Elágazások, ráépülő szakképesítések

A szakképesítések ezentúl sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így – amellett, hogy az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) is átláthatóbbá válik – hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre.

Szakképesítések száma

A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új Országos Képzési Jegyzékben-ban csak 400 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor – az eddiginél több – 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk.

Új típusú Országos Képzési Jegyzék szám

Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám is tükrözi ezentúl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát.

Publikálta: Fülöp Henrik

hirek.ws.all

Moduláris szakmaszerkezet

Az új OKJ-ben a  moduláris szakmaszerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy – az első szakma keretében már megismert – része alól is.

Rész-szakképesítések

A rész-szakképesítések segítségével lehetővé válik, hogy az új OKJ-ben se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések – amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik – azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassuk a tanulást.

Publikálta: Fülöp Henrik

hirek.ws.all

Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései  a következők:

• jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések
• a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése
• a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása.

Publikálta: Fülöp Henrik

hirek.ws.all

A TKKI feladatai:

• kapcsolattartás az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, az egyházakkal, szociális, közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézményekkel, a területileg illetékes kormányhivatalokkal, a munkaadók és a munkavállalók szervezeteivel, továbbá a területileg illetékes kamarával,
• a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése,
• a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése,
• a társadalmi felzárkózást akadályozó lakhatási feltételek javítása,
• a hátrányos helyzetűek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása,
• a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó kutatási feladatok, beleértve a nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenységet,
• a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok kiemelt kezelése,
• részvétel határon átnyúló együttműködésben, különösen a kárpát-medencei egységes szak-és felnőttképzés kialakítása érdekében,
• részvétel a nemzetközi romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere alapján készülő nemzeti stratégia kidolgozásában és megvalósításában.

A Türr István Képző és Kutató Intézet székhelyén és telephelyein vizsgáztat és ahhoz kapcsolódó tevékenységet folytathat.

hirek.ws.all

A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani háttérintézeteként elsősorban komplex társadalomfejlesztéssel foglalkozik. A társadalmi felzárkózás, a mélyszegénység megszüntetése és az esélyegyenlőség terén európai uniós és hazai finanszírozású projektjeink főként az álláskeresőket, alacsony végzettségűeket, megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban.

A TKKI küldetése egy hosszú távú társadalomfejlesztő szerep felvállalása annak érdekében, hogy a kevésbé fejlett térségek hátrányos helyzetű munkavállalói fokozatosan lépésről-lépésre aktív munkaerő-piaci szereplővé, értékteremtő és adófizető állampolgárrá váljanak, valamint ennek eredményeképpen javuljon a többségi társadalom részéről tanúsított tolerancia, csökkenjen az etnikai vagy szociális helyzet alapján történő negatív megkülönböztetés mértéke.

hirek.ws.all