Sportért is felelős miniszterként szeretném kifejezni gratulációmat a Győr Bajnokok Ligája-győztes női kézilabda csapatának. 1999 után újra a világ tetején vagyunk, s minden magyar ember nevében köszönöm azt a feledhetetlen élményt és büszkeséget, amit szereztek nekünk.
Kedves Lányok, Martín edző: gratulálok!
Hétfőn kezdődik az Európa Tanács (ET) 10. Kulturális Miniszteri Konferenciája Moszkvában. Az esemény során a miniszterek megvitatják, hogyan járul hozzá a kultúrában való részvétel a demokrácia előmozdításához. Megvizsgálják továbbá, milyen jó gyakorlatok és szakpolitikai innovációk vannak a területen. Hazánk delegációját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezeti.
A hétfőn kezdődő moszkvai konferencia fő témája a kormányzatok szerepe a kultúrához való hozzáférés előmozdításában, figyelembe véve a digitális kor nyújtotta lehetőségeket és a civil társadalommal történő együttműködést, továbbá a társadalmi igazságosság és szólásszabadság előmozdítását. A résztvevők emellett felmérik az ET perspektíváit más szervezetekkel való partnerségben.
A kétnapos megbeszélésen, melyen az Európai Unió tagállamainak kultúráért felelős miniszterei mellett további országok meghívott tárcavezetői is részt vesznek, felszólal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A konferencia előkészítéséhez, valamint a kapcsolódó háttéranyagokhoz az ET felkérésére a budapesti Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány is nagyban hozzájárult, a tanácskozás témáira vonatkozó kérdőívek feldolgozásával.
Az ET 1976-ban hívta életre a kultúráért felelős miniszterek konferenciáját, melyet először Oslóban rendeztek meg. Magyarország 1989-ben csatlakozott az Európai Kulturális Egyezményhez. Az elmúlt évtizedekben egyetértés alakult ki Európában abban a tekintetben, hogy a konfliktusok megelőzésének és a konfliktusok utáni megbékélésnek modern, Európában elfogadott módszere a párbeszéd, valamint a tudáshoz való széles hozzáférés a fenntartható fejlődés jegyében.
Ma avatták fel a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát. A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, valamint Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta a sztélét. Ezzel Mohács, Székesfehérvár, Pákozd és a rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellája után a debreceni emlékhely csatlakozott nemzeti emlékhelyeink sorába.
„A Nagytemplom és a Kollégium nemcsak a város és a református magyarság jelképe, de a magyar történelem és irodalom egyik igazodási pontja is. Műveltségünk, jellemünk, hagyományunk tükröződik benne. A dicső múlt hagyományának ápolása mellett fontos az is, hogy jelenünk és jövőnk is dicső legyen, hogy ne csak hivatkozzunk a múltra, hanem abból erőt merítve meghaladjuk azt.” – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.
A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium Hajdú-Bihar megye székhelyének közismert és jellegzetes épületegyüttese, a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának alma matere, amely a magyar történelem több jelentős eseményének is helyszínt biztosított: 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, 1944. december 21-én pedig Debrecenben ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A nehéz időkben is fennálló magyar függetlenség gondolata tehát összeforrt az intézménnyel, amelyet az Országgyűlés 2012-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Cigánykerék -Roma Értékek Fesztivál támogatásával ünnepli a Roma Kultúra Napját április 6-án a MOM Kulturális Központban, amelyre Önt és családját is szeretettel várja!
A magyar kormány 2 milliárd forintot biztosít az új Széchenyi Terv keretében az autizmussal élő emberek életminőségének javítását célzó hálózat kiépítésére, továbbá az autisták és más, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére. Ebből egy 1,2 milliárd Ft-os pályázat indul útjára most – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az autizmus világnapján Tatán.
Az utóbbi évtized kutatásai bebizonyították, hogy a korábban rendkívül ritkának tartott autizmus az egyik leggyakoribb fejlődési zavar, nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a népesség mintegy 1 százaléka lehet érintett. A Kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy ez a korábbiakban elhanyagolt terület társadalmi súlyának megfelelően részesüljön a fejlesztési forrásokból. Az autizmussal és autisztikus spektrumzavarral élők társadalmi beilleszkedése érdekében komplex, több ágazatot is érintő megközelítést célszerű alkalmazni, amely a köznevelési, foglalkoztatási és szociális ellátási területet is egyaránt érinti. A probléma jelentőségére hívja fel az ENSZ a figyelmet, a minden évben április 2-án megrendezendő Autizmus Világnapján. Az autizmusra való felhívás eszközeként április 2-án este számos középületet világítanak meg kék színnel, így Magyarországon az Országház kupolája is kékbe borul csakúgy, mint a londoni Big Ben, a párizsi Eiffel-torony és a római Colosseum.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az autizmussal élőket támogatva ezen a napon jelentette be egy program elindulását Tatán: az autista és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására és az őket foglalkoztató munkahelyek teremtésének elősegítésére 1,2 milliárd forintos pályázatot indít útjára a Kormány.
Az 1,2 milliárd forint keretösszegű foglalkoztatási és munkahelyteremtő pályázat célja, hogy infrastrukturális fejlesztések támogatásával hozzájáruljon az aktív korú autisták, valamint a más, aktív korú megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztathatóságának növekedéséhez, ezzel segítve társadalmi és munkaerő-piaci integrációjukat, a társadalmi életben való aktív részvételüket.
A pályázat további célja a pályázó szervezetek infrastrukturális fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése és olyan szolgáltatások megvalósítása, amelyek lehetővé teszik az autizmussal élők szocioterápiás tevékenységének és akkreditált foglalkoztatásának hatékony és biztonságos működtetését, annak hosszú távú fenntarthatóságát. A pályázatok benyújtására 2013. március 31-től van lehetőség 2013. június 30-ig.
A másik, már korábban elindult 800 millió forintos keretösszegű szakmai tanácsadó projekt hozzájárul ahhoz, hogy az autizmussal élő személyek felkészültek legyenek a munkavállalásra, és a lehető legnagyobb önállóságra tegyenek szert, valamint, hogy javuljon a társadalom és az ellátórendszer felkészültsége, erősödjön az autizmussal élők integrációjának elfogadása és támogatása annak érdekében, hogy az autizmussal élő felnőttek egy erre felkészült, befogadó társadalomban élhessenek méltó életet. A projekt 2013. február 1-én indult útjára és 2015. április 30-ig tart.