerint az Európai Unióban arányait tekintve Szlovéniában okozza a rák a legtöbb ember halálát. Itt a halálesetek 32 százalékáért tehetők felelőssé daganatos megbetegedések, ez az arány Hollandiában 31, Írországban pedig 30 százalék. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 26 százalékkal. A rákos halálesetek aránya Bulgáriában (17 százalék) és Litvániában (19 százalék) a legalacsonyabb.

A 65 évnél fiatalabbak körében a rák okozta halálesetek aránya (37 százalék) jóval nagyobb, mint az ennél idősebbek esetében (25 százalék).

Tarol a rák az Unióban – pecsma.hu.

Évek óta folyamatosan csökken a graffitik száma a vonatokon, de így is milliókba kerül az eltávolításuk – közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.

Míg 2009-ben több mint 87 ezer négyzetméternyi felületet kellett megtisztítani, 2015-ben ez a szám 16 ezerre csökkent, ami 330 kocsinyi felületet tenne ki. A tisztítás több mint húsz és fél millió forintba került – írták. Rongálások leginkább a budapesti elővárosi vonalakon – például Budapest-Tatabánya-Győr, Budapest-Cegléd, Budapest-Vác-Szob -, és a kocsik belsejében fordulnak elő.

A társaság közleményében kiemelte, a graffitizők bűncselekményt követnek el, – az okozott kár mértékétől függően – rongálás vétségét vagy bűntettét valósítják meg, ami szabadságvesztést és kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. Felhívták a figyelmet arra, hogy a MÁV-csoport minden észlelt esetben feljelentést tesz a rendőrségen, egyúttal arra kér mindenkit, hogy ha graffitizőket, rongálókat lát, haladéktalanul jelezze ezt a vasút vagy a rendőrség munkatársainak.

Közölték, a MÁV-START 2008 májusában graffitimentesítési programot indított, amelynek keretében a graffitimennyiség évi 20 százalékos csökkentését tervezte, amit eddig sikerült túlteljesítenie. A vasúttársaság ezzel együtt szervezett keretek között támogatja a tulajdonában álló területek esztétikusabbá tételét, akár falfestéssel is, így lehetőséget adott több csoportnak és művésznek, hogy kerítéseket, aluljárókat dekoráljon ki – fűzték hozzá.

Már alig firkálják össze a MÁV vonatait – pecsma.hu.

A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel megkezdődik csütörtökön a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át 1200 jelmezes űzi a telet a Duna-parti városban.

A busójáráson mintegy 34 helyszínen reggeltől estig várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, koncert, maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein 47 busócsoport várhatóan mintegy 1100 busója és további 100 maskarása vesz részt, a kiemelt rendezvényekre legalább 80-100 ezer látogatót várnak.

A látogatók tájékozódását az idén először okostelefonra letölthető, ingyenes alkalmazás is segíti, amely a http://mohacsapp.hu/ honlapon elérhető. Az alkalmazás napi bontásban tartalmazza a rendezvénysorozat összes programját, navigációs részlege segít a látogatóknak a helyszínek megközelítésében és megjeleníti a használója közelében található programokat is.

A sokacok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokacok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A népszokás idei részletes programja a www.mohacsibusojaras.hu oldalon megtalálható.

Startol a busójárás – pecsma.hu.