Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: Az a feladatunk, hogy áldozatból felelősek legyünk

Az áldozat szerep helyett a személyes felelősségvállalást ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján, szombaton Szegeden.

“Az a feladatunk, hogy áldozatból felelősek legyünk” – jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: azon is múlik a ti személyes jövőtök és a magyar nemzet közös jövője is, hogy “be tudjuk-e ezt az utat járni”. “Akkor felelünk meg annak a küldetésnek, amiért megszülettünk, hogy ha felelősséget vállalunk magunkért” – hangsúlyozta a politikus. A negyedik tanévét kezdő szakkollégiumi hálózat hallgatóihoz szólva azt mondta: az igazi elit mindig vállalja küldetését, felelősségét. “Azért vagyunk együtt, hogy ez ne legyen túl nagy teher” – fűzte hozzá.

A miniszter közölte: az állam és a kormány mellett komoly feladat hárul a magyarországi cigányság önszerveződésére. Fontosnak nevezte, hogy minden, saját identitással rendelkező társadalmi csoport körében olyan önszerveződések legyenek, amelyek a saját érdekeik bemutatása mellett alkalmasak és képesek az együttműködésre is. Kitért arra: a magyarországi cigányságnak szövetségeseket kell keresnie, például az egyházakat. A keresztény egyházak ma ebben az ügyben sokkal előrébb járnak, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán. Szólt arról is, hogy a romák és nem romák együttélésében a konfliktus a kivétel, a pozitív példák vannak többségben, s a média felelőssége, hogy ez utóbbiakat is bemutassa.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a magyarországi roma politikában az egyik leginkább előremutató dolog a szakkollégiumi hálózat létrejötte és működése.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Elkezdődött a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat szegedi konferenciája

Elkezdődött szeptember 26-án a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciája Szegeden. Az ötödik alkalommal megszervezett tanácskozás megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a konferencia lehetőséget teremt az őszinte beszédre, egymás meghallgatására és az együttes gondolkodásra. Az egész magyar társadalom érdeke, hogy legyenek olyan értelmiségiek, aki saját világukról hitelesen beszélnek – hangsúlyozta a miniszter. A politikus Vályi Nagy Ervin teológusnak a művész értelmiség feladatáról írt szavait továbbgondolva arra kérte a fiatalokat, váljanak “a magyar-roma világ szeizmográfjává”, és jelezzék, ha jó vagy rossz irányba fordulnak a dolgok.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben indult el a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében. A hálózatnak a 2012/2013-as tanévben száz hallgatója volt, 2013 őszétől pedig több mint 170 hallgató bevonásával működik. A szakkollégiumok feladata a tehetséggondozás, a sok esetben hátrányos helyzetű hallgatók felsőfokú tanulmányainak támogatása és az, hogy érzékennyé tegyék a diákokat a társadalmi problémákra. Céljuk, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző, keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségük képviseletére.

A konferencia megnyitója után a roma holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából előadták a O Zibano (A vonat) című táncdrámát. A miniszter a darab után bemutatta Reinhard Florian Hazavágytam, Kelet-Poroszországba! (Hogyan élte túl a népirtást egy német szintó?) című könyvét.

MTI

Balog Zoltán: egy év alatt csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely jön létre

Tizenhét településen csaknem nyolcszáz új óvodai férőhely kialakítása kezdődik meg itthoni forrásból, a 788 millió forintos fejlesztés jövő év augusztus végéig fejeződik be – közölte az Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 26-án Maglódon, ahol hamarosan megkezdődik egy új óvoda építése.

