Az egyetemi évekről mindenki örömmel sztorizik, az idő megszépíti a legrémesebb vizsgaidőszakokat és órafelvételeket is. A kérdés mindig az, hogy jó volt-e az adott egyetem vagy sem, jó volt ott tanulni vagy épp szörnyű?

Az egyetemeket nemcsak egy buliban, vagy kávé mellett beszélgetve lehet dicsérni vagy elmarasztalni, hanem akár az interneten is, egy direkt erre kitalált oldalon, a Stexxen (stexx.eu). A Stexxre csupán regisztrálni kell, és már írhatjuk is a zengzetes, dicsőítő ajánlásokat, vagy épp a szapuló hangvételű kritikákat egyetemünkről, plusz pontozhatnak is 1-től 10-ig.

Az oldalon természetesen a külföldiek által is látogatott Pécsi Tudományegyetemről is született jó pár értékelés, eddig szám szerint 109. Az alábbiakban ezek közül szemezgetünk egy kicsit.

Itt van elsőnek a kínai Zhao Yi, aki még jelenleg is a PTE-n tanul. Zhao 9 pontot adott a 10-ből, és egy kimerítő – angolul értőknek kevésbé kellemes – értékelést írt.

A srác gazdálkodás- és menedzsment szakon csinálja a mesterképzést, amit azért tart nehéznek, mert Kínában az alapszakja kémia volt, amiről itt Pécsen váltott át üzleti mesterszakra, ezzel pedig egy csomó hercehurca járt. Nem csoda, ha azért sír szegény, hogy nem volt semmi szabadideje a nagy tanulás közepette. Az viszont megérintő, hogy ma már érzi a hasznát a gürizésnek, és megtanulta, hogy mi a ragaszkodás, az elhivatottság.

Aztán itt van egy lengyel, nevét eltitkoló hallgató, aki nagyon bírta a magyar nyelvoktatást, nyelvünk tanulását, és nagyon örül annak, hogy alapszinten tud a pécsiekkel beszélni. Azt azért nehezményezi a 6 pontos értékelésében, hogy a lengyel viszonylatokhoz képest a pécsi egyetem és a pécsi élet kicsit drágább.

Egy szintén név nélkül értékelő francia diák 8 pontot érő írásában annak ellenére dicséri az egyetemet, hogy az Erasmus ösztöndíj keretében itt töltött idő alatt nem sok minden olyasmit tanult, aminek köze lenne az ő otthoni képzéséhez (ami az európai projekt-menedzser szak). Számára nagyon úgy tűnt, hogy a pécsi egyetemi tanárok nagyon profinak tűntek, jól beszéltek angolul, és nagyon értettek az adott szakterületekhez.

Egy norvég diák viszont pont azt nem szerette a PTE-n töltött ideje alatt, hogy a tanárok nem beszéltek jól angolul. A 7 pontos értékelésében viszont azt is kifejtette, hogy legalább voltak angolul olvasható jegyzetek, könyvek, irományok, amelyek segítségével könnyebb volt tanulni.

A leginkább szívhez szóló értékelést – 10 pontból 10-et – egy holland diák írta, aki azt tanácsolja társainak, hogy ne a tanulás, ne az egyetemi kurzusok miatt jöjjenek Pécsre, hanem a városból áradó szeretetért. Számára fontosabb volt ittléte alatt, hogy örök barátokra lelt az egyetemen, hogy bulizhatott, hogy megismerhette a város szépségeit, hogy ellazulhatott a – szerinte keményebb – holland egyetem után.

A hollandok szerint Pécsből árad a szeretet – pecsma.hu.

Az országos csörgőlabda bajnokságban  a pécsi csapat jelenleg 9 mérkőzésből 9 győzelemmel vezeti a tabellát, és nagyon úgy tűnik, hogy meg is nyerik a kupát. Ja, a csörgőlabda egyébként a vakok és gyengén látók közel sem veszélytelen sportja, amiről a pécsi csapat egyik edzésén tudtunk meg sok mindent. 

Tarol a pécsi csörgőlabda-csapat - pecsma.hu.

Pécs tele van jobbnál jobb, sikeresebbnél sikeresebb zenekarokkal, akiket imád az ország, és persze szülővárosuk is. Eljárunk koncertjeikre, tombolunk zenéjükre, mindezt pedig tesszük úgy, hogy sokszor fogalmunk sincs arról, hogy az adott együttest miért hívják úgy, ahogy. A következőkben ezen a problémán próbálunk meg segíteni. Nézzük tehát, hogy mégis, honnan a név? Igen, feltettük a tabukérdést. 

