A házunk építési engedélyét 2007 január negyedikén kaptam meg, ami akkor még egy hagyományos téglaházról szólt” – kezd a hétköznapinak nem nevezhető történetbe Bárkányi Tamás. „Január 29-én Lengyelországba kellett utaznom, ahol részt vettem egy építőipari kiállításon, ahol az egyik standra ez volt kiírva: nulla energiás ház, írja a amiotthonunk.hu. Tíz percet beszélgettem az ott álló úriemberrel, akinek ennyi idő is elég volt arra, hogy bebizonyítsa, valóban lehet nulla energiabevitelű házat építeni, mégpedig akkor, ha felhasználjuk a föld energiatároló képességét. Innen indult el a találmányi gondolat, amely 2007 óta iparjogvédelem alatt áll. Egy hagyományos épületben az a legnagyobb probléma, hogy a falakon és az ablakokon keresztül az udvart fűtjük. Meg kellene tehát állítani a lakásból kiáramló hőt, de hogyan? Hiszen a legjobb minőségű hőszigetelés is csak lassítja a hőáramot. Megkerestem egy épületgépész kollégámat, a Macskássydíjas Nagylucskay Lászlót, és azt kérdeztem tőle, szerinte hogyan lehetne a talaj melegével beburkolni a házat? Ő említést tett arról, hogy jó 8–9 évvel ezelőtt volt itt Nyíregyházán egy szerkezet: két rács között egy hungarocell lap helyezkedett el, ebből építettek házat…

Rögtön módosíttattam a téglaházra szóló építési engedélyt, épületszerkezetet váltottam, mert rájöttem, hogy ez a falszerkezet a legalkalmasabb arra, hogy az ötletemet megvalósítsam. Az acélrácsra közvetlenül rá lehet tekerni azt a csőkígyót, amellyel a föld energiáját felhozhatom egyenesen a falba, illetve a napenergiát letárolhatom a földbe! Mivel a csőkígyó a fal külső részén fut, így ingyen energiával tudom fűteni az udvart, ha pedig ingyen energiával fűtöm az udvart, akkor már nem a szoba belső, drágán előállított hőjével kell ezt megtennem, a belső tér hőmérséklete ugyanis nem az udvar hőmérsékletével fog találkozni, hanem az előfűtött külső réteggel! Bonyolult kísérletek következtek: felállítottunk egy hipotézist, számításokkal igazoltuk, megépítettük, majd a gyakorlatban mérésekkel igyekszünk alátámasztani a helyességét.

Három év elteltével mára az empirikus méréseken túlvagyunk, és ezek egyértelműen bizonyítják: a hipotézis beigazolódott. A házat a felépülte óta monitorozzuk, és a több mint hárommillió adatot egy hatalmas szervergépen tároljuk. A pécsi főiskola egyik hallgatója feldolgozta az adatokat, és diplomamunkát írt belőle. Mi pedig boldogan élünk itt.”

tulajdonosok

Bárkányi Tamás gépészmérnökként jó pár éve kereste a megoldást, hogyan lehetne a falakon át távozó hő mennyiségét lényegesen csökkenteni vagy megállítani, nem úgy, mint a passzív hőszigeteléssel, ami csak a hőáramlás sebességét csökkenti. Találmánya, az „aktív hoszigetelésu épületszerkezet” a Nap energiáját hasznosítja: a falban futó csőkígyó az ingyen energiát a földbe vezeti, amely végtelen akkumulátorként tárolja azt, majd ezzel az energiával lényegesen (kb. 60 százalékkal) csökkenti a belso és külso tér közötti hoáramot egy ugyanolyan vastagságú passzív hoszigeteléshez képest.

szemlélet

A találmányi gondolat lényege, hogy a megújuló forrásból származó energiát átalakítás nélkül, alacsony hőmérsékleten hasznosítsuk. A Jóisten energiát ad, hideget is, meleget is, csak nem mindig akkor, amikor nekünk kell. Ha semmi mást nem teszünk, mint hogy megőrizzük otthonunk melegét, vagyis elraktározzuk a meglévő energiát, máris elértük a közel nulla energiafelhasználást! Igyekeztünk tehát minden ingyen energiát megfogni: a tetőn napkollektorok, kútviz energiáját hasznosító hőszivattyú, a falban csőkígyó gyűjti a hőt, amelyet a földben tárolunk, és ha kell, bármikor visszanyerhetjük.

gépészet

A ház gépészete rendkívül bonyolult, hiszen nem csak lakóház, de egyben kutatólaboratórium is. A nap energiáját a falban futó csőkígyó és a tetőn helyet kapott napkollektorok gyűjtik a talajba és egy ezer literes puffertartályba, amelybe a kútvizes hőszivattyú és a vízteres kandalló is bekapcsolódik. Ha túl sok a begyűjtött ingyen energia, a ház alatt lévő csőkígyó segítségével a földbe tárolják – mint végtelen kapacitású akkumulátorba –, ahonnan, ha szükség van rá, visszanyerik.