Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszónőt.
Egyéb címkéhez tartozó bejegyzések
Megkezdődött az EFOTT Miskolctapolcán
Megkezdődött Miskolctapolcán az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. Az EFOTT kapuit kedden nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Miskolci Egyetemvárosban.
A Miskolci Egyetem mindig jó házigazdája volt az egyetemista rendezvényeknek – hangsúlyozta megnyitó beszédében Balog Zoltán, aki párhuzamot vont a fesztiválok színvonalas, nemzetközi szintű szervezése és a magyar felsőoktatás között.
Azt mondta, “ha azt akarjuk, hogy a magyar felsőoktatás vonzó legyen, nem lehetünk tétlenek”. Kifejtette, hogy a felsőoktatásba nem lesz könnyebb a “bemenet”, de könnyebb lesz a “kimenet”. A “bemenet” az jelenti: úgy döntöttek három évvel ezelőtt, hogy évente emelik a bejutás ponthatárát – a minimális ponthatárt -, most, mint fogalmazott 260 pontnál tartanak, és ezt 300-ig szeretnék elemelni. A könnyebb kimenet pedig azt jelenti, hogy értékes diplomát kaphatnak a hallgatók a lehető legrövidebb képzési időn belül – mutatott rá.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Miskolctapolca 30 év után ad újra otthont az EFOTT-nak és felidézte, hogy a három évtizeddel ezelőtti fesztiválon ő is itt volt. Hozzátette, hogy a nemzetközi színvonalú EFOTT szervezéséhez a város támogatása nélkülözhetetlen.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a megnyitón arra invitálta az EFOTT résztvevőit, hogy a fesztivál közben, illetve utána is nézzék meg a várost, amely számos turisztikai, gasztronómiai élményt kínál.
Tavaly Zánkán tartották Magyarország legnagyobb hallgatói buliját, amelyet 1976 óta rendeznek meg.
(MTI)
Fotó: Bartos Gyula
[• Képek automatikus vetítése •]
Ágyúöntő bemutatótermet és néprajzi kiállítást nyitott meg Balog Zoltán
Sárospatakon rekonstruált ágyúöntő-műhelyt, a zempléni városhoz közeli Sárazsadányban pedig néprajzi kiállítást nyitott meg kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Mindkét tárlat abból a félmilliárd forintból valósult meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma uniós pályázaton nyert. Balog Zoltán Sárospatakon azt mondta: az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is kell tudnia, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, “de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel”.
A 21. században a magyarságért, a magyar közösségért a kultúrával, a tudománnyal, a hittel kell harcolni – hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter azt mondta: “a magyar nyelv egy erős vár, sokszor erősebb mint a bástya”. Hozzátette, hogy a sárospataki vár, a sárospataki tudomány és hit mindig erős bástyája volt a magyar nemzetnek. Egyszerre őrzi ez a hely a történelmi viszályok és harcok emlékeit, ezért kellett ágyúöntő-műhely, ugyanakkor az építkezést, a nyugodt időket is jellemzi Sárospatak – vélekedett.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, a sárospataki műhelyben 1631-től tizenhét éven át százszámra készült bronzágyú.
A Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011 között zajló ásatásokon a 400 négyzetméter alapterületű manufaktúra leletanyaga került elő, épségben megmaradt a korábbi olvasztókemencéknél nagyobb hatásfokkal működő lángkemence, amelyre ilyen jó állapotban Európában máshol még nem bukkantak régészek. A majdnem hatéves régészeti munkálatok alatt a kor újkori ágyúöntési technológiájának tárgyai is előkerültek. A több éves régészeti ásatás eredményeként most egy izgalmas kiállítás keretein belül tárják a látogatók elé az akkori technológiát és az ágyúöntés folyamatát.
Sárazsadányban a falusi életmódot rekonstruáló néprajzi kiállítás új tematikában a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményt mutatja be.
(MTI)
Fotó: Bartos Gyula
Sárospatak, Sárazsadány
Az olasz lapok is beszámoltak a Capa-kiállításról
Az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként megrendezésre került firenzei Robert Capa kiállításról olasz lapok is beszámoltak. A La Nazione és a Corriere Fiorentino egyaránt terjedelmes cikket szentelt a kiállításnak és Robert Capa munkásságának. A cikkeket eredeti nyelven alább olvashatják.
(A képekre kattintva a cikkek nagyobb méretben nyílnak meg.)
Capa-kiállítással zárul az Olasz-Magyar Kulturális Évad
Robert Capa Olaszországban 1943-1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként.
A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek pénteken telefonon rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.
Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-ig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, “világszínvonalú” kiállítást emelte ki.
Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.
A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.
Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor az MTI-nek elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.
Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.
Balog Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy a Firenzében február 23-ig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.
(Forrás: MTI, Kép: Panoramio)