Forrás: Fülöp Henrik Főtanácsadó – portfóliókezelő Facebook oldaláról.
Országos Média
Forrás: Fülöp Henrik Főtanácsadó – portfóliókezelő Facebook oldaláról.
Országos Média
Az önállóságunk, önfenntartásunk és kulturális örökségünk megőrzése kiemelt jelentőséggel bír, és egyre inkább hangsúlyosabbá válik. A Soproni Egyetem központi tanévnyitóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára méltatta az egyetem hagyományait és az intézmény szerepét a fenntartható fejlődés előmozdításában.
Az államtitkár kifejezte, hogy a Soproni Egyetem gazdag történelme, tudása és kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, és méltán érezhetjük büszkének magunkat erre az örökségre. A tudomány és oktatás területén kiemelt fontossággal bírnak olyan kérdések, mint az energiabiztonság, klímavédelem, fenntarthatóság és biodiverzitás megőrzése, és az egyetem kiválóan felkészült arra, hogy ezekre a kihívásokra válaszokat adjon.
Az intézmény hagyományosan erős kapcsolatot ápol a természettel és a környezettel. A “zöld szemlélet” a teljes oktatási spektrumban megjelenik, nem csupán az erdőmérnöki vagy faipari mérnöki szakon tanuló hallgatók számára, hanem a közgazdaságtan és óvodapedagógia területén tanulók számára is. A diákok olyan tudást szereznek, amely segít megérteni és megvédeni a természetes környezetet, és ezt az ismeretet a jövő generációinak is átadják.
Az államtitkár kiemelte, hogy az Agrárminisztérium nagyra értékeli a Soproni Egyetem és kapcsolódó intézményeinek, például az Erdészeti Tudományos Intézetnek és az Erdészeti Ágazati Tudásközpont Nonprofit Kft.-nek a munkáját a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén.
Az államtitkár szerint a Soproni Egyetem sokszínű oktatási kínálata és fenntarthatósági erőfeszítései hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák az egyetemet továbbtanulásuk helyszíneként. Az idei tanévben rekordszámú hallgató kezdi meg tanulmányait, és a felvételi ponthatárok is emelkedtek, ami azt mutatja, hogy az érkező diákok egyre jobb teljesítményt nyújtanak.
Zambó Péter szerint ezek az eredmények megerősítik a szakképzés átalakításának és az egyetemi modellváltásnak a sikerét. A fiatal generáció felelősségteljesen és fenntartható módon gondolkodik a jövőről, és elkötelezett a természeti örökség megőrzése és a fenntartható fejlődés mellett.
#SoproniEgyetem #Fenntarthatosag #Kornyezetvedelem #Oktatas #Erdomernokseg #Klimavedelem #Biodiverzitas #TermeszetiKornyezet #ZoldSzemlelet #Kutatas #EnergiaBiztonsag #Tanulas #KulturalisOrokseg #Szakkepzes #FenntarthatoJovo #ErdeszetiTudomany #Kozgazdasag #Ovodapedagogia #Hallgatok #Siker
Az Építési és Közlekedési Minisztérium, idén először, országszerte megrendezi a Kulturális Örökség Napjait szeptember 16-án és 17-én, a “Velünk élő örökség” mottó jegyében. Az építészeti államtitkár, Lánszki Regő, bemutatta az eseményt a Magyar Nemzeti Levéltárban tartott sajtótájékoztatón.
Az esemény során több mint 200 helyszínen nyitják meg az épületek kapuit, beleértve olyan hétköznapokban zárt épületeket is, mint a Sándor-palota, a Belügyminisztérium Széchenyi téri szakasza, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal vagy a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta. Várak, kastélyok és városházak is látogathatók lesznek.
Az esemény célja ráirányítani a figyelmet az épített örökségre és az épületek, műemlékek megőrzésének fontosságára. Az idei mottó, a “Velünk élő örökség” azt hangsúlyozza, hogy ezek az épületek és alkotások meghatározzák mindennapjainkat, identitásunkat és bepillantást engednek elődeink életébe és gondolkodásába.
Az államtitkár kiemelte, hogy a műemlékek megőrzése és hasznosítása közös érdekünk és felelősségünk. Ezen épületek karbantartásához és védelméhez elengedhetetlen az egységes szemléletű országos műemléki rendszer kialakítása, melynek részeként 2025-ig teljes műemléki felülvizsgálat is megvalósul.
A Magyar Nemzeti Levéltár, mely idén 100 éves, számos programmal készül az ünnepi hétvégére, beleértve épületsétákat, előadásokat az őrzött iratokról, címerekről és oklevelekről. A gyerekeket kézművesfoglalkozások és más izgalmas tevékenységek várják.
Ez az esemény lehetőséget teremt a kulturális örökségünk megismerésére és méltó megőrzésére, továbbá az épített örökségünk elismerésére és értékelésére.
#KulturálisÖrökségNapjai #ÉpítettÖrökség #Műemlékvédelem #Identitás #MűemlékiFelülvizsgálat #Építészet #TörténelmiÉpületek #KulturálisEsemény #KapukMegnyitva #MagyarNemzetiLevéltár #SándorPalota #VárakÉsKastélyok #MagyarTörténelem #Hagyományok #ÉpítészetiÁllamtitkár #KözlekedésiMinisztérium #Megőrzés #Kultúra #Építész #MűemlékiKarbanTartás #IdentitásMegőrzése
A Miskolc tehermentesítő út és a Y-híd projekt keretében kedden átadták a borsodi megyeszékhelyen megépített kerékpáros hidat és kerékpárutat, amely 1,4 milliárd forintból valósult meg.
Az eseményen Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítési beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy a 430 méter hosszú kerékpárút elkészülésével lényegében befejeződött a tavaly átadott Y-híd projekt és környezetének megépítése. Ennek köszönhetően Miskolc egyik legösszetettebb közlekedési csomópontja már minden közlekedési módon biztonságosan elérhetővé vált.
A tavaly decemberben átadott közúti felüljáró a korábbi szintbeli vasúti kereszteződést váltotta fel, és összeköttetést teremt Szirma, a Martinkertváros és a belváros között, ezáltal tehermentesítve a belvárosi utakat – mondta Pántya József. Rámutatott, hogy a nettó 15,5 milliárd forintos hídberuházás révén megszűntek a csúcsidőben tapasztalható forgalmi torlódások, és az utazás a Tiszai pályaudvar felé is könnyebbé vált.
Az eredeti tervek nem foglalták magukban a Csokonai utca meghosszabbítását, a P+R parkoló építését, a Kisfaludy utcai közúti híd teljes felújítását, de a projektterveket a lakossági igények és műszaki szempontok alapján módosították és bővítették – emelte ki a helyettes államtitkár.
Ezen változtatásoknak köszönhetően elkészült egy 430 méter hosszú kerékpárút és egy 56 tonna súlyú ívhíd, amely áthalad a Budapest-Miskolc nagy forgalmú vasútvonal felett – tette hozzá Pántya József.
Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője az átadón elmondta, hogy Miskolc történetének egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztése ért véget, és az első ütemhez kapcsolódó valamennyi beruházás befejeződött. Bár a Kisfaludy utcát érintő és a kerékpárút is kívül esett az eredeti terveken, a kivitelező és a minisztérium a lakossági javaslatoknak megfelelően megvalósította őket.
Csöbör Katalin kijelentette, hogy a projekt nem áll meg, további terveik között szerepel egy új, kétszer két sávos útszakasz építése az átadott területtől a Tiszai pályaudvarig.
#Kerékpárút #InfrastruktúraFejlesztés #KözlekedésiProjekt #Miskolc #KerékpárosHíd #Tehermentesítés #YHídProjekt #KözlekedésiCsomópont #Útfejlesztés #Hídépítés #KözútiFejlesztés #KözlekedésiBiztonság #BorsodMegye #KözösségiKözlekedés #Vasútvonal #Környezetvédelem #FejlesztésiProjekt #Fenntarthatóság #MiskolciFejlesztések #Útépítés
Forrás: Fülöp Henrik Főtanácsadó – portfóliókezelő Facebook oldaláról.
Országos Média