Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly egyetemes pátriárkáját a Magyar Tudományos Akadémián március 3-án.
A tárcavezető az egyházi vezetőnek megköszönte magyarországi látogatását és előadását. Megemlítette: politikusok és tudósok részfelelősséget tudnak vállalni, “de az egészért való felelősség különös kiváltság és megbízatás”, márpedig az ökumené szó szerinti értelme: “az egész lakott Föld”. A miniszter úgy fogalmazott: azért létezhet még mindig a Föld, mert vannak olyan vezetők, akik az egészhez szólnak.
I. Bartolomaiosz tudását elismeri a világ, több mint 20 egyetem díszdoktora, aki előadásában az egész teremtett világ iránti felelősségre és benne a kereszténység felelősségére hívta fel a figyelmet. Ítélet és tisztánlátás az Újszövetségben című előadásában rámutatott: ha az emberek erőszakot alkalmaznak és önzően befelé fordulnak, akkor nem lehet sikeres a társadalom, mert “csak egymással szeretetben vagyunk képesek megoldani az emberiség felmerülő problémáit”. Felhívta a figyelmet arra: erőfeszítéseikkel szeretnének hozzájárulni a természeti környezetet megmentéséhez, mert “bárki is felborítja a Föld természetes rendjét, az mások életét veszélyezteti” és bűnt követ el. Megjegyezte: a természetkárosítás elsődleges oka a helytelen emberi viselkedés, ezért növelni kell az emberekben a természet iránti felelősség érzését, mert ez minden emberre kiterjedő kötelesség.
A konstantinápolyi egyetemes pátriárka emlékeztetett: elődje szeptember elsejét jelölte ki arra, hogy a hívek imádkozzanak a teremtett világért. Ennek jegyében tartottak több ökológiai szemináriumot, valamint nyolc vallásközi szimpóziumot a tengerek és folyóvizek megvédése érdekében. Szólt arról, hogy az ökumenikus pátriárkátust 1700 éve hozták létre, és akkor a negyedik ökumenikus zsinat úgy döntött: a konstantinápolyi püspöknek elsődleges helye lesz az ortodox püspökök között. Felhívta a figyelmet: csütörtöktől vasárnapig rendezi meg a konstantinápolyi pátriárkátus a pánortodox szinódus előkészítéseként az ortodox egyházi vezetők találkozóját, ahol felvetik egyebek mellett a közel-keleti kérdést. Előadásában kiemelte: Jézus nem azért jött a Földre, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljenek az emberek általa. Jézus eljön majd egy napon, hogy megítélje az embereket, akiket annak alapján mér meg, hogy milyen életet éltek, azonban “Isten szeretete még azokat is átöleli, akik nem üdvözülnek” – fogalmazott. Szerinte minden bűnt meg lehet bocsátani, mintha soha meg nem történt volna, azonban Isten nem akarja megakadályozni az embert szabad akaratában, amit ő adott neki, ezért az emberek dönthetnek úgy is, hogy úgy élnek, hogy ne kapják meg az örök életet – tette hozzá.
MTI-EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula