Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: Európa eredeti koncepciója továbbra is érvényes

Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarország és Németország közös felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviselje. Balog Zoltán erről szeptember 19-én a Magyar-Német Fórum budapesti 24. közgyűlésén beszélt.

A tárca vezetője szerint Európa eredeti koncepciója – amit az alapító atyák, köztük Konrad Adenauer megfogalmazott – továbbra is érvényes, “ránk, magyarokra is”.    Németország 1990 után már nem ugyanaz az ország – mondta -, mint korábban volt, és ehhez a magyarok is hozzájárulhattak. A miniszter – aki személyes emlékeit is felidézte a határnyitás kapcsán – kiemelte: helyes döntés született, és ez bizalmat teremtett. Jó dolog, ha ez a bizalom 25 éven át megőrizhető. Ma élénkebb érdeklődés kíséri ezeket az eseményeket – folytatta -, mint akkor, és “csak utólag tudtuk meg, hogy valójában milyen folyamatnak a részesei voltunk”. Balog Zoltán szerint az emlékezés hozzájárulhat a bizalom őrzéséhez és erősítéséhez. A miniszter az uniós intézményrendszer megerősítésének fontossága mellett arról is szólt, hogy új kezdeményezésekre van szükség a szkeptikusan gondolkodók meggyőzéséért. 

Balog Zoltán azt mondta: mindkét állam felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviseljék. Fontosnak tartja, hogy a demokrácia és a szolidaritás megkapják az őket megillető rangot, amit a diktatúra idején hiányoltak. Szavai szerint az európai intézményrendszer gyengesége, hogy még jóval az ukrán válság előtt nem voltak képesek közös energiapolitikát kidolgozni. Megjegyezte: Magyarországon a kisebbségeknek és nemzetiségeknek 25 év után van saját szószólójuk, és példaértékű, hogy ez megvalósulhatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa közepén több millió roma él, a munkanélküliség körükben mintegy 60 százalékos. “Ezt miért nem használjuk ki?” – tette fel a kérdést. A cigányság nem problémát, hanem esély jelent, megfelelő képzés után – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter Magyarország esetében lehetőségnek látja, hogy a balkáni államok szószólója legyen, Németország esetében pedig azt, hogy a kisebb országok hangját felerősítse.  

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felidézte: 25 éve zajlott a történelmi határnyitás, ami fontos volt a német egység és Európa jövője szempontjából. Hozzátette: döbbenetes volt látni az arcokat, amikor az emberek a határt átlépve a szabadsággal találkoztak. “Ez minket, magyarokat is megérintett, ezzel a mi szabadságunk is kinyílt”, és egy folyamat fontos állomása volt. Kitért arra a Magyarország-képre is, amely a német médiában kialakult, és azt mondta: nem a kritika zavaró, az lehet előrevivő és egészséges, a probléma az, ha olyan kép rajzolódik ki, amelynek vajmi kevés köze van a magyar valósághoz. Arra kérte a német szerkesztőket és a német médiát, “picit ellenőrizzék jobban” a hírforrásokat, próbáljanak egy kicsit jobban “magyar szemüveggel” is nézni. Az ukrán válsággal összefüggésben jelezte: az Oroszország elleni szankciós döntéseket “továbbra is megszavazzuk és be is tartjuk”, de egy demokráciában lehetnek más vélemények. Egyben biztos – tette hozzá -, ha a megoldásokat másként látják is, közös a cél magyaroknak és németeknek és az unió országainak egyaránt, “szabadság, egység, demokrácia”. A fórumot közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre a két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére. Az idei tanácskozásnak különös aktualitást adott a magyar határnyitásnak és a berlini fal leomlásának 25. évfordulója. A találkozón tudósok, gazdasági vezetők, továbbá a civil társadalom képvisel

 MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán egyetemi tanári kinevezéseket adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából egyetemi tanári kinevezési okiratokat adott át Budapesten, 2014. szeptember 17-én.

Balog Zoltán köszöntőjében kiemelte: egyetemi tanárnak lenni közügy. Az egyetemi tanárok a közjó részei, ami közfelelősséggel is jár. A közfelelősség pedig azt jelenti, hogy el kell fogadni a közösség, a köz felől érkező kontrolt. A tárcavezető elmondta: az egyetemi tanárok alkotják Magyarország szellemi elitjét, és úgy kell tekinteniük saját munkájukra, mint ami része a nemzetstratégiának. Annak a stratégiának, amely a magyar nemzet felemelkedését szolgálja. Ez azonban lehetőséggel és felelősséggel is jár.

„Bármiféle elithez tartozni csak akkor bír valamifajta jelentőséggel, ha az felelősségtudattal párosul. Az egyetemi tanároknak felelőssége van a felsőoktatás sorsának alakításában, és abban is, hogy mi történik a felsőoktatás keretein belül, mert a lényeg ott dől el, hogy mit és hogyan adnak át a következő nemzedéknek, és ők ezt hogyan fogadják. Az egyetemi tanárok felelőssége továbbá megjelenik abban is, hogy a szó legnemesebb értelmében hogyan szolgálják a felsőoktatást, hallgatóikat, intézményeiket” – mondta a tárcavezető.

