Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: a gyógyszerészek büszkék lehetne az elmúlt 25 évre

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt negyedszázadban elért eredményeikre, és a kormány továbbra is partnere kíván maradni szakmai szervezetüknek – mondta az emberi erőforrások minisztere november 22-én Budapesten.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara megalakulásának 25. és köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Balog Zoltán hangsúlyozta, a gyógyszerészek által képviselt családi vállalati filozófiának van helye a gazdaságban, ugyanúgy, mint a jó privatizációnak, hiszen így azok kezébe kerül a tulajdon, akik értenek ahhoz, amit csinálnak. A miniszter szerint a kormány a gyógyszerészi kamarával olyan gazdasági kultúrát hozott létre az elmúlt években, amely ezt a folyamatot erősíti. Mint fogalmazott, 2006-ban “súlyos folyamat indult el”, amit sikerült megállítani – utalt Balog Zoltán az akkori patikaliberalizációs törvényekre. Mint mondta, a 2010 előtti időszakot egyfajta rosszul felfogott piacgazdaság jellemezte, amely mindent a liberalizációnak rendelt alá, de ennek a gyógyszerészi és gyógyszertári helyzetben súlyos következményei lettek. “Káosz, gazdasági, szakmai és morális válság jellemezte a helyzetet” – tette hozzá.

Balog Zoltán megerősítette, hogy a gyógyszertárak vezetésében fontos a személyes felelősségvállalás, így olyan szabályzást hoztak létre, amely ezt lehetővé teszi. Utalt arra a jogszabályra, amely az idei év elejétől 25 százalékos, 2017-től pedig 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő a patikák üzemeltetésében. A miniszter úgy vélte, ez jó irány, és példa arra, hogy a káros folyamatokat, a “rossz privatizációt” vissza lehet fordítani. Balog Zoltán beszédében emlékeztetett arra is, hogy a gyógyszertámogatási rendszert úgy alakították ki, hogy a lakossági gyógyszerkiadásokat mintegy 10 milliárd forinttal csökkentették. A tárcavezető elmondta, az elmúlt években tett kormányzati intézkedések hatására a veszteséges gyógyszertárak száma 2010 és 2013 között egyharmadára csökkent, az ágazat adózás előtti eredménye 2010-hez képest a tavalyi évig két és félszeresére nőtt, a beszállítói tartozások több mint 30 százalékkal csökkentek, és visszaálltak a 2006-os szintre.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán állami kitüntetést adott át Paweł Cebula minorita szerzetesnek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök megbízásából Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Magyarországon teljesített szerzetesi szolgálatáért és a lengyel-magyar kapcsolatok erősítéséért Paweł Cebula minorita szerzetesnek Budapesten, 2014. november 20-án.
 
A miniszter köszöntőjében kiemelte: Paweł Cebula nyelvben és barátságban tiszteletbeli magyar, akinek az élete és munkássága azt bizonyítja, hogy két nemzet szeretete élhet egy szívben. „A hitben és a szolgálatban egyfelé haladunk” – fogalmazott a tárca vezetője a díjátadáson.
 
P. Paweł Cebula a középiskolai tanulmányainak befejezése után jelentkezett a lengyel minoritákhoz. 1991-ben érkezett Magyarországra és részt vett az akkor újraindított minorita rendházak és plébániák életében. Egerben fejezte be teológia tanulmányait, 1993-ban szentelte pappá Miskolcon, ahol négy évig szolgált. 1997-2000 között Egerben, majd egy évig Aradon teljesített lelkipásztori szolgálatot, ahol kiemelten fontosnak tartotta a magyarok lelkipásztori ellátását. Közreműködött a krakkói magyar kápolna létrehozásában, valamint Szent Hedvig, Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéinek elhelyezésében az egri Minorita templomban.
 
Budapest, 2014. november 20.

