A fórumnak helyet adó kisebb tanácskozóterem zsúfolásig telt érdeklődőkkel, akik a több mint kétórás esemény alatt a pécsi főtéren felállított színpadról érkező muzsikaszó dallamai közepette hallgathatták a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjének több mint egyórás értekezését. Talán némileg csalódottak lehettek a fórum résztvevői amiatt, hogy kevés szó esett a civilek által a pécsi hőerőművel kapcsolatban megfogalmazott problémákról. A volt államtitkár ugyanis egy átfogó fenntarthatósági és teremtésvédelmi előadást tartott a megjelenteknek, ami a mai világban tapasztalható morális hanyatlás taglalásával kezdődött, a természettől való elidegenedésen keresztül az Istenhez való visszatérésig, írja a pecsiujsag.hu.
Bencsik egyebek mellett az éghajlatváltozáson, a biodiverzitás pusztulásán és a régi, szakrális értékrendtől való elszakadáson keresztül közelítette meg a fórum témájául szolgáló fenntarthatóság kérdéskörét. Mondandójának néhány részletében tért csak ki a pécsi hőerőmű biomassza-blokkját is érintő kérdésekre – ami miatt egyébként a legtöbben eljöttek meghallgatni… Ezzel kapcsolatban a volt államtitkár elmondta, hogy 2011 őszén készültek el egy olyan javaslattal, amely a megújulóenergia-támogatási rendszer újragondolását készítette elő – s amelyről még mindig nem döntött a kormányt.
– Nem mindegy, hogy milyen módon történik meg a megújuló energia felhasználása és átalakítása. A kétezres években az új biomassza-erőműveket a villamos energia előállítására optimalizálták, hiszen ezért nagyobb támogatás jár. A jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a fenntarthatóságot, az erdők eltüzelésére ösztönöz – fogalmazott a politikus, aki szakértői gárdájával azt javasolta, hogy szigorú fenntarthatósági kritériumokat kellene bevezetni az erdészeti biomassza esetében. Elsődleges társadalmi érdek ugyanis, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan használják fel.
– Az alapanyagok szállításának távolsága befolyásolja a tényleges széndioxid-megtakarítás mértékét. Ha 100 kilométerről kell leszállítani a biomasszát, akkor elveszik az a komparatív előnye, ami a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséből származik. Az általunk megfogalmazott új energiapolitika szerint új, zárt rendszerű faanyag-igazolási és ellenőrzési rendszert kell kialakítani, különben nem megy a rend fenntartása az erdőkben. Az erdészeti faanyag eredetét a kitermeléstől a felhasználásig nyomon kell követni. Ez az előfeltétele annak, hogy az illegális – egyre nagyobb mértékű – fakitermelést vissza lehessen szorítani. Szabályozni kell a külföldről érkező faanyagokat is, hogy ne hozzák hátrányos helyzetbe a hazai erdőgazdálkodókat.
A pécsi biomassza-blokkról szólva Bencsik elmondta, hogy véleménye szerint nem fog teljes kapacitással üzemelni.
– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók nem szívesen kötnek hosszú távú szerződéseket sem szalma-, sem kukoricaszárú növények beszállítására. Nem kívánják meglévő termőföldjeiket beültetni különböző energianövényekkel, rugalmasabban szeretnének alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ha ezek az erőforrások nem fognak rendelkezésre állni, akkor ekkora kapacitást nem lehet kihasználni. Az már más kérdés, hogy ebben az esetben mit lehet tenni a távfűtés fenntarthatósága érdekében.
A szakpolitikus azért elárulta, hogy a megoldást a gáz szolgáltathatja.
– Meggyőződésem, hogy egy ekkora város ekkora hőpiacát csak biomasszára alapozni nem lehet. A gáz tekintetében jobban állunk egy kicsivel, mint az olaj esetében. A hatékony gázfelhasználás a város fűtési energiaigényét fele mértékben ki tudja elégíteni, télen pedig biomasszával lehet biztosítani a másik felét. A gáz tiszta, alapvetően biztonsági ellátást kell, hogy garantáljon. A következő 20-30 évben jó esély van arra, hogy egy hatékony technológiával – legalább fele részben – ezt a szükséges erőforrást, hőenergiát elő lehet állítani.