Kispál és a borz / Kiscsillag

Mikor a Kispált alapították, az eredeti elképzelés az volt, hogy a nevük csak annyi lesz, hogy „Borz”. Kispál András azonban, a zenekar gitárosa ezt erősen nehezményezte, ugyanis ő korábban csak olyan bandákban játszott, melyeknek valamilyen állat szerepelt a nevében, és azok maradéktalanul sikertelenek voltak. Ezért poénból a „borz” elé rakták az ő nevét, ezt hangsúlyozva.

A Kiscsillag névvel valami olyanra törekedtek, amiről sokféle dologra lehet asszociálni. Egyszerre kedves és kicsit lesajnáló hangvétele is van, ráadásul a hobbi-zenekarnak indult együttes alapításakor Lovasiék nem igazán hitték el, hogy sikeresek lehetnek egyszer, pedig szerettek volna azok lenni, erre is jól reflektál a Kiscsillag név.

30Y

A 30Y nevének története eléggé ismert. Beck Zoli, a zenekar frontembere elmesélte, hogy testvérével, Zazával a csúnyácska iparvárosból, Ajkáról jöttek Pécsre, ahol együttest szerettek volna alapítani. Egy jó együttest, pontosabban. Pécs előtt azonban éltek még pár évet Szombathelyen is, ahol az albérletük és a vasútállomás között mozgott a 30Y busz, amin a srácok lényegében a szombathelyi éveiket töltötték.

Minden sztorijuk, vagy minden sztori, amit hallottak, a busszal, a buszon lévő emberekkel voltak kapcsolatosak. A Pécs előtti életüket ez a busz összefoglalta, ezért választották a 30Y-t nevüknek. A szép az egészben, mondta Beck, hogy ebben a névben nincs semmiféle üzenet, nekik kellett életre kelteniük, megtölteni zenével, szöveggel.

Halott Pénz

Marsalkó Dávid, azaz Halott Pénz azért választotta ezt a nevet magának és zenekarának, mert szerette volna hangsúlyozni, hogy számára nem az a pénzhajhász, fukszokkal, aranycuccokkal teleaggatott, műmájer és keménykedős hip-hop jelenti az igazi hip-hopot. Az ő zenéje sokkal inkább a hétköznapi élet momentumaiból táplálkozik, nem pedig a nagyvilági, dollárjelekkel díszített, valóságtól elrugaszkodott élethelyzetekből és magatartásból.

Öregek Otthona

Az Öregek Otthona a ’80-as évek pécsi undergound punk-színterének alapvető zenekara volt. Nevüket pedig kiérdemelték, ugyanis Koszits Attila, az együttes alapítótagja elmesélte, hogy már nagyban próbálták számaikat, mikor még nem volt semmilyen nevük – csak ötletük volt pár – az egyik próba során pedig annyira fáradtak voltak, hogy az együttes énekesnője azt mondta nekik, hogy „úgy néznek ki, mint egy öregek otthona”.

Ezen jót nevettek – mesélte Koszits –, de később mindig vissza-visszatért ez a kifejezés, amit azért vettek végül fel, mert „ezzel a névvel még 50 év elteltével is zenélhetnének”. Öregemberként Öregek Otthona névvel zenélni – nincs ennél autentikusabb.

Kubalibre

A Kubalibre furcsa neve mögött mindenki sejt valami trükköt. A legjobb az, hogy nincs trükk. Püspöki Péter, a Kubalibre énekes-gitárosa ugyanis elmondta, hogy a név a lehető legegyszerűbben született: álltak a többi taggal egy buszmegállóban, a semmiből bevillant neki ez a szó. Megkérdezte társait, hogy mit szólnak, akik azt mondták, hogy rendben van, de egyébként nekik tök mindegy.

Püspöki azonban kitalált egy alternatív eredetmondát is a névhez, mely szerint a zenekar három alapító tagja balliberális zsidó értelmiségi családból származik, szüleik pedig ragaszkodtak hozzá, hogy támogatásuk fejében legyen benne valahogy a nevünkben a „ballib” szó. Eleinte értelmiségi punkot játszottak, attitűdjükhöz passzolt is a név, benne volt, hogy kuba, szocializmus, szabadság, egyenlőség, kedélyjavítószerek. Mára viszont csillapodott a hevületük és kifizetődőbb is a vidám popzene. Nevük tehát nem jelent mást most, mint egy üdítő koktélt, amely arra utal, hogy koncertjeiken felfrissülhetnek vendégeik. A két sztori közül mindenki azt választja, amelyik neki szimpatikusabb.

Punnany Massif

Mikor megkérdeztük Soltész Pétert, a Punnany Massif menedzserét arról, hogy mégis honnan a név, azt mondta, hogy ezt a kérdést nekik már újságírók nem tehetik fel, mivel annyira sokszor kérdezgették már tőlük ezt.

Nézzünk utána – javasolta a menedzser, szóval utánanéztünk, és beigazolódott előfeltevésünk: a rendhagyó név mögött a női nemi szerv áll, a „női gyümölcskehely”, melyet a Punnany alapítótagjai egy emberként „masszívan preferálnak”.

A kérdés pedig örök, hiszen már dal is született róla, íme: 

Pécsi együttesek: honnan a név? – pecsma.hu.

Ha valaki a pécsi iskolákban és az iskolák környékén rendőrt lát strázsálni vagy járőrözni, az ne ijedjen meg, a fegyverrel az oldalán sétálgató zsaru nem feltétlenül azt jelenti, hogy valami gáz van a sulikban. Az iskolarendőrök szerepe ugyanis pontosan az, hogy a baj elkerülje az oktatási intézményeket. 

Iskolarendőrökkel jó pár éve összefuthatunk a pécsi sulikban, noha hivatalosan nem is így hívják őket, hanem a nyelvről kevésbé legördülő „iskolai bűnmegelőzési tanácsadónak”. Ott vannak az iskolákban becsengetéskor, kicsengetéskor, néha a kettő között is, tesznek-vesznek, de vajon mi is a feladatuk ezeknek a keménykötésű kékbe öltözött úriembereknek a pécsi iskolákban?

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, hogy a program célja gyerekek védelme és az, hogy megelőzzék az iskolákban előforduló bűneseteket, valamint okítsák a gyerekeket. A szülők nem közvetlenül a rendőrséghez, hanem egy, az iskolával folyamatosan kapcsolatban álló rendőrhöz fordulhatnak kéréseikkel, kérdéseikkel.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott iskolákba kihelyezett rendőrök vizsgálják az adott sulik közbiztonsági-bűnügyi, valamint közlekedési helyzetét (zebrák festése, táblák kirakása). Segíteniük kell reggel és iskola után a gyerekek közlekedését, főleg a forgalmasabb környéken lévő suliknál. Az ellenőrzés kiterjedt a sofőrök „magatartásának vizsgálatára is”, a rendőrök kiemelten figyelik a biztonsági öv és a biztonsági gyermekülés kötelező használatát is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma már biztonságosabban közlekedhetnek iskolájuk környékén a diákok, a sofőrök fokozottabb figyelnek ugyanis rájuk.

Az osztályfőnöki órák keretén belül különböző előadásokat kell tartaniuk az iskolásokra leselkedő veszélyekről, melyek közé a fent említett közlekedési veszedelmek mellett a drogok, az erőszakos diáktársak atrocitásai, és az ismeretlenek kezelése is oda tartozik, és ki ne hagyjuk az internet sötét zugainak retteneteit se. A sulizsaruk emellett részt vesznek a baleset-megelőzési bizottság által szervezett, az általános iskolákat érintő programokban, kampányokban is.

Az iskolarendőrök nem egyenlőek vagyon- és biztonságőrökkel. Nem azért vannak, hogy a sulibált biztosítsák, nem az igazgatók beosztottjaiként járják a sulifolyosókat. Szolgálatban vannak, szolgálati idejük mellett dolgoznak az iskolákban, a rendőrségnek jelentenek, de persze kötelesek az iskolavezetőknek és a tanároknak is szólni, ha bármi gyanúsat tapasztalnak, és kötelesek intézkedni minden olyan esetben, amikor rendőrként intézkedniük kellene. Tevékenységük azonban hangsúlyosan „preventív jellegű”.

Ha viszont a szükség úgy hozza, be is kell avatkozniuk, de szerencsére Pécsett nem sokszor fordult elő ilyesmi. A helyi rendőrségtől megtudtuk, hogy a pécsi iskolarendőrök feladata az is, hogy reagáljanak azokra a bejelentésekre, amelyek „deviáns gyermekről szólnak” és foglalkozniuk kell a „problémás magatartású gyerekekkel”, az ő konfliktusaik és konfrontációik kezeléséhez pedig “tanácsokkal szolgálnak”.

A Pécsi Rendőrkapitányság hivatásos állományából jelenleg 18 fő foglalkozik szolgálati idejében és amellett iskolarendőrködéssel. Összesen 20 általános iskolában, többek között például a Vasasi Általános Iskolában, a Hirdi Általános Iskolában, a Kovács Béla Általános Iskolában, a Koch Valéria Általános Iskolában, az Árpád Fejedelem Általános Iskolában, illetve a Jókai Mór Általános Iskolában is találkozhatunk ilyen rendőr bácsikkal-nénikkel.

Mégis mit csinálnak a pécsi iskolákban a rendőrök? – pecsma.hu.

Jelenleg több mint 170 megváltozott munkaképességű pécsi dolgozik már abban a pécsi üzemben, ahol a Kinder-tojások alkatrészeit, műanyag figuráit rakják össze. Megnéztük, hogy mégis hogyan kerülnek a játékok az emblematikus sárga kis kapszulákba.

A pécsi Kinder-üzemben jártunk – pecsma.hu.