Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Mohammed Ouzzine, marokkói ifjúsági és sportminiszter a sport, a szakemberképzés és az ifjúság területét érintő munkatervet írtak alá 2014. október 17-én. Az eseményen részt vett Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, valamint Dr. Simicskó István, a tárca sportért felelős államtitkára is.
A megállapodás legfőbb célja, hogy a felek segítsék a sportlétesítményekért felelős hatóságok és háttérintézmények, a sport- és szakemberképző intézmények és a sportszövetségek közötti együttműködést. Az ifjúság területén ifjúsági csoportok tanulmányútjainak, nemzetközi fórumainak támogatása, nyári táborok szervezése a két ország kormányának szándéka, ezen kívül támogatják azt, hogy fiatal művészek kölcsönösen részt vegyenek a két ország kulturális, művészeti eseményein.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megállapodás aláírását követően elmondta, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak köszönhetően 100 marokkói tanuló érkezik hazánkba. Kifejtette, hogy soha annyi támogatást nem kapott még a magyar sport, mint ezekben az években. Ez a támogatás sokszor világversenyek megszervezésében, és olyan megállapodások aláírásában valósul meg, mint a mostani.
A marokkói miniszter kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy az aláírt megállapodás megerősíti a két ország kapcsolatát, hiszen az mindkét fél számára előnyös. Kifejtette azt is, hogy Marokkó elismeréssel tekint hazánk sportsikereire, és reméli, hogy a két ország közti tapasztalatcseréből hazája is sokat tanul majd.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének vezetésével második alkalommal ülésezett a Reformáció Emlékbizottság csütörtökön az Országgyűlés épületében. A bizottság megvitatta a reformáció ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot és beszámolt az alakuló ülés óta eltelt előkészítő és tervező munkáról.
Balog Zoltán, a testület ügyvezető elnöke hangsúlyozta: az ötszáz éve tartó reformáció a megújulás forrása. A kormány szándéka az, hogy a bizottság munkája ne csak egyházi belügy, hanem Magyarország és Európa közös ügyeként jelenjen meg. A jubileumi programsorozatot az egyházak által delegált tagok javaslataiból állítják össze – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: az emlékbizottság munkacsoportjai a Kárpát-medencei protestáns egyházakat képviselik, de a felekezetköziség szellemében fontos, hogy katolikus tagok is részt vegyenek a programsorozat kidolgozásában – emelte ki.
A bizottság ülésén a tagok javaslatokat fogalmaztak és vitattak meg az emlékév programtervezetével kapcsolatban. A 2015-ös év projekttámogatások tervezetének kidolgozása Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos feladata lesz.
A kötelező óvodáztatás jövő évi bevezetését és a kisgyermekkori nevelést 1,3 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók képzését és pályán maradását 2,5 milliárddal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdai budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: a jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás keretében többek között azt szeretnék elérni, hogy az óvodában valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ehhez kapcsolódik az óvónők, óvodapedagógusok képzése is az első pályázati program részeként – mutatott rá.
A miniszter kérdésre azt mondta: az a mintegy négyezer férőhely, amit létrehoztak az óvodáztatást segítendő, elegendő lesz, az intézmények el fognak tudni indulni szeptembertől. Ebbe belekalkulálták a felmentéseket is, amikor úgy látják, hogy az intézkedés alól mentesíthetők a gyermekek. Idén költségvetési forrásból 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, és uniós forrásból 10 milliárdot. Kitért arra is, hogy a 2014-20-as időszakban 939 milliárd forint érkezik a tárcához kapcsolódó területekre.
A másik pályázattal a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügyben, illetve vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő. Szintén szempont a hátrányos helyzetű térségekben a munkaerő megtartása. A pályázatokat állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni – jelezte a miniszter. A program új elnevezése Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) a következő időszakban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a tárca feladata, hogy olyan programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek az emberi erőforrás minőségét javítják, erősítik. Ez kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez is – rögzítette.
Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár kifejtette: az első pályázati programban a tervek szerint 800-1000 óvoda vehet részt. Azok az óvodák kapcsolódhatnak be elsősorban, ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Hozzátette: az óvodák mellett célterületként jelölte meg azokat, akik a tanügyigazgatásban önkormányzatoknál, fenntartóknál dolgoznak. Számukra a kötelező óvodáztatás új feladatokat jelent majd – állapította meg. A szakemberek közül – a felkészítés után – a legjobbak kerülnek be egy újabb, januári körbe. A másik program egy régi igényt elégít ki – folytatta – hozzátéve: azok a jelenlegi is az ellátásban dolgozó ápolók vehetnek részt benne a kórházak javaslata alapján, akiknek OKJ-képesítésük nincs még. A számukra nyújtott képzés lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a szakápolói réteghez – tette hozzá. A 2,5 milliárdos keretből több mint 2 milliárd a kórházakhoz kerül, hiszen helyettesítési díjat fizetnek arra az időszakra, amíg az ápolók a képzésben részt vesznek. Emellett ösztöndíjakra is lehetőség nyílik majd – jelezte, hangsúlyozva: ha az igény magasabb lesz, lehetőség van a keretösszeg bővítésére. A keretösszeg körülbelül ezer fő képzésére lesz elegendő, ebből 875-en szerezhetnek OKJ-s képzést. A program 2015 első negyedévében indul és 2016 végére zárulhat le.