Balog Zoltán az idén februárban bejelentett köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program keretében májusban kiírt pályázat nyertes településeit ismertetve kiemelte: Maglód az egyik olyan helyszín, ahol folyamatosan nő a gyermekek száma, az új óvoda felépítéséhez a kormány 282 millió forintot biztosít. Hozzátette: a nyertes települések között több olyan van, amely az ország tíz leghátrányosabb térségeinek egyikéhez tartozik. A miniszter azt mondta: 2015 augusztusának végéig négyezer új óvodai férőhely jön létre bővítéssel, illetve új intézmény építésével. A fejlesztések a hazai forrás mellett 13,5 milliárd forint uniós pénzből valósulnak meg. Balog Zoltán utalt arra, hogy 2010 és 2014 között nyolcezer új óvodai férőhellyel lett több az országban. Közölte: Maglód után a legnagyobb támogatást – 132 millió forintot – Sárszentmihály kapja, szintén új óvoda építésére, a csoportok száma pedig Újszentivánon, Szendrőládon, Polgárdiban és Ercsiben emelkedik a legjobban. A miniszter hozzátette: a mostani – meghívásos – pályázaton a nyertesek között van nemzetiségi óvoda is, a pilisvörösvári német óvoda.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár az eseményen arra emlékeztetett, hogy jövő év szeptemberétől minden hároméves gyermek számára kötelező az óvodába járás. Mint mondta, az intézkedés célja az volt, hogy az óvoda segítségével minden gyermeknek lehetőséget teremtsenek a hátrányos helyzet leküzdésére és egyenlő esélyhez juttassák őket. Novák Katalin család- és ifjúságpolitikai államtitkár kiemelte: fontos, hogy a szülők tudhassák, az óvodában jó körülmények között, biztonságban van gyermekük, és megfelelő tartalmú nevelésben részesül. Az államtitkár kitért a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira: az előző három hónap számai szerint 56,7 százalékos a nők foglalkoztatottsága (2010-ben 50 százalék körül mozgott), a munkanélküliséget nézve pedig a nők esetében 7,9 százalékos a mutató. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy a nők szeretnének – és egyre inkább tudnak is – visszalépni a munkaerőpiacra. Tabányi Pál (Maglódi Polgári Kör) polgármester a település növekedését jellemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy Maglód 12 ezer lakosának öt százaléka óvodás korú, s mint elmondta, az új intézményre azért van szükség, mert több mint száz gyermeket nem tudtak felvenni. Hozzátette: az új óvoda mintegy húsz új munkahelyet is teremt.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A Kormány elé terjesztik az Árpád-ház Programot

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. szeptember 24-én összehívta az Árpád-ház Program megvalósítását koordináló testületet. A megbeszélésen elfogadták a szakmai tervet, melyet következő lépésként a Kormány elé terjesztenek.

 Az Árpád-ház Program Irányító Testületének feladata a szakmai keretterv elkészítése a Kormány részére. A szeptember 24-i egyeztetésen a tagok jóváhagyták a program határozati javaslatát és programtervét, amelyet következő lépésben a Kormány elé terjesztenek.

 A Kormány 2013. november 15-én határozott a székesfehérvári nemzeti emlékhelyhez kötődő látogatóközpont megvalósításáról, az ezzel kapcsolatos hosszú távú koncepció kidolgozása érdekében pedig testület felállítását rendelte el. A döntés célja, hogy hazánk 2022-ben az Árpád-ház európai rangjához méltó módon ünnepelhesse meg az Aranybulla kiadásának 800., illetve 2038-ban Szent István halálának 1000. évfordulóját. Az Árpád-ház Program tudományos kutatási és fejlesztési alprogramokból áll, amelyek korszerű módon tárják fel, rendszerezik és összegzik a megadott témaköröket, előkészítik a fejlesztési projekteket és a kárpát-medencei ünnepi felkészülést.

Budapest, 2014. szeptember 24.

Balog Zoltán: a magyaroknak szükségük van a németekre

A magyaroknak szükségük van a németek barátságára, éppen úgy, mint 25 évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 20-án a Berlin melletti Potsdamban a határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A miniszter ünnepi beszédében felidézte, hogy 1989 nyarán református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban, amelynek lakói körében nagy volt a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ebben a feszült helyzetben érkezett a hír a magyar kormány döntéséről, miszerint megnyitják az osztrák határt a menekültek előtt. Ez “jó döntés volt,” hiszen “minden kétséget és bizalmatlanságot elmosott, és nagy bizalmat teremtett” egymás iránt a menekültek között, és németek és magyarok között, nemcsak a lakosságban, hanem a legfelső politikai szinten – mondta Balog Zoltán. A magyar döntés bizalmat teremtett a német és a szovjet politikai vezetők viszonyában is, és erősítette az európai politikusok egymás iránti bizalmát – tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy “a bizalomnak meg kell maradnia, és ma is jó döntésekre kell vezetnie”. 

