A Rákóczi Szövetségnek ítélte oda idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) Kuratóriuma.   A díjazottat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a PMA Kuratóriumának elnöke köszöntötte, a laudációt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a PMA kuratóriumának tagja mondta. A díjjal járó juttatás összege egy millió forint.

A díjat, – mely a fiatalok értékteremtő tevékenységét részesíti elismerésben – az Alapítvány 2006-ban hívta életre. A díjazott képviselője a díj plakettjét és az elismerést tanúsító oklevelet Mádl Dalma asszonytól vette át 2013. május 3-án Budapesten.

Mint ahogy az elismerés odaítéléséről döntő határozatban olvasható: a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatásáért, valamint a hosszú távú megmaradásért folytatott küzdelméért, a szomszédos országokban kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatásáért, a magyarság összetartozás-tudatának erősítéséért, II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségének népszerűsítésért ítélte oda a díjat a Kuratórium a Rákóczi Szövetségnek.

Az Alapítvány februárban a médián keresztül hívta fel a magánszemélyek és a civilszervezetek figyelmét a díjra, és kérte, hogy tegyenek javaslatot arra a személyre vagy szervezetre, akit, illetve amelyet méltónak találnak az elismerés elnyerésére. A javaslatokat írásban, március 1-ig várta a PMA. Összesen 26 felterjesztés érkezett 9 magánszemélyre és 17 közösségre. A javaslatok közül az Alapítvány kuratóriuma választotta ki a díjazottat.

A PMA annak érdekében, hogy a tehetséges, már fiatalon is komoly értékeket teremtő személyt vagy közösséget elismerjen, és ezáltal felhívja a figyelmet e korosztály kiválóságaira, 2006-ban létrehozta a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat. A PMA minden évben olyan 35 év alatti személynek vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozza a díjat, aki, illetve amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díj egy plakettből és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege egy millió forint.

A görögkatolikus egyház által fenntartott iskola védelmében tanúskodott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társadalmi felzárkózásért és oktatásért is felelős tárcavezető a Nyíregyházán elindított polgári peres eljárásban.

Nyíregyháza Huszár-telep városrészén 2007-ben bezárták a szegregált iskolát. A görögkatolikus egyház és az önkormányzat 2011 szeptemberében a korábbi gyakorlattal ellentétben, a bezárt iskola által teremtett áldatlan állapoton immár teljes mértékben változtatva egy teljesen új koncepcióval nyitott új iskolát azért, hogy a telepen lakó, a mélyszegénység, a lakhatási gondok és a nincstelenség terhe által sújtott gyermekek számára esélyt teremtsenek arra, hogy ugyanolyan minőségű oktatásban részesülhessenek, mint a nem telepen lakó társaik. A görögkatolikus egyház iskolafenntartóként szakmaiságával, pedagógiai és pasztorációs tapasztalatával helyben segít azoknak, akiknek a leginkább szüksége van a segítségre: a telepen elképzelhetetlen szegénységben élő családoknak, akiknek nélkülük, az állam és egyház példaértékű együttműködése nélkül esélyük sem lett volna arra, hogy egyedül oldják meg a problémáikat.

Modern technikával felszerelt és teljesen felújított épületben kezdték meg a tanítást 2011 szeptemberében. A Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A Huszár-telepi iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: a gyerekek minden nap iskolába járnak, nem hiányoznak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos, a szülők ugyancsak fontosnak tartják, hogy gyermekeik részt vegyenek a tanórákon és a tanár-diák arány is rendkívül kedvező. (10 pedagógus 35 gyerek) Nem csak roma gyerekek számára, hanem a nem roma magyar gyerekek számára is nyitott az intézmény. A telepen élő családok kiállnak az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Szerető, elfogadó, nyitott közegben tanulhatnak a gyerekek a családjuktól, a szüleiktől és a testvéreiktől karnyújtásnyira.

Az iskolába a tavalyi tanévben ellátogatott az izraeli nagykövet (http://www.ciganypasztoracio.hu/?q=node/73), az ideiben pedig amerikai nagykövet (http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2226) is, mindannyian elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt.

Egy jogvédő alapítvány azonban másképp gondolkodott: szegregációs váddal illette és feljelentette az önkormányzatot és az iskolát fenntartó egyházat. Célja az, hogy bezárják az intézményt. Ez a per zajlik jelenleg a Nyíregyházi törvényszéken.

Balog Zoltán miniszter és a magyar Kormány álláspontja, hogy a szegregációt minden formájában üldözni kell, hiszen az törvénytelen és romboló hatású, a lehető leghamarabb fel kell számolni. Erre ma jó esélyt nyújt az iskolák 2013 január 1-től megvalósult állami fenntartásba vétele, mely lehetővé teszi egy antiszegregációs intézkedéscsomag kidolgozását is. Ebbe a munkába az állami iskolafenntaró központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) bevonta a tapasztalattal rendelkező civil, egyházi és jogvédő szervezeteket is. Fontos azonban különbséget tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között, hiszen a kettő távolról sem ugyanaz. A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy egyetlen „telepi” gyermek se maradjon az út szélén és a nem telepi társaikhoz hasonlóan magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve. Így nyílik valódi esélyük arra, hogy a felső tagozaton felvegyék a versenyt a más iskolákban tanult társaikkal. Ezekről maga a miniszter is meggyőződött számos alkalommal személyesen. Ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görögkatolikus egyház oldalán tanúskodik a perben. A Huszártelepi iskola kivétel, egy speciális helyzetre kínál megoldást, hasonlóan a Harlem Children’s Zone projekthez. Az általános alapvető országos célt: az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti.

A per folyik, a felperes ideológiai okoknál fogva azonban figyelmen kívül hagyja azokat a megmásíthatatlan, fentebb is ismertetett tényeket, amelyek az iskola működtetését egyértelműen igazolják és figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogot és igényt a jó és tisztességes életre – mindezt szegregációra hivatkozva.

A Kormány sikeres integráció melletti elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy integrációs célokra 2012 és 2014 között mintegy 200 milliárd forintot fordít.  Egyebek mellett a telepszerű lakókörnyezet rehabilitációját is számos intézkedéssel és több milliárd forinttal támogatja. Az előző 20 évben általában a telepek ledózerolásával és az ott lakók egy teljesen idegen környezetbe való áthelyezésével kívánták megoldani az integrációt, amelyről bebizonyosodott, hogy teljesen sikertelen. A 2010-ben alakult Kormány új integrációs stratégiát indított útjára, egyebek mellett egy 4,7 milliárd forintos költségvetésű komplex-telepprogramot, amely célja, hogy komplex módon kezelje a problémákat: amellett, hogy a lakhatási gondokon segít, egyben oktatást és foglalkoztatást is magába foglal. A programot a Huszár-telepen is megvalósítja a kormányzat.

Az integrációs kormányzati politika Európa-szerte elismerést aratott, hiszen hazánk uniós elnöksége idején Magyarország kezdeményezésére 2011-ben Brüsszelben elfogadták a magyar EU-elnökség egyik fő prioritásaként meghatározott Európai Roma Keretstratégiát, melynek alapján a tagállamoknak  2011 végéig el kellett készíteniük és az Európai Bizottsághoz benyújtaniuk nemzeti roma stratégiáikat. Ezt követően a magyar kormány 2011. november 30-án elfogadta Magyarország Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáját, melyet a tagállamok közül elsőként küldtünk meg az Európai Bizottságnak. A magyar felzárkózási stratégiát az elmúlt másfél évben számos nemzetközi fórumon, konferencián, integrációs témájú találkozón elismeréssel illették.

Fotó: MTI

Közös megállapodást írtak alá a hallgatói szerződésekről a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői szerdán a fővárosban. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni minden kérdésben, miközben rugalmasabb és arányosabb rendszer jött létre, ami az uniónak is elvárása volt.

A tárca vezetője utalt arra, hogy felére csökkent az eredetileg a képzési idő kétszeresére tervezett magyarországi munkavállalással vagy vállalkozói tevékenységgel eltöltendő idő. A megállapodásról szólva közölte azt is, hogy a különböző szakmacsoportoknál – a képzés költségei alapján – eltérő visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg.

Balog Zoltán emellett kifejtette: Magyarországon felsőoktatási intézményben háromféle módon lehet tanulni, állami ösztöndíjjal, önköltséges módon és a Diákhitel2 konstrukcióval. Jelezte: a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását – amely az állami ösztöndíj feltételeit rögzíti – már benyújtották a parlamentnek, és ezt a módosítást eljuttatják majd az Európai Unióhoz is. Ez a módosítás biztosítja, hogy időben fejeződjenek be a tanulmányok, ehhez ragaszkodtak az első perctől – rögzítette a tárca vezetője, aki köszönetet mondott Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak a konszenzuskereső munkájáért. A január 11-én létrejött kerekasztal munkája folytatódik, a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről, a finanszírozásról, a szakok struktúrájáról tárgyalnak a felek.

A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy a hallgatói szerződést aláíró diákok bármely adata a titkosszolgálatokhoz kerülhetne, elmondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok csak a törvényes feltételek fennállása esetén gyűjthetnek adatot, ahogy eddig, a korábbi szabályozás nem változott. Ezt a nemzetbiztonsági törvény szabályozza, a szolgálatok nem kapnak pluszjogosítványt. Balog Zoltán további felvetésre közölte: azt az idei felvételi eredmények alapján látják majd, hogy az egyes kategóriákban hányan tanulhatnak.

A megállapodást a miniszter mellett Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kerekes László, Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke, valamint Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke látta el kézjegyével.

Forrás: MTI

Képek: Kormány.hu

Hétfőn kezdődik az Európa Tanács (ET) 10. Kulturális Miniszteri Konferenciája Moszkvában.  Az esemény során a miniszterek megvitatják, hogyan járul hozzá a kultúrában való részvétel a demokrácia előmozdításához. Megvizsgálják továbbá, milyen jó gyakorlatok és szakpolitikai innovációk vannak a területen. Hazánk delegációját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezeti.

A hétfőn kezdődő moszkvai konferencia fő témája a kormányzatok szerepe a kultúrához való hozzáférés előmozdításában, figyelembe véve a digitális kor nyújtotta lehetőségeket és a civil társadalommal történő együttműködést, továbbá a társadalmi igazságosság és szólásszabadság előmozdítását. A résztvevők emellett felmérik az ET perspektíváit más szervezetekkel való partnerségben.

A kétnapos megbeszélésen, melyen az Európai Unió tagállamainak kultúráért felelős miniszterei mellett további országok meghívott tárcavezetői is részt vesznek, felszólal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A konferencia előkészítéséhez, valamint a kapcsolódó háttéranyagokhoz az ET felkérésére a budapesti Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány is nagyban hozzájárult, a tanácskozás témáira vonatkozó kérdőívek feldolgozásával.

Az ET 1976-ban hívta életre a kultúráért felelős miniszterek konferenciáját, melyet először Oslóban rendeztek meg. Magyarország 1989-ben csatlakozott az Európai Kulturális Egyezményhez. Az elmúlt évtizedekben egyetértés alakult ki Európában abban a tekintetben, hogy a konfliktusok megelőzésének és a konfliktusok utáni megbékélésnek modern, Európában elfogadott módszere a párbeszéd, valamint a tudáshoz való széles hozzáférés a fenntartható fejlődés jegyében.

Ma avatták fel a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát. A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, valamint Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta a sztélét. Ezzel Mohács, Székesfehérvár, Pákozd és a rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellája után a debreceni emlékhely csatlakozott nemzeti emlékhelyeink sorába.

„A Nagytemplom és a Kollégium nemcsak a város és a református magyarság jelképe, de a magyar történelem és irodalom egyik igazodási pontja is. Műveltségünk, jellemünk, hagyományunk tükröződik benne. A dicső múlt hagyományának ápolása mellett fontos az is, hogy jelenünk és jövőnk is dicső legyen, hogy ne csak hivatkozzunk a múltra, hanem abból erőt merítve meghaladjuk azt.” – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.

A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium Hajdú-Bihar megye székhelyének közismert és jellegzetes épületegyüttese, a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának alma matere, amely a magyar történelem több jelentős eseményének is helyszínt biztosított: 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, 1944. december 21-én pedig Debrecenben ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A nehéz időkben is fennálló magyar függetlenség gondolata tehát összeforrt az intézménnyel, amelyet az Országgyűlés 2012-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.