Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) díjait: a köztestület életműdíját Dávid Katalin művészettörténész vehette át az MMA kedd esti budapesti díjátadó ünnepségén, a betegsége miatt távolmaradó Csoóri Sándor író pedig a szervezet nagydíját kapta meg.
Az első díjazottak minősítik magát a díjat is; Dávid Katalin és Csoóri Sándor is mércét állítanak a további díjazottak elé – mondta az elismerések átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: két olyan alkotóról van szó, akinek az életműve a nemzet felemelkedését, megmaradását szolgálta.
Az MMA-ról szólva a miniszter kiemelte, hogy a magyar művészet és művészek méltók és érdemesek arra, hogy saját akadémiájuk legyen, amelyre “fényes jövő vár”.
Fekete György, az MMA elnöke elmondta: “a sorsukat, tehetségüket, szívósságukat, egész életművüket nekünk ajándékozókat” kívánják díjazni a két elismeréssel, hiszen “semmire sincs akkora szükség, mint (…) nagy formátumú példákra”.
Az MMA döntése nem ítélkezés, hanem józan választás, a kortársak méltó megbecsülése – fűzte hozzá Fekete György.
Dávid Katalin az MMA minden tagjának köszönetet mondott, hiszen az akadémia közgyűlése szavazta meg számára az életműdíjat.
A művészettörténész – miután megemlékezett az akadémia alapítójáról, az őt egykor az MMA-ba meghívó Makovecz Imréről – elmondta, maradtak még számára témák, amelyek kutatása és publikálása folyamatban van, majd bejelentette: elkezdett dolgozni emlékiratain is.
Csoóri Sándornak a napokban Fekete György személyesen adja majd át az MMA nagydíját.
Az MMA május 31-i közgyűlésén határozott arról, hogy évente egy életműdíjat és egy nagydíjat adományoz a magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségeinek. Az életműdíjjal 6 millió, a nagydíjjal 4 millió forint jutalom jár.
2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.
Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.
A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.
Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”
A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”
Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.
Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.
Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.
Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.
A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.
Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntesség elősegítésére 2014-től – jelentette be kedd este Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás zongoraművész, karmester 80. születésnapja alkalmából ünnepi koncertet rendeztek.
Mi van a zenén túl? – tette fel a kérdést a miniszter, utalva a zongoraművész-karmester közkedvelt televíziós műsorára és könyvére. Az az emberség, amelyet Vásáry Tamás egész élete példáz. Ezért hozták létre a havi 200 ezer forint juttatással járó ösztöndíjat – mondta Balog Zoltán. A kedvezményezettet Vásáry Tamás fogja kiválasztani. A miniszter reményei szerint Magyarország nemcsak a zene országa lesz, hanem az együttérzésé, az erkölcsé is.
Köszöntő beszédében a miniszter méltatta Vásáry Tamás pályáját, hangsúlyozva, hogy mindig feladja a leckét nemcsak önmagának, hanem másoknak is, ezért a hivatalos, a miniszteri hang helyett neki is személyes hangon kell fogalmaznia. “A te nyelved a zene, amely rokon az emberiség paradicsomi nyelvével” – mondta. Vásáry Tamás számára a zene az élet, de az élet is zene. Nem egyszerűen az öröm vagy a fájdalom kifejező eszköze, hanem a legnagyobb inspiráció forrása. Ezért tudta, tudja a klasszikus nagy mesterek művei mellett a kortársak, Ligeti György, Petrovics Emil vagy Durkó Zsolt alkotásai megmutatni és elfogadtatni nemcsak itthon, hanem a világban – fogalmazott.
Balog Zoltán felidézte, hogy amikor tavasszal Pekingben járt, két fiatal kínai kísérője egy nevet emlegetett. A furcsa kiejtésből is kiderült, Vásáry Tamásról beszélnek, aki szereplésekor páratlan “hódítással” nyerte meg őket, mert arra az útra, amely a zenéhez és azon túl is vezet, őket is magával vitte.