 

Az emberi erőforrások minisztere egyetemi tanári kinevezési okiratot adott át

 

Dr. Altbäcker Vilmos, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Altorjay István, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Bakacsi Gyula, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Balázs István, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Belovics Ervin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Benyó Balázs István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Bíró Tamás, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Blázovics Anna, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Czakó László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Cziráki Attila, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Deák Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Deli Ágnes, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Dobos Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Drahos Béla, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. El Beheiri Nadja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Elekes Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Ferencz Győző, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Fialowski Alice, a Pécsi Tudományegyetem tudományos tanácsadója részére,

 

Dr. Fridli Sándor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Fried Ilona, az Eötvös Loránd Tudományegyetem főiskolai tanára részére,

 

Dr. Frivaldszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Harsági Viktória, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Hegedűs Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Hetesi Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Hideg Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Hopp Béla, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Jakab László Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Janáky Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Jánosi Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kistelegdi István, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Klivényi Péter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kolev Kraszimir, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kornai András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa részére,

 

Dr. Korponay-Szabó Ilma Rita, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kovács M. Mária, a Közép-európai Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kulcsár-Szabó Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kutnyánszky Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Kürti László, a Miskolci Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Lakner Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Láng Benedek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Lanszki József, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Lóczy Dénes, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Magura Tibor, a Hortobányi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője részére,

 

Dr. Martinek Tamás Attila, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Medvedev Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Nagy Szabolcs Tamás, a Pannon Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Navracsics Judit, a Pannon Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Németh Róbert, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Németh Tibor, a Szent István Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Nochta Tibor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Nógrádi Antal, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Oláh János, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Páll Dénes, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Papp Sándor László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Papp Tekla Viktória, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Penksza Károly, a Szent István Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Pethesné Dr. Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Polgár Zsolt Géza, a Pannon Egyetem tudományos főmunkatársa részére,

 

Dr. Posta Katalin Andrea, a Szent István Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára részére,

 

Dr. Rácz István, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Rappai Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Salamonné Dr. Toldy Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai tanára részére,

 

Dr. Sándor Zoltán József, a Miskolci Egyetem főiskolai tanára részére,

 

Dr. Simon Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Sipos Pál Miklós, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Stipsicz András, a Közép-európai Egyetem oktatója részére,

 

Szabó Gábor DLA, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola főiskolai tanára részére,

 

Dr. Szabó Péter János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Széman Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa részére,

 

Dr. Szirák Péter, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Than Péter, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Tóth Ágota, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Trencsényiné Dr. Domokos Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Ullmann Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Vad János Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Vadászné Dr. Bognár Gabriella, a Miskolci Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Várady Tamás László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa részére,

 

Dr. Várnai Péter, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Városiné Dr. Demeter Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Varró Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Vig István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Vincze János, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Vokó Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

 

Dr. Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola főiskolai tanára részére,

 

Dr. Zoboki Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa részére

 

 

Az egyetemi tanári kinevezési okiratot későbbi időpontban veszi át

 

Dr. Augusztinovicz Gusztáv Fülöp, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense,

 

Böröczky Károly, a Közép-európai Egyetem egyetemi docense,

 

Dr. Csébfalvi Anikó Borbála, a Pécsi Tudományegyetem főiskolai tanára,

 

Dr. Hajdu Péter, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense,

 

Dr. Molnár Tamás, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense,

 

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense,

 

Dr. Szabolcs Szilárd Zoltán, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense,

 

Dr. Takács Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos tanácsadója, valamint

 

Veresné Dr. Somosi Mariann Éva, a Miskolci Egyetem egyetemi docense.

 

Budapest, 2014. szeptember 17.

 

Balog Zoltán Dr. Kenneth H. Cooper-rel tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hivatalában fogadta Dr. Kenneth H. Coopert, a világhírű Cooper Intézet alapítóját, a Cooper teszt megalkotóját 2014. szeptember 16-án. Az egyeztetésen részt vett Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke is.

 Balog Zoltán sportért és oktatásért is felelős miniszter tájékoztatást adott arról, hogy a Kormány kiemelt feladatának tekinti a gyermekek egészséges mentális, szellemi és fizikai fejlődésének elősegítését, ezért a 2012/2013-as tanévtől – felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. évfolyamoktól kezdődően, 2015 szeptemberétől pedig minden évfolyamon – bevezette a mindennapos testnevelést, valamint köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programot indított. A tárcavezető kiemelte, hogy a Kormány szándéka szerint az idei tanévtől egységesen, minden nappali rendszerű iskolai oktatási intézményben felmérik és értékelik a tanulók fittségi állapotát.

 Dr. Kenneth H. Cooper elmondta, hogy a sport, a mozgás a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb eszköze, nem más, mint tudományos kutatásokkal is alátámasztott „gyógymód”. Felhívta továbbá a figyelmet a gyerekkori elhízás, cukorbetegség veszélyeire is és hangsúlyozta, hogy a sportolásra leginkább a gyermekek fogékonyak. Kifejtette, hogy a rendszeres sport pozitív hatást gyakorol a gyermekek tanulmányi eredményeire, valamint segítségével az iskolai hiányzások száma is minimalizálható.

A Magyar Diáksport Szövetség szervezésében 2014. szeptember 16-18-ig Budapest ad otthont a HIPE 2014 Nemzetközi konferencia a minőségi testnevelésről elnevezésű rendezvénynek, melyen a texasi Cooper Intézet alapítója, a Cooper teszt (12 perces állóképességi futás) megalkotója, Dr. Kenneth H. Cooper is részt vesz.

 Budapest, 2014. szeptember 16.

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést idén Lovas Józsefné, óvónő és bábjáték oktató, Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára, a Pécsi Székesegyházi Plébánia Caritas csoport vezetője és a székesfehérvári Echo Innovációs Műhely vehette át.

Balog Zoltán az elismerések átadásán emlékeztetett: Lukács Móric, a díj névadója, a 19. század második felében élő író és közéleti ember volt, aki a saját vagyonából áldozott a köz javára és egyike volt azoknak a politikusoknak, aki az elsők között ismerte fel a civil szervezetek fontosságát a társadalomban.

A tárca vezetője kiemelte: azok, akik példát mutatnak a tevékenységükkel, követendő utat jelölnek ki. A díjazottak hiteles és elkötelezett emberek, akik személyiségükkel azt üzenik a közösségnek, hogy lehet mások nehézségein segíteni. Hatásukra a környezetük tagjai újra tudnak hinni a közösségben, a megtartó közösség erejében, a közösségi élményekben – tette hozzá.

Balog  Zoltán hangsúlyozta: Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek nemzetévé válnunk, mert azok megtartó ereje nélkül nem létezhet a jövő Magyarországa. A polgárok saját világa, az önszerveződés, az erős közösségek mindannyiunk fontos szövetségesei, ezért szükség van olyan példamutató emberekre, mint az idei díjazottak – mondta.

A rendezvényen részt vett és a miniszterrel a díjakat átadta Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Lovas Józsefné több évtizede óvónőként, bábjáték oktatóként és református egyházi tisztségviselőként a leghátrányosabb helyzetűek felkarolása érdekében végzett példaértékű közösségteremtő munkát Magyarországon és a külhoni magyarság körében. Felkarolta a határon túli magyar óvodák támogatását és bábos szaktanfolyamokat indított óvodapedagógusoknak, hitoktatóknak Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján.

Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára a Caritas csoport vezetőjeként végez önkéntes munkát a Pécsi Székesegyházi Plébánián. A Caritas csoport tagjai rászoruló családokat és idős embereket segítenek, elhagyott betegeket látogatnak, hajléktalanoknak nyújtanak segítséget és általános iskolai gyermekeknek tartanak délutáni foglalkozásokat.

Az Echo Innovációs Műhely olyan közhasznú szervezet, amely elkötelezett közösségszervező és magas színvonalú szakmai tevékenységet folytat a székesfehérvári civil szervezetek feladatainak hatékony ellátása érdekében. A szervezet általános és specifikus fejlesztési koncepciók, stratégiai tervek kidolgozásával, kutatási programokkal, képzési projektekkel, célzott szolgáltatásokkal, projektgenerálással, szervezetfejlesztéssel segíti elő a helyi közösségek életét, a civil társadalom és a nyilvánosság fejlesztését.

Budapest, 2014. szeptember 16.

Balog Zoltán átadta a Szalay Annamária-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere első ízben adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén szeptember 16-án Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Média-szakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva “hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút” – emlékeztetett Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, “ha kell szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni”. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével. Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvényre küldött levelében azt írta: Szalay Annamária és nemzedéktársai – a fideszesek – annak idején egymásra találtak, megszerveződtek és hűségesek maradtak önmagukhoz, a szabad gondolkodáshoz, a keresztény értékekhez és a nemzeti azonossághoz. Szalay Annamária megismerte és megértette a média természetét, tudta, hogy sajtószabadság nélkül nincs politikai szabadság, de a szabadság felelősséggel is jár – fogalmazott a házelnök. Hozzátette: az NMHH egykori elnöke ismerte a média veszélyeit is, különösen azokat, amelyek a gyerekekre leselkednek, ezért legfontosabb célja az ifjúság védelme volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az alapítvány 2013 októberben, nem sokkal Szalay Annamária halála után jött létre, a feladata, hogy továbbvigye az ő munkáját, támogassa azokat, akik ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint Szalay Annamária tette. A díj nettó egymillió forintos pénzjutalommal jár.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula