Szerkesztő bejegyzései

1956 örökségéből élünk

Mi, mai magyarok 1956 hőseinek áldozatából élünk – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 21-én Budapesten, az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott megemlékezésen.

A szabad és független Magyarország az 1956-os hősök életére és halálára épül. Abból táplálkozik és ahhoz kell mérnie magát – mondta Balog Zoltán. Úgy fogalmazott: “1956-ból, 1956 örökségéből élünk”. Ezért ünneplünk minden évben október 23-án. Azért, hogy higgyük és tudjuk – tette hozzá. 1956-ban sokan sokfélét akartak, de két dolgot mindenki: szabadságot és függetlenséget. Ez számunkra 1956 öröksége, szabadság és függetlenség. Ez az alapja a mai Magyarországnak – mondta a tárcavezető, aki szerint 1956 “egy valóságos felszabadító háború”. Szavai szerint 1990-ben “szinte ajándékba kaptuk” a szabadságot, majd a függetlenséget. Azért kaptuk ajándékba, mert 1956-ban harcoltak és áldoztak érte – mutatott rá. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: az ajándékba kapott szabadság terhe mindenkié. Beszédében kitért arra: megszabadítani embereket attól a fogságtól, amit a hitelek jelentenek, az is szabadságharc, amiben együtt kell dolgozni.

Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, volt miniszterelnök beszédében örömünnepnek nevezte az 1956-os forradalomra és szabadságharcra való emlékezést. Mint mondta, még akkor is, ha tudni annak a folytatását. “Örömünnep, mert egy nemzet mutatkozott be önmagának másképp, mint ahogy próbáltak belé rosszkedvet, pesszimizmust, önlenézést pumpálni” – fogalmazott. Boross Péter kijelentette: ez most nem a gyász napja, hanem olyan emlékezésé, amelyben büszkék lehetünk arra, hogy annak a generációnak a tagjai így teljesítették kötelességüket.

A katonai tiszteletadás mellett megtartott ünnepségen, a beszédeket követően az emlékműnél főhajtással emlékeztek a megjelentek. Elsőként a kormány nevében Balog Zoltán és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Őket követte többek mellett Boross Péter, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, Fazekas János, az 56-os Szövetség Országos elnöke. Az emlékműnél az esős időre való tekintettel már előzetesen elhelyezték a koszorúkat. Mint elhangzott, korábban koszorúzott – többek mellett – Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Tuzson Bence, a Fidesz országgyűlési képviselője, valamint Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán együttműködési megállapodást írt alá az ecuadori felsőoktatási miniszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és René Ramírez, az ecuadori felsőoktatási, tudományos, technológiai és innovációs ügyekért felelős miniszter oktatási és tudományos együttműködési megállapodást írt alá Budapesten, 2014. október 20-án.

A megállapodás értelmében a magyar kormány 50 ecuadori hallgató számára biztosít ösztöndíjat felsőfokú tanulmányok folytatására Magyarországon. Az együttműködés alapján az ecuadori kormány ösztönzi Magyarország részvételét a Prometeo projektben, amelynek keretében szakmailag kiemelkedő kutatókat és professzorokat hívnak meg kutatási, valamint oktatási céllal 2-12 hónapra terjedő időszakra. A két ország elősegíti a közös tudományos kutatásokat, a tapasztalatcserét, a felsőoktatási intézmények és a kutatásközpontok közötti közvetlen kapcsolatot és együttműködési megállapodások megkötését.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a találkozón hangsúlyozta: az elkövetkező évtized nagy kérdéseit csak úgy lehet megoldani, ha intenzív párbeszéd folyik az európai és az Európán kívüli országok között. A magyar kormány célja, hogy a következő tíz év alatt megháromszorozzák a Magyarországon tanuló külföldieknek a számát. Az ecuadori kormánnyal kötött megállapodás is ezt a célt szolgálja, jelenleg négy ecuadori hallgató tanul Magyarországon.

