Ma este válnak nyilvánossá a felsőoktatási ponthatárok, és ma este derül ki az is, hogy kit mely szakra vettek fel. Természetes, hogy ekkor számos fontos kérdés merül fel, amire pontos és hivatalos választ várnak mind a felsőoktatásba tartó diákok, mind pedig az érintett családok, szülők. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma éppen ezért elkészítette a Felsőoktatási EMMInenst, hogy mindenki megfelelő választ kapjon az ilyenkor felmerülő kérdésekre, problémákra.
A dokumentum innen is letölthető.
Kodály Zoltán megtanította nekünk, hogy a zenei nevelés nem egy tantárgy, nem egy iskolai anyag, amit el kell sajátítani, hanem egy életforma – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfő este a kecskeméti Nagytemplomban, a Kodály Művészeti Fesztivál megnyitóján.
A közös éneklésre azt is mondhatnánk, hogy a lélek lélegzetvétele – fogalmazott a miniszter, aki egyben a fesztivál fővédnöke is. Véleménye szerint a kodályi örökség mintha egy kicsit megkopott volna, eltűnt volna a fiatal generáció életéből, “hiányzik a zenei köznevelésből”. Balog Zoltán elgondolkodtatónak nevezte, hogy több mint 30 országból jönnek a szemináriumra Kodály-módszert tanulni, “mi meg lassan elfelejtjük”.
A miniszter utalt Kodályra, aki azt írta: mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megismerni és erre semmi sem alkalmasabb, mint a népdal. “Önök is ismerik azt az élményt, amikor hallgatják Kodály zenéjét, amikor magunkra ismerünk és megerősödünk abban, hogy milyen jó, hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott Balog Zoltán. Szólt arról, hogy Kodály “nehéz időkben mutatkozott erős embernek, nagy művésznek”. Balog Zoltán álláspontja szerint, ha a mozgásszervi betegségekre a mindennapos testnevelés kínálkozik gyógyszernek, akkor a mindennapos zenei nevelés a “zenei mozgásszervi betegségekre” kínálkozik jó gyógymódnak.
A Kodály Művészeti Fesztivál augusztus 2-ig tart, azzal egyidejűleg rendezik a 27. Nemzetközi Kodály Szemináriumot, amelyre 33 országból érkeztek zenepedagógusok. A fesztivál nyitókoncertjén a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus lépett fel.
(Kép forrása: kodalyseminar.hu)
Magyarország a kultúrán keresztül tudja magát a leghatékonyabban megmutatni a világban – állapították meg a Balassi Intézet által a külföldi magyar kulturális intézetek vezetői számára szervezett, Zenei hullámhossz elnevezésű, kétnapos budapesti találkozó résztvevői.
Balog Zoltán szerint Magyarország saját nézőpontját fogja megjeleníteni például az 1. világháború kitörésének 100. évfordulójára szervezett programok során, de innovatív módon kíván részt venni a 2014-es holokauszt-megemlékezésekben is, külön budapesti múzeum fogja például bemutatni a gyermekek sorsát a vészkorszak idején.
A Pro Cultura Hungarica-díj immár külföldön élő magyaroknak is adható, a kormány megújította a római magyar képzőművészeti ösztöndíjat, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből 100 millió forint jut a Publishing Hungary könyvszakmai projektre és újabb 100 millió programtámogatásra – sorolta.
Balog Zoltán bejelentette: terveik szerint az közigazgatási és a külügyminiszterrel egy közös miniszteri utasítás keretében kodifikálják majd a három tárca együttműködését a kultúrdiplomácia terén.
A miniszter a vezetői találkozó megnyitóján adta át Móga Piroskának az idei Sztara Zagora-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjének járó Arany Hárs-díjat, melyet a színésznő Deák Krisztina Aglaja című filmjében nyújtott alakításáért nyert el, de a helyszínen nem tudott átvenni.
(Fotó és videó: Kormány.hu)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tatabányai Árpád Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón bejelentette: az új pedagógus program – amelynek bevezetéséről a Kormány már korábban döntött – a több mint 150 ezer pedagógusnak nyújtott jelentős anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett vonzó pedagógus életpályát, elégedettebb szülőket, képzettebb diákokat és tanárokat jelent.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon az Emberi Erőforrások Minisztériumában 7 rektori, valamint 8 egyetemi tanári kinevezési okiratot adott át.
Balog Zoltán köszöntőjében elmondta: a katedra is állomás, mert akik igazán tudnak és akarnak tanítani, azokat a vezetői feladat hamar megtalálja. Éppen ezért nem elég csak egy dologban jónak lenniük: mire a diplomásokból tanársegéd, adjunktus, docens, habilitált docens, majd professzor lett, már komoly tudományos munkát tudhatnak maguk mögött, és a szakemberekből vezetővé is kell válniuk. Ezt a fontos pillanatot, a vezetővé válás pillanatát ünnepeljük ma a rektori megbízások, egyetemi tanári kinevezések átadásával – mondta a miniszter.
A rektori kinevezettek:
DR. AILER PIROSKA, a Kecskeméti Főiskola rektora
Dr. CZIGLÁNYI ZSOLT, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora
DR. LIPTAI KÁLMÁN, az Eszterházy Károly Főiskola rektora
DR. MELICZ ZOLTÁN, az Eötvös József Főiskola rektora
PAUL GRACZA, a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektora
DR. TÚRÓCZI IMRE, a Szolnoki Főiskola rektora
DR. VARGA ISTVÁN, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora
Az egyetemi tanári kinevezettek:
DR. DOBOSI GÁBOR, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos tanácsadója
DR. FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA, a Szent István Egyetem egyetemi docense
DR. KOLLÁTH ZOLTÁN, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója
DR. LŐRINCZ ZOLTÁN, a Kaposvári Egyetem főiskolai tanára
DR. MICHAEL MOSER, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense
DR. SZAKÁLY ZOLTÁN, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense
DR. SZALMA JÓZSEF, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense
DR. YOSSI KORAZIM-KŐRÖSY, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főiskolai tanár
(fotó: kormány.hu)