Pécs mindennapjai a török félhold alatt

Több száz emlék, köztük a nagyközönség által még sohasem látott tárgyak révén mutatja be Pécs törökkori történetét az a kiállítás, amely április 4-én nyílik a helyi Várostörténeti Múzeumban.

A szervező Janus Pannonius Múzeum és a Pannon Kultúra Alapítvány közleményében azt írta: a Pécs mindennapjai a török félhold alatt című, május 24-ig nyitva tartó tárlaton számos régészeti leletet, műtárgyat, csont- és gyöngyházberakásos magyar, valamint török fegyverremeket, korabeli kéziratot és metszetet tekinthetnek meg az látogatók.

A legnagyobb érdeklődésre feltehetően a kardok, a számszeríj és a puskák tartanak számot, régészeti szempontból jelentős értéket képviselnek ugyanakkor a középkori pécsi majolikaműhelyben készült, most először látható korongok is. Vígvári Tamás dél-dunántúli várakat bemutató háromdimenziós képei pedig különleges élményt ígérnek – mondta a kiállítás berendezésén dolgozó Erdős Zoltán történész.

A szervezők közleményükben hangsúlyozták: a kiállítás a teljesség igényével mutatja be Pécs hódoltság kori történetét, előtérbe helyezi ugyanakkor a művelődéstörténet fejleményeit, a mindennapi élet emlékeit. Kitekintést nyújt a hódítást megelőző évtizedekre és a visszafoglaló háborúkat követő újjászervezésre, továbbá Baranya és a Dél-dunántúli Régió törökkori történetének legfontosabb eseményeire is.

A 16-17. század a magyar történelem ellentmondásokkal teli korszaka: a magyarságot önvédelemre késztető török hódítás a középkori kultúra megannyi emlékének pusztulását okozta, sok területen azonban a szellemi élet gazdagodását is eredményezte. A hódoltság korából fennmaradt számos építmény ma is közismert, népszerű látványosság – írták.

Erdős Zoltán megjegyezte, a kiállítás megrendezésének apropóját Pécs 470 évvel ezelőtti eleste, továbbá az adja, hogy a közelmúltban bejelentették, a török állam anyagi segítséget nyújt magyarországi, köztük pécsi török épületek felújításához. A tárlat fontos abból a szempontból is, hogy a törökkori Pécs kevés hangsúlyt kapott a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programban – fűzte hozzá a történész.

Forrás:

MTI