Az ecuadori miniszter kiemelte: a magyar oktatási és tudományos intézmények magas minőséget képviselnek. Az ösztöndíjakkal Ecuador részt vehet a magyar kutatóközpontok és tudomány intézmények munkájában, a tapasztalatcsere pedig szorosabbá fűzi a két ország közötti kapcsolatot – mondta.

Budapest, 2014. október 20.

Ecuador

A politikának is szüksége van magaslatokra

Az emberi erőforrások minisztere szerint nemcsak a kultúrának, de a közjó szolgálatát jelentő politikának is szüksége van a magaslatokra. Balog Zoltán erről vasárnap, a felújított szilvásváradi református Kerektemplom átadása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten beszélt.

A miniszter szavai szerint a templom lépcsőjén feljőve az ember tudja, hogy nemcsak a lába elé kell néznie, hanem felfelé is, mert ez a templom “fölemeli a tekintetet”. A magaslatra azért van szüksége a politikának, a politikusnak, a kormányzati embernek, hogy túllásson a számokon, meglássa az embereket, azokat a közösségeket, amelyek nélkül nem lesz boldogulás ebben az országban – hangsúlyozta. Balog Zoltán úgy fogalmazott, ha körbetekintünk erről a magaslatról, nemcsak a vidéket, a fákat és a hegyeket látjuk, lelki szemeinkkel láthatjuk azokat is, akik valaha itt éltek. Kell olyan hely az életünkben, ahol többet látunk, mint amit a hétköznapokon: innen, a templom magasából látjuk azt, hogy honnan jövünk, és azt is láthatjuk, hogy hová megyünk – mondta.

A Magyarországon egyedülálló, 173 éve épült szilvásváradi Kerektemplom külső felújítására 2012 végén pályázott az egyházközösség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal uniós forrásból 26 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, ezt az összeget a gyülekezet ötmillió forinttal egészítette ki. Az idén nyáron befejeződött beruházás keretében megújult a templom külső homlokzata, kicserélték a nyílászárókat, kialakították a vízelvezetést, továbbá kerti bútorokat és információs táblát is kihelyeztek a templom kertjébe.

(MTI-EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Ünnepi koncerttel zárult a 75 éves Lengyel Intézet jubileumi programsorozata

Lengyel-magyar komolyzenei koncerttel zárult pénteken a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Lengyel Intézet születésnapi programsorozata. A Zeneakadémián rendezett esten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara, valamint lengyel és magyar szólisták léptek fel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében a magyar-lengyel barátságról szólva hangsúlyozta: “azért vagyunk itt, mert meg akarjuk ünnepelni újra és újra ezt a különös barátságot itt Közép-Európában, és erre minden alkalom jó alkalom”. Azt szeretnénk, ha ez a barátság addig tartana, ameddig lengyelek és magyarok élnek a világon – tette hozzá. Elmondta, olyan korban élünk, amelyben a kulturálatlanság és a tömegmédia könnyen elrabolhatja tőlünk azt, ami a miénk. Vannak azonban olyan közösségek, intézmények, amelyek nemcsak vigyáznak a régire és becsesre, hanem fogyaszthatóvá és élhetővé teszik a 21. század embere számára az elődök kulturális örökségét – fogalmazott, kiemelve, hogy a 75 éves budapesti Lengyel Intézet is egy ilyen intézmény, hely, közösség, kulturális erő.

A budapesti külföldi kulturális intézmények között egyedülállóan hosszú múltra visszatekintő Lengyel Intézet 1939 májusában kezdte meg működését. A történelem viharait sikerrel átvészelő, különféle formákban és neveken működő intézet 1994-ben kapta vissza eredeti nevét. Hivatalos születésnapján, május 23-24-én szabadtéri programokkal ünnepelte az évfordulót. A születésnapi programsorozat záróakkordjának szánt péntek esti koncertet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen rendezte az intézet. A koncert programjában a két ország kiemelkedő zeneszerzőinek művei csendültek fel fiatal és tehetséges lengyel és magyar művészek tolmácsolásában.

A koncerten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara játszott, a nyitó Dohnányi-darab szólistája Karasszon Eszter zeneakadémiai hallgató volt, míg Andrzej Panufnik zongoraversenyének magánszólamát a 2013-as brüsszeli Erzsébet-versenyen zongora kategóriában harmadik helyet elért Mateusz Borowiak játszotta. A koncert zárásaként az alig egy éve, nyolcvanegy éves korában elhunyt Wojciech Kilar nagyzenekari darabja szerepelt a műsoron. A hangverseny fővédnöke Balog Zoltán mellett Malgorzata Omilanowska, a Lengyel Köztársaság kulturális és nemzeti örökség minisztere volt.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Közös ügy a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügye

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar nemzetstratégia sikere nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügyét közös ügynek tekinteni.

Balog Zoltán erről október 17-én Budapesten beszélt, abból az alkalomból, hogy nyolc külhoni magyar pedagógusszervezettel hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral és Kaposi Józseffel, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatójával együtt. A miniszter köszöntőjében célként jelölte meg, hogy a felsőoktatás és a köznevelés területén egységes Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási térben gondolkodjanak, és olyan stratégiát alkossanak, amely ezt az egységet kifejezi. Az oktatási tér egyszerre jelent együttműködést, szakmai kapcsolatokat a külhoni és a magyarországi pedagógusszervezetek között, és jelenti a kapacitások “jó használatát”, ösztöndíjrendszer felépítését – mondta. Utóbbi célja diplomás magyar szakemberek képzése és erősítése, valamint az, hogy ezek a szakemberek lehetőséget lássanak a boldogulásra szülőföldjükön, még ha ez más ország területén van is.

Balog Zoltán a kölcsönösséget hangsúlyozva úgy vélekedett: a magyar nyelv megőrzését tekintve nagyon sokat lehet tanulni a külhoni pedagógusszervezetektől. A nyelvi identitás elvesztésének veszélye Magyarországon is fennáll, és nagyon fontos, hogy ne egyszerűen csak őrzés történjen, hanem a nyelvi kultúra továbbfejlesztése is megvalósulhasson – fogalmazott, hozzátéve, hogy “egymásra vagyunk utalva”. Jelezte: évente háromszáz határon túli pedagógust fogadnak, és az anyaországiak is próbálnak a külhoni területeken segítséget nyújtani. Kitért a pedagógusközösségeknek nyújtandó tankönyvtámogatásra is, és azt mondta: fontos, hogy a nemzeti tudásminimum Kárpát-medencei közös tudásminimum legyen.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nagy pillanat ez, amikor az elmúlt huszonöt év kapcsolatrendszerét foglalják írásba. Rámutatott: a magyar nyelv a kultúra és egyúttal a magyar identitás közvetítője is, és különösen igaz ez a határon túli iskolák, pedagógusok esetében. A jövőben valódi helyzetelemzésen alapuló, tervezhető segítségnyújtás valósulhat meg az OFI közreműködésével – hangsúlyozta az államtitkár.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az aláíró külhoni szervezetek nevében elmondta: az együttműködés, a külhoni pedagógusszervezetek bekapcsolása az oktatásfejlesztésbe azt jelenti, hogy kíváncsiak a véleményükre és részt vehetnek a szakmai munkában. A kisebbségben élő sem akar többet gyermekének, mint egy többségi; azt, hogy a legjobb és egyúttal megbízható, értékes tudást kaphasson élete folyamán – mondta a szövetség elnöke. A minőségre ható támogatáspolitika leghatékonyabb formája a magyar nyelvű kultúra és identitás segítése – összegzett. Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: ahhoz, hogy tovább tudjunk létezni a Kárpát-medencében, minden erő összeadására szükség van.

MTI