Még egy hétig lehet jelentkezni a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram idei pályázatára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a programra az idén 343 millió forint áll rendelkezésre. Azoknak a támogatására, akik tavaly nyertek ösztöndíjat, 235 millió forint jut, és több mint 100 millió forint van az új ösztöndíjasok szeptembertől decemberig tartó támogatására – mondta.
Balog Zoltán közölte, a jelentkezők számát nem kell korlátozni, és határon túli magyar hallgatók is pályázhatnak az ösztöndíjra. Kijelentette: az ösztöndíjprogram az elmúlt évben sikeres volt, akkor több mint ötszáz hallgató pályázott. Az állam 25, 50, illetve 75 ezer forintot szán havonta arra, hogy azokat a hallgatókat támogassa, akik vállalják: tanulmányaik befejezése után, legalább az ösztöndíj folyósításának idejéig, a köznevelési rendszerben tanítanak majd – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: az ösztöndíj összege attól függ, hogy a pályázó hiányszaknak számító szakot választ-e.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a program elsősorban “a köznevelési rendszerben jelen lévő hiányszakok tekintetében ösztönöz és motivál”. Ez kiszámíthatóvá teszi az iskolarendszerben a “szakos ellátottság” jövőbeni tervezését – tette hozzá. Közölte, eddig mintegy ötszázan regisztráltak a programba. A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása pedagógusi hivatásuk gyakorlására, egyúttal a diplomaszerzés után álláshely biztosítása. További törekvés a hazai köznevelés szaktanári ellátottságának megerősítése, a hiányszakok – például természettudományos szakirányok – iránti érdeklődés felkeltése.
Balog Zoltán szerint a felújított ősi zajtai katolikus templom a vidék gazdagodásának jelképe lehet. Az emberi erőforrások minisztere a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen vasárnap adta át az eredeti rajzok alapján helyreállított templomot.
Balog Zoltán avatóbeszédében kiemelte: a ma élők feladata, hogy újra gazdaggá tegyék a vidéket, s az örök értékekből a mának és a jövőnek újjáépítsék a vidéki Magyarországot. Ehhez a vidéken élők az elmúlt négy évben minden segítséget megkaptak a kormánytól, és a jövőben is megkapnak gyarapodásuk eléréséhez – tette hozzá. Példaként említette a térségben jelenleg gondot okozó almaértékesítési nehézséget, amelynek megoldásából részt vállalt az Orbán-kabinet. Hangsúlyozta: az állam segít a gyümölcs felvásárlásában, tisztességes árat ad érte a termelőknek, és a gyümölcsöt a közétkeztetésben hasznosítják majd. A miniszter beszélt arról is, hogy az északkelet-magyarországi régiót felértékeli a Keleti nyitás program, amely lehetőségeket teremt a mezőgazdaságból élőknek termékeik jobb piaci értékesítéséhez.
Marosi István, az egyházközség esperese a felújított zajtai katolikus templom történetéről az MTI-nek elmondta: egykor az ősi Gutkeled nemzetség tagjai építették, s a korabeli dokumentumok 1264-ben és 1341-ben már említették létét. A templom a török időkben elnéptelenedett, majd 1671-ben Strassoldo Károly generális császári csapatai lerombolták. A község 1764-es újratelepítése után Eszterházy Károly egri püspök 1774-ben szerzett tudomást a romokban álló templomról és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A romokról Josef Bitthauser német építész készített rajzokat, ezek alapján 1791-92-ben építették újjá, illetve most helyreállították.
A 2010 és 2014 közötti munkálatok során egyedinek számító középkori épületrészeket és freskókat találtak a régészek az ősi templomban. Rábukkantak a befalazott ablakokra, a templom kapujára, ülőfülkékre is, továbbá egy hatszáz éves freskóra, amely Szent Pétert ábrázolja, könyvvel a kezében.
A mintegy 90 millió forintból megvalósított helyreállításhoz miniszteri keretéből Balog Zoltán is hozzájárult. A felújított templomot Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye, valamint Schönberger Jenő, a romániai Szatmár megye püspöke szentelte fel. A szertartáson részt vett Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke is.
