Szerkesztő (H.S.) bejegyzései

Balog Zoltán: polgári erények nélkül nincs jövője Magyarországnak

Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

Balog Zoltán: a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül

A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap Debrecenben, a Kölcsey Központban megrendezett Nemzeti Tanévnyitón.

Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat a köznevelésben”, a pedagógusokat pedig kérte, hogy legyenek bizalommal a változtatások iránt. Beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis – mint fogalmazott – a kormány 2011 óta folyamatosan hangsúlyozza: a családra nem egyszerű “megrendelőként” tekint ebben a folyamatban.

“Minden kezdetnek varázsa van” – idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter, hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik. Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. “Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat” – hangoztatta. Mint mondta, ez bizalom nélkül nem megy, ezért bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Ennek tükrében hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium és a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami végképp nem megy bizalom nélkül. “Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak” – jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték. “Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében” – fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom – erre épül a közoktatás, s “hagyjuk a politikát” – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy “ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar”. A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Balog Zoltán utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás. A miniszter végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát. Ennek megfelelően a miniszter “testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet” kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

Balog Zoltán expozét tartott a köznevelésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán elmondta, hogy az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről, amelynek része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ezzel párhuzamosan megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A béremeléssel járó átalakítások költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Balog Zoltán kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, majd jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a változások nem csak a pedagógusokat érintik, hanem 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Balog Zoltán szólt még arról is, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Kiemelte, hogy az ösztöndíj meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya

Végül Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi – tulajdonképpen a rendszerváltás óta – adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Szerinte a korábbi béremelési kísérletek azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, és mert azok terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Balog Zoltán: a magyar kultúra nélkül Kolozsváron nem lehet jövőt építeni

A magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén vasárnap, az István, a király című rockopera előadásának bemutatója előtt.

Balog Zoltán a Kolozsvár főterére egész Erdélyből összegyűlt – a szervezők bejelentése szerint közel ötvenezres – tömeg előtt elmondta: “a magyar kultúrát nem lehet kivonni Kolozsvár életéből, Erdély történetéből, Románia történetéből”. Hozzátette, Románia történetéből Temesvárt, és Temesvár magyar hősének az érdemét sem lehet kivonni. Ezzel arra a romániai politikai vitára utalt, amely Tőkés László román állami kitüntetésének a visszavonásáról szól.

Balog Zoltán kijelentette, soha nem szabad lemondani arról a kultúráról, hitről, könnyről, reményről, amit Kolozsvár jelent. A magyar napokat “a mi időnknek” nevezte, és fontosnak nevezte, hogy “minden nap a miénk is” legyen. A miniszter szerint a Kolozsvári Magyar Napok Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát, és kifejezte reményét, hogy minél több hasonló rendezvény legyen “mindenütt, ahol a magyar kultúrának, múltja, jelene és jövője van”.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán: erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás

Az emberi erőforrások minisztere A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, hiszen a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta.

Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében “nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.

Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől – tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák “nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.

Először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé – mondta, megjegyezve: az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokra rónak. A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)