Németek és magyarok ma is olyan döntések és kihívások előtt állnak, mint 25 évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán az ukrán válsággal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy “ismét Európa jövőjéről van szó, és nem csak Ukrajnáról”.  Sok múlik azon, hogy a nyugati hatalmak vajon megértik-e azt a különleges helyzetet, amelyben az Oroszország szomszédságában élő nemzetek, az ukránok, a baltikumi népek, lengyelek, magyarok, románok élnek, és sok múlik azon is, vajon sikerül-e “közösen, a kölcsönös bizalom alapján ismét jó döntéseket hozni” – fejtette ki Balog Zoltán. Hozzátette: a csupa nosztalgiából álló megemlékezés haszontalan, nem “a régi időket kell visszasírni, hanem a jövő érdekében kell a múltról beszélni”. A múlt igazságát el kell mondani a következő nemzedékeknek, mert Európa csak így lehet “békés, szabad és igazságos”, a magyar-német kapcsolatok múltjából pedig az a legfontosabb üzenet a jövőnek, hogy “a magyaroknak szükségük van a németekre” – hangoztatta a miniszter. 

Magyarország “nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik”, hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket – tette hozzá. Ugyanakkor “politikailag is szükségünk van egymásra, hiszen egyetlen nagy ország sincs a világon, amelynek ne lenne szüksége kis országok barátságára is” – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy Magyarország “kis országként nagy barátságot” kínál Németországnak. A határnyitás és az 1989-es politikai fordulat emlékezetének nem csupán helyi, “privát” kelet-közép-európai ügynek kell lennie, hanem egész Európa közös ügyének, és ebben a két diktatúrát és a két diktatúra alóli felszabadulást megélő Németország segíthet a legtöbbet – hangsúlyozta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen részt vett mások mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Peter Altmaier jelenlegi kancelláriaminiszter.

Az utóbbi 25 év egyik legfontosabb tanulsága a jövőre nézve, hogy “a szabadság és a demokrácia nem jár együtt automatikusan igazságossággal, és nem biztosít egyenlő esélyeket mindenkinek”. Így az a veszély fenyeget, hogy a politikai és ideológiai vasfüggöny lebontása után “szociális vasfüggönyök” jelennek meg Európában, akár országokon belül is – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere. Ezért Magyarország “a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra” – mondta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen több százan vettek részt, köztük politikusok, diplomaták, gazdasági vezetők.

Balog Zoltán mellett Peter Altmaier is ünnepi beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a németek soha nem felejtik el a magyaroknak az 1989-es határnyitással adott segítséget, amely megnyitotta az utat a német egység helyreállításához. Az ünnepi beszédeket pódiumbeszélgetés követte, többek között Hans-Dietrich Genscher, Theo Waigel volt pénzügyminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter részvételével. A beszélgetésen Hans-Dietrich Genscher külön köszönetet mondott Balog Zoltánnak az ünnepi beszédéért, és felidézte, hogy több mint 30 éve ismerte meg őt az egykori NDK területén fekvő Halléban egy úrvacsorai istentiszteleten, amelyet az ifjú lelkész Balog Zoltán mutatott be. 

A rendezvényt – amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást – a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke-hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg. A kulturális világörökség részeként számon tartott történelmi műemlék épület tulajdonosa a Springer lapkiadó vállalat igazgatótanácsának elnöke, Mathias Döpfner és Leonhard Fischer üzletember. Czukor József berlini magyar nagykövet köszöntőjében kiemelte: a helyszínválasztás is azt mutatja, hogy milyen sok barátja van Magyarországnak Németországban. Az ünnepi beszédek, köszöntők között, a pódiumbeszélgetés után és a rendezvényt záró fogadáson Leslie Mandoki (Mándoki László) Németországban élő magyar származású zenész, producer világsztárokat felvonultató együttese, a Man Doki Soulmates zenélt.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI