Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések

Duplájára nő a rászorulók üdülési támogatása

A duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása ebben az évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó több mint tízmilliárd forintból az elmúlt 3 évben 400 ezer embernek, közte 200 ezer gyermeknek az üdülési lehetőségét teremtették meg.

Hozzátette: a programmal eddig 3 ezer hátrányos helyzetű kisgyermeket értek el, reményei szerint ez a szám 2015-ben 15 ezerre nő és növelni szeretnék a programban résztvevő határon túli gyermekek számát is. A pénzből hárommilliárd forintot szánnak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot szánnak a gyermekek nyári táboroztatására.

Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának elnöke a tájékoztatón szólt arról, 7 célcsoport számára 68 pályázatot írtak ki, a pályázatok péntektől elérhetőek a www.erzsebetprogram.hu oldalon. Hozzátette: a pályázatok beadása lépcsőzetesen történik, először a nyugdíjasok számára biztosított üdülési- és fürdőpályázat jár le, 30 nap múlva. A nyugdíjas üdülési pályázatnál 5 ezer forint önerőt kell befizetni, a fürdőjegy-pályázaton pedig 2500 forint befizetésével országosan 60 fürdőt vehetnek igénybe a nyugdíjasok. A nagy érdeklődésre tekintettel a keretösszeget 30 százalékkal megemelték a tavalyihoz képest. A gyermektábori pályázatok is megjelentek pénteken az alapítvány internetes oldalán, a gyerekek ezer forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. Tavaly 200 ezer gyermek jutott így üdülési lehetőséghez – tette hozzá. Guller Zoltán elmondta: tavaly 43 ezer nagycsaládos vett részt a programban, az ő pályázataikat február 12-ig várják, de külön pályázatok vannak a fogyatékossággal élőknek, a közlekedési valamint a postai ágazatban dolgozóknak illetve a köznevelési intézményekben foglalkoztatottaknak.

Kurucz Éva kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a szociálisa rászorulókra, a gyermekek ingyenes étkeztetése, az ételcsomag-program, az ingyenes tankönyvek és a szociális tűzifa-program mellett a felelős gondoskodás jegyében a szociális üdültetési rendszert is tovább működteti ebben az évben is.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly

Reneszánsz koncerttel zárult Budapesten az olasz EU-elnökség programja

Az olaszországi La Rossignol együttes Zenék és táncok a reneszánsz Európában című koncertjével zárult a 2014. második félévi olasz EU-elnökség magyarországi programja hétfő este a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Köszöntőjében Maria Assunta Accili magyarországi olasz nagykövet emlékeztetett arra, hogy hamarosan Lettországnak adják át a soros uniós elnökséget, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az támogatta az olasz elnökség törekvéseit. “Csak együtt tudjuk megoldani azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat, amelyekkel a ma Európájának szembe kell néznie” – hangsúlyozta. Maria Assunta Accili felidézte: ezt a félévet Olaszország arra is szánta, hogy a közös európai kulturális gyökerekre emlékeztessen. A La Rossignol előadása ízelítőt ad abból a régizenéből, amely a korabeli Európa minden uralkodói udvarában szólt, “a kultúránknak ugyanis már akkor sem voltak határai, mielőtt létrejött volna a schengeni övezet” – jegyezte meg a diplomata.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, az olasz elnökség egyik legfontosabb prioritása a kultúra volt, így nem lehet véletlen, hogy ebben a félévben sikerült elfogadni a 2015-2018-as időszak európai Kulturális Munkatervét. “Olaszországban úgy érzem, az ott a mi kultúránk. Természetesen az olaszoké, de a miénk is, minden európaié” – hangsúlyozta, hozzátéve: Olaszországban különösen mélyen át lehet élni azt, hogy mit jelent az egység a sokféleségben. A miniszter idézte Kodály Zoltán egy mondását, amely szerint a kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell szereznie magának. “Éppen erről szól az olasz reneszánsz, a kultúra újrateremtéséről” – mutatott rá Balog Zoltán.

Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatója a La Rossignolt bemutatva emlékeztetett arra, hogy az együttes korhű ruhákban és hangszereken adja elő a reneszánsz Itáliából, illetve Európából származó zenéket és táncokat. A reneszánsz volt az az időszak, amikor az itáliai kultúra a legnagyobb hatást gyakorolta az európai kultúrára, így egy reneszánsz est méltó zárása az olasz EU-elnökség félévének is – emelte ki Gina Giannotti.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Balog Zoltán: a vidék gazdagodásának jelképe lehet a zajtai templom

Balog Zoltán szerint a felújított ősi zajtai katolikus templom a vidék gazdagodásának jelképe lehet. Az emberi erőforrások minisztere a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen vasárnap adta át az eredeti rajzok alapján helyreállított templomot.

Balog Zoltán avatóbeszédében kiemelte: a ma élők feladata, hogy újra gazdaggá tegyék a vidéket, s az örök értékekből a mának és a jövőnek újjáépítsék a vidéki Magyarországot. Ehhez a vidéken élők az elmúlt négy évben minden segítséget megkaptak a kormánytól, és a jövőben is megkapnak gyarapodásuk eléréséhez – tette hozzá. Példaként említette a térségben jelenleg gondot okozó almaértékesítési nehézséget, amelynek megoldásából részt vállalt az Orbán-kabinet. Hangsúlyozta: az állam segít a gyümölcs felvásárlásában, tisztességes árat ad érte a termelőknek, és a gyümölcsöt a közétkeztetésben hasznosítják majd. A miniszter beszélt arról is, hogy az északkelet-magyarországi régiót felértékeli a Keleti nyitás program, amely lehetőségeket teremt a mezőgazdaságból élőknek termékeik jobb piaci értékesítéséhez.

Marosi István, az egyházközség esperese a felújított zajtai katolikus templom történetéről az MTI-nek elmondta: egykor az ősi Gutkeled nemzetség tagjai építették, s a korabeli dokumentumok 1264-ben és 1341-ben már említették létét. A templom a török időkben elnéptelenedett, majd 1671-ben Strassoldo Károly generális császári csapatai lerombolták. A község 1764-es újratelepítése után Eszterházy Károly egri püspök 1774-ben szerzett tudomást a romokban álló templomról és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A romokról Josef Bitthauser német építész készített rajzokat, ezek alapján 1791-92-ben építették újjá, illetve most helyreállították.

A 2010 és 2014 közötti munkálatok során egyedinek számító középkori épületrészeket és freskókat találtak a régészek az ősi templomban. Rábukkantak a befalazott ablakokra, a templom kapujára, ülőfülkékre is, továbbá egy hatszáz éves freskóra, amely Szent Pétert ábrázolja, könyvvel a kezében.

A mintegy 90 millió forintból megvalósított helyreállításhoz miniszteri keretéből Balog Zoltán is hozzájárult. A felújított templomot Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye, valamint Schönberger Jenő, a romániai Szatmár megye püspöke szentelte fel. A szertartáson részt vett Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke is.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A Bajor Tartományi Parlament díszünnepsége a határnyitás 25. évfordulóján

Egy csokor sárga rózsával köszönte meg Cornelia Hellermann, egykori keletnémet menekült a bátorságot és eltökéltséget, mellyel Magyarország hozzásegítette őt és sok ezer társát a szabadsághoz huszonöt évvel ezelőtt.

Abban az időben, 1989-ben a menekültek lelki gondozójaként magam is tanúja lehettem, mit jelent, ha az embereket megfosztják szabadságuktól, majd újra visszakapják azt. Az osztrák-magyar határnyitás, s ezen keresztül Németország újraegyesítése a modern Európa, s abban minden európai polgár szabadságát is szavatolta.

 

 

Passauban, 2014 kora őszén erre emlékeztünk azokkal az emberekkel, akik ott voltak, s együtt formálták a modern Európa jövőjét.

Balog Zoltán: a magyar kereszténység fontos feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar kereszténységnek az a különös és fontos közéleti feladata, hogy inspirálja a közéleti szereplőket. Balog Zoltán a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott szombat esti hálaadó istentiszteleten úgy fogalmazott, ez az inspiráció azt jelenti, hogy “életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt”.

Hozzátette: ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. A keresztények feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre minden embert Magyarországon és a világban. Elmondta, személyesen is fontosnak tartotta és az Országház ablakából figyelte a templom felújítását, ami 1989-ben kezdődött el, és most, a templomtorony felújításával fejeződött be.

A miniszter kitért arra, hogy az Országház egyik ablakából úgy lehet látni a Szilágyi Dezső téri templom tornyát, hogy az egy vonalban van a Mátyás-templom tornyával. Mint mondta, ezzel kapcsolatban él egy legenda, amely szerint az 1896-ban felszentelt templom a felekezeti békesség és egyenlőség szimbóluma is akart lenni, hiszen Magyarországon – Európában az elsők között – 1895-ben mondta ki a Magyar Országgyűlés a négy történelmi felekezet egyenlőségét.

Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke elmondta, a történelmi emlékhelyek szimbolikus jelentőségű helyek a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy miközben ezek a helyek fontos építészeti alkotások, emlékhellyé elsősorban történelemben betöltött szerepük miatt válhattak.

Radnainé Fogarasi Katalin ismertette, hogy országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, megjelölésük egységes sztélével, kőoszloppal történik, amelyet Zsigmond Attila tervezett. Ezeken a sztéléken az emlékhellyel kapcsolatos legfontosabb információk is szerepelnek, így a Szilágyi Dezső téri templom előtt felállított sztélén szerepel, hogy ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és múzsája, Csinszka – mondta az elnök.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, “amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte” és amely a “fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett” – fogalmazott a polgármester. A mostani ünnep – mondta – nem csupán a budavári református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé. Arra emlékeztetett, a budaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a történelemnek milyen “sűrű” a levegője. Mint mondta, a történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával – hangsúlyozta a polgármester.

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében elmondta, 120 éve annak, hogy megépülhetett a budai reformátusok első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak templom volt, nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem “bölcső” is, mert a budai gyülekezetből született meg a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi és a gazdagréti egyházkerület. Ezért – hangsúlyozta a püspök -, miközben minden református büszke arra, hogy nemzeti emlékhellyé lett a templom, a budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is “bölcsőhely”. Olyan közösség – tette hozzá Szabó István -, ahonnan újra és újra megszületik az élet az “élő hitre, az üdvösségre és a reményre”. A püspök reményét fejezte ki, hogy ez a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye.

A Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz Samu tervezte és 1896-ban avatták fel. Az első budai református templom neogótikus stílusú.

(MTI)