Európa demográfiai kihívásaira és a bevándorlás keltette feszültségekre az európai cigányság, a romák “felfedezése” lehet a válasz – emelte ki az emberi erőforrások minisztere pénteken Bonnban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Balog Zoltán az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy a német nemzeti ünnep alkalmából a Bundestag – a törvényhozás alsóháza – korábbi székhelyén tartott ötszáz fős rendezvény szónokaként az volt a feladata, hogy a szabadságról beszéljen. Felvetette, hogy kinek a szabadságáról van szó, az európai polgárok szabadságáról, a diktatúrák elnyomása elől érkező menekültek szabadságáról, vagy mindazok szabadságáról, akik azért érkeznek, mert jobban szeretnének élni, mint hazájukban.
Ezzel összefüggésben kiemelte: végig kell gondolni, hogy a társadalom elöregedésére “az-e a megoldás, hogy harmadik országokból, az EU-n kívülről engedünk be bevándorlókat, vagy pedig nem kellene-e végre felfedezni az európai cigányságot, az európai romákat” mint potenciális munkaerőt, amely megfelelő képzettség után orvosolhatja az olcsó munkaerő hiányának problémáját, és enyhítené a társadalmi integráció területén jelentkező feszültségeket. A felvetést “nagyon nagy taps” fogadta, ami meglepő, hiszen “ez egy provokatív gondolat” – jegyezte meg Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere a német egység napja alkalmából szervezett ünnepségen elmondott beszédében hozzátette, hogy “a határt annak idején a szabadság hiányától szenvedő emberek szabadságvágya nyitotta ki”, de a diktatúrák legyőzése nem sikerült volna mindazok nélkül, akik az elnyomás dacára szabadon éltek, gondolkodtak és cselekedtek, mert “belülről szabadok voltak”. Ugyanakkor “a modern demokrácia sem tud élni a szabadon cselekvő polgárok és közösségeik nélkül” – mutatott rá Balog Zoltán.
A miniszter kiemelte, hogy a közép-európaiaknak azért van szükségük a németekre, mert Németország két diktatúra tapasztalatát hordozza magával. Az “európai értékvitákba be kell hozni a diktatúrák tapasztalatát” – hangoztatta, hozzátéve, hogy “ha van valamikori Kelet-Európa, akkor kell lennie valamikori Nyugat-Európának is, mert különben Európában hiányozni fog a megértés”. A Magyarországot Európában körülvevő “sok értetlenség is részben abból következik, hogy nem értik, mi volt a kommunizmusban” – mondta Balog Zoltán.
A miniszter beszédében köszönetet mondott a budapesti plakátkampányért, amellyel Németország kifejezte köszönetét az 1989-es határnyitásért. Kiemelte: “nem vagyunk hozzászokva mostanában ahhoz, hogy ennyi mindent megköszönjenek nekünk magyaroknak, ezért ez különösen jólesik”.
Az ünnepségen levetítették Vitalij Klicsko videóüzenetét, amelyben a kijevi főpolgármester támogatást kért Németországtól Ukrajna szabadságának megőrzéséhez, és ahhoz, hogy “ha már a németeknek sikerült, sikerüljön az ukránoknak is” hazájuk egységének biztosítása – ismertette Balog Zoltán, megjegyezve, hogy a Bundestag egykori székhelyének üléstermében Helmut Kohl volt német kancellár helyét foglalhatta el, ami “nagyon megtisztelő volt”.
Az ünnepi beszédet és Klicsko videóüzenetét pódiumbeszélgetés követte Marko Martin íróval és Hildigund Neuberttel, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagjával, a Türingia tartományi kormány Európa-ügyi államtitkárával. Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésen Balog Zoltán hangsúlyozta: a világ kritikusan tekint Európára, és nem biztos abban, hogy valóban azt az utat kell-e követni, amelyet Európa kínál, ezt a kritikát pedig érdemes meghallani.
Az ünnepséget a vezető német kormánypárthoz, a konzervatív CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány szervezte, meghívójában Balog Zoltánt bemutatva kiemelte, hogy a miniszter “életútját a békéért és a szabadságért, az emberi jogokért és a kisebbségekért való kiállás jellemzi”.
MTI, EMMI
