A fogadó 1848-ban épült, az utcafronton olvasható a dátum, és az Eszterházi címer is látható.

Fontos feladata volt, hogy az utazásban megfáradt emberek és állatok megpihenjenek. Az út porát leöblítsék néhány pohár borral, éhségüket csillapítsák, és ha kell legyen egy ágy, ahol álomra hajtják fejüket. Alvás közben biztonságban tudják igavonó állataikat, szállított portékáikat. Magas kőfal védte az utazókat a rablóktól, tolvajoktól. A fogadó szabadkéményes konyhájában rotyogott az étel, óriási rakott kőfalu kútból húzták a vizet, a pincében tárolták a Balaton jegét, amivel hűtötték az ételeket. Teljes ellátást kaptak az utazó emberek.

Az épületben még fellelhetők ezek hajdani helyszínek pl. konyha, lakószobák, pincék, takarmánytároló, szénapadlás, istálló, kút, boltíves tornác.

A mai embernek ugyanezekre van szüksége enni-inni-aludni, kiegészítve a csenddel, a nyugalommal, el tudjon szakadni a napi hajtástól, kötelességektől.

Házias ételeinket szeretik, a falusi pecsenye a tájegység jellegzetes étele. Laktató, tápláló, ettől hegyet lehet mászni, vagy körbe tekerni a Káli-medencét.

Ezeket a túrákat mindenki bevállalhatja, még azok is akiknek nincs “sportolói” kondijuk, mert lankás dombok várják a kikapcsolódni vágyókat.

Történelmi emlékromokat lehet felfedezni, csodálatos védett növényeket megcsodálni.