Balog Zoltán egyezményt írt alá a macedón munkaügyi és szociális miniszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. november 20-án hivatalában fogadta Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős minisztert. A tárgyaláson a felek család- és népesedéspolitikával kapcsolatos kérdésekben egyeztettek, majd aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt. A találkozón részt vett Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének meghívására Magyarországra látogatott Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős miniszter. A magyar tárcavezető a tárgyaláson kiemelte: közös érdekünk Macedónia mielőbbi integrációja az Európai Unióba és a NATO-ba.
A felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország az euro-atlanti szövetségben képzeli el jövőjét. Dime Spasov megköszönte Balog Zoltánnak, hogy Magyarország támogatja Macedóniát az európai felzárkózásban, s hozzátette: a folyamatos együttműködéssel tovább erősödnek a két ország kapcsolatai.
A magyar tárcavezető ismertette a Kormány család-és népesedéspolitikai intézkedéseinek részleteit. Dime Spasov elmondta, nem csak Magyarország és Macedónia, hanem a régió több országa is hasonló demográfiai problémákkal küzd, a jó gyakorlatok kölcsönös megismerésére feltétlenül szükség van. A macedón miniszter elismerően szólt arról, hogy Magyarországon az adórendszeren keresztül támogatjuk kiemelten a gyermekes családokat.  
A megbeszélést követően a tárcavezetők aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt, amely A kölcsönös előnyöket biztosít a két ország állampolgárai számára. A szerződés közvetlen célja a társadalombiztosítási és szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
A felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás nyomán további pozitív eredményeket várnak a családok megerősödésében és a gazdasági kapcsolatokban is.
Budapest, 2014. november 20.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a 85 éves Kertész Imrét

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében november 18-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Jó, hogy itt van, jó, hogy itthon van; jó lenne, ha tényleg itthon lenne, még ha ez nem is olyan egyszerű – köszöntötte az 1929. november 9-én született Kertész Imrét Balog Zoltán. Mint hozzátette, “egy írónk van, aki Nobel-díjas”.  A miniszter elárulta, hogy gyakran szokott bosszankodni azon, mennyi félreértés kíséri Kertész Imre életművét. Ilyenkor azt szokta tanácsolni az író feleségének, Magda asszonynak, férje adjon egy nagy, tisztázó interjút, ő azonban ilyenkor csak annyit válaszol: nem ad, inkább olvassák. Balog Zoltán hangsúlyozta, az oktatási és kulturális kormányzat feladata segíteni eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is, hogy félreértések, féligazságok se akadályozzák meg az olvasókat abban, hogy eltaláljanak az életműhöz.

Csorba Csilla, a PIM főigazgatója felidézte: a Nobel-díjas író szövegei révén mára szinte “beköltözött a házba”; az ő kérdésfeltevése nyomán kérdezi az intézmény november 28-29-i holokauszt-konferenciája is: az irodalom mennyire alkotott relevánsat a holokauszt feldolgozásában? Morcsányi Géza, a Kertész Imre írásait Magyarországon gondozó Magvető Kiadó igazgatója köszönetet mondott a szerzőnek A végső kocsma című kötetéért, amellyel idén “megajándékozta” az olvasókat. “Ezt a könyvet, ahogy az eddigieket is, a lehető legnagyobb szeretettel és gondoskodással igyekszünk eljuttatni az olvasókhoz” – tett ígéretet az igazgató.

“Legyünk jóban!” – mondta Kertész Imre az este végén, megköszönve a születésnapi jókívánságokat. Daniel Barenboim izraeli karmester és Hermann Beil osztrák dramaturg videóüzenetben köszöntötte Kertész Imrét, Selyem Zsuzsa Az élet és a halál atonális könyveiben című laudációját Fullajtár Andrea és Rezes Judit olvasta fel; az este folyamán fellépett Várjon Dénes zongoraművész, Lukin Zsuzsanna énekművész, Szőke Szabolcs gadulkaművész és Kulka János színművész.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Zrínyi Miklós életműve napjainkban is időszerű

Zrínyi Miklós olyan államférfi volt, akinek az életműve a 21. század elején is időszerű – mondta az emberi erőforrások minisztere a költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján, kedden Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: Zrínyi Miklós polihisztorként az élet szinte minden területén otthon volt, többek között a költészetben, az irodalomban, a politikában, a diplomáciában, a vadászatban is jeleskedett. Zrínyi neveltetése európai mércén alapult, de tudását a nemzet javára fordította, mindvégig egyetlen cél vezette, nemzetének szolgálata – tette hozzá.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azt mondta: Zrínyi Miklós rendkívül összetett személyiségének bemutatására vállalkozott a konferenciát szervező három intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Határok fölött címmel rendezett konferencia megnyitó ünnepségén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója bemutatta a Zrínyi-emlékérmét. Az ötezer forintos emlékérméből ötezer darabot bocsátott ki az MNB. A programsorozat második napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Zrínyi-emléktáblát avatnak.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezérrel a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula