Pécsett több mint 50 bányamanó munkálkodik, de pár éves pályafutásuk alatt sok környékbeli, és tőlünk távolabb eső település bányászegyesületeit is megihlették. De kik is ezek a bányamanók, mit csinálnak, és miért van rájuk szüksége a városnak?
Még csak apró iskolásgyerekek, de feltehetően többet tudnak a pécsi- és Pécs-környéki bányászatról, mint sok helyi felnőtt. Ők a Mecseki Bányamanók.
Vándori András, a Bányász Hagyományőrző Klub vezetője, és a jelenleg több mint 50 baranyai tagot számláló Bányamanó-mozgalom alapítója lapunknak elmondta, hogy a bányászat iránt érdeklődő kicsik alkotta csapattal az volt a céljuk az alapításkor, hogy a helyi bányabezárások után több mint másfél évtizeddel legyen végre egy olyan fiatalokból álló bányász-hagyományőrző társaság a városban, akik fel tudják frissíteni a bányászat emlékét, és tovább tudják adni társaiknak, ismerőseiknek.
Vándori elmondta, hogy a manók ott vannak minden bányász-eseményen, és rendszeresen gondozzák a pécsi- és Pécs-környéki bányászemlékműveket. Folyamatosan rendeznek nekik olyan bányásztörténeti vetélkedőket a városban, melyek játékos formában kérdeznek rá a helyi bányászat híres momentumaira, a bányász-eszközök használatára, a bányászok napi rutinjára. A bányamanók az ilyen összejövetelek során találkozhatnak példaképeikkel is, azokkal, akik még jártak a föld alatt, és lapátolták a szenet.
Vándori András kérdésünkre elmondta, hogy a manómozgalom jövője kecsegtető, hiszen a gyárvárosi, a meszesi, kővágószőlősi, vagy a vasasi kisiskolások csapatai mellett szerte az országban alakulnak sorra a hasonló egyesületek.