Batta András, a Zeneakadémia rektora, kormánybiztos köszöntőjében hangsúlyozta: Vásáry Tamás visszatért az alma materbe, ahol Hernádi Lajos volt a mestere. A Zeneakadémia óriásai, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akik idejekorán felfedezték tehetségét, az intézmény szellemét plántálták belé. Felnőtt bölcsességgel él, de gyermeki nyitottsággal fordul a világ felé.
Vásáry Tamás köszönő szavaiban azt emelte ki, hogy azért volt képes sokak bizalmát elérni, meg magát teljesen kitárta. Vásáry Tamás Üzenet című életregénye ezekben a napokban jelent meg. Az 1250 oldalas kötet hasonló terjedelmű folytatása tavaszra várható.
Megkezdte működését a Kontaktpont ifjúságsegítő iroda a főváros VIII. kerületében. A létesítmény hétfői ünnepélyes avatása előtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere újságíróknak azt mondta: húsz hasonló iroda nyitja meg a kapuit az Új Nemzedék Plusz program keretében, a megyeszékhelyek mellett működik majd egy-egy iroda Budán és Pesten is.
Az irodákban egyéni karriertervezési, mentálhigiéniai tanácsadással, vállalkozási alapismeretekkel várják a fiatalokat, de tartanak műhelybeszélgetéseket, előadásokat is. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a szolgáltatásokat helyben elérhetővé tegyék a fiataloknak.
A VIII. kerületi H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központban található irodát a miniszter mellett Mihalovics Péter új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos, Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester és Siklódi László Levente, a Zánka – Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatója avatta fel.
A miniszter jelezte, hogy a programot uniós forrásból finanszírozzák, és arra összesen 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
(Szöveg: MTI, fotó: Horváth Ernő)
Ifjúságsegítő Kontaktpont irodát adott át Balog Zoltán
Európai színvonalúnak nevezte a magyar óvodákat és az óvodapedagógusok munkáját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Szerencsen, ahol óvodaépületek átadásán vett részt.
A több mint félmilliárd forintból felújított óvodák átadásakor a szakminiszter elmondta: ezek az intézmények olyan helyek, ahol kiegyenlítődhetnek azok a hátrányok, amelyeket számos gyermek magával hoz a családjából.
“Szomorúnak” ítélte ugyanakkor azt, hogy amikor az óvodákból az általános iskolák alsó tagozatába kerülnek a gyerekek, akkor ezek a hátrányok nem hogy csökkennének, hanem növekednek.
Valamiért az iskolai rendszerünk, a köznevelési rendszerünk nem alkalmas arra, hogy csökkentse a gyerekek “magukkal hozott hátrányát”, aki esélytelenül került be az általános iskolába, az úgy is kerül ki onnan – jelentette ki Balog Zoltán.
A szaktárca vezetője szerint ezért is nagyon nagy szükség van az óvodai rendszer megerősítésére. Szólt arról is, hogy miniszteri keretéből fedezi a megújult szerencsi óvodák hiányzó bútorait és játékait.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program pályázatán csaknem 481,5 millió forintot nyert két óvoda korszerűsítésére, bővítésére, valamint egy harmadik óvoda zeneoktatási épületté átalakítására. Ehhez csaknem 54 millió forint saját pénzt is hozzátett az önkormányzat.
Egyebek mellett új csoportszobákat, tornaszobákat alakítottak ki, megújult az épületgépészet, ablakokat, ajtókat cseréltek ki, a hangszeres zeneoktatás érdekében szaktantermek, hangszigetelt helyiségek létesültek, kialakítottak próbatermet, hangszerraktárat is.
A fejlesztéseknek köszönhetően csaknem 300 óvodás és bölcsődés, és több mint 200 zeneiskolás gyermek nevelési, oktatási körülményei javultak jelentősen Szerencsen.
