Az 537 millió forintból megvalósult új egészségügyi központ jól példázza azt a jelenleg is zajló egészségszervezési folyamatot, amelynek köszönhetően a betegeknek kevesebb időt kell kórházban tölteniük – mondta az emberi erőforrások minisztere az átadóünnepségen.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az egészségügyi kormányzat a gyógyítás folyamatát a háziorvosi hálózaton, a járóbeteg-ellátáson, az egynapos ellátáson és a progresszív betegellátást jelentő fekvőbeteg-ellátáson keresztül képzeli el. A miniszter fontos célnak nevezte, hogy minél kevesebb időt kelljen a betegeknek kórházban tölteniük, és kiemelte a megelőzés fontosságát.

Balog Zoltán szerint példamutató a balmazújvárosi egészségügyi központ komplex kialakítása. Külön kiemelte a telemedicinát, aminek fontosságát Tiba István polgármester is hangsúlyozta, hiszen a 25 kilométerre lévő Debrecen tömegközlekedéssel több mint egy óra alatt közelíthető csak meg. A telemedicina viszont biztosítja, hogy adott esetben az elküldött adatok alapján a távoli orvos szakvéleménye a beteg utaztatása nélkül eljusson a kezelőorvosához.

A projekt keretében a rendelőközpont orvostechnológiai korszerűsítése mellett hat új szakrendelőt integráltak a járóbeteg-centrumba, ezáltal valamennyi szakrendelés egy helyen lesz elérhető.

(Forrás: MTI, Fotó: Kormany.hu)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ázsiai útjának keddi állomásán részt vett a Kína – Közép-Kelet-Európai Országok Kulturális Fórumán. A találkozót első alkalommal rendezték meg a kínai fővárosban azzal a céllal, hogy erősítse a részt vevő országok közötti kulturális kapcsolatokat. A rendezvényt követően Balog Zoltán kínai kollégájával kétoldalú kulturális együttműködési megállapodást írt alá.

A házigazda Kína mellett magyar, albán, bolgár, horvát és lengyel részvétellel lezajlott Kína – Közép-Kelet-Európai Országok Kulturális Fórumot követően Balog Zoltán, valamint Caj Vu kínai kulturális miniszter aláírták azt a munkatervet is tartalmazó megállapodást, amely a következő három évre szólóan segíti a két ország közötti kulturális kapcsolatokat.

A kétoldalú megállapodás, amely épít az elmúlt években lezajlott közös rendezvények és kiállítások során kialakult jó kapcsolatokra, kiváló alapot ad a két ország közötti kulturális együttműködés fejlesztésére. Az aláírók szándéka szerint a dokumentumban foglaltak tovább ösztönzik a kulturális intézményeket és művészeket arra, hogy megismerjék a másik fél kultúráját, illetve sajátjukat hatékonyan képviseljék a partner országban a legkülönbözőbb területeken, legyen az színház, képző-és iparművészet, irodalom és könyvszakma, zene, film- és videó művészet, fotóművészet, design, animáció, táncművészet vagy cirkuszművészet. Ennek a célnak a teljesüléséhez a munkaterv alapján mind Kína, mind Magyarország egymás partnerei kívánnak lenni.

A megállapodás külön kitér arra, hogy egymás kultúrájának behatóbb megismerése érdekében a felek ösztönözni fogják irodalmi alkotásaik lefordítását egymás nyelvére, és az országaikban rendezett nemzetközi könyvvásárokon való kölcsönös részvételre is kiemelt hangsúlyt fektetnek majd. Szintén kiemelt területként szerepel a dokumentumban a közgyűjteményi intézmények közötti szakmai együttműködés, amely közös kiállítások, bemutatók és tárlatok kölcsönösségi alapon való szervezését is magában foglalja. Ilyen események lesznek a Sanghajban idén megrendezendő Munkácsy-kiállítás, valamint a Művészetek Palotájában már sikerrel debütált Attila című Verdi-opera bemutatója.

Fotó: pekingi magyar nagykövetség

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. május 13-án, hétfőn Kuala Lumpurban részt vett és felszólalt az ASEMME 4-en, az Ázsiai és Európai Oktatási Miniszterek 4. Találkozóján. Ezt követően több kétoldalú tárgyalást folytatott ázsiai oktatási tárcavezetőkkel. A bilaterális egyeztetéseken a Globális Nyitás Ösztöndíj Programot ismertette a magyar miniszter, valamint nyelvoktatói együttműködésről, lektorcseréről egyeztetett.

Sportért is felelős miniszterként szeretném kifejezni gratulációmat a Győr Bajnokok Ligája-győztes női kézilabda csapatának. 1999 után újra a világ tetején vagyunk, s minden magyar ember nevében köszönöm azt a feledhetetlen élményt és büszkeséget, amit szereztek nekünk.

Kedves Lányok, Martín edző: gratulálok!

2010-ben – először a magyar kormányzás történetében – egy önálló államtitkárság kezdett el foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Cigányügyi Egyeztető Tanács mai, budapesti alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásairól szólva. A miniszter kiemelte, hogy a ciklusban több jelentős előrelépés is lezajlott ebben a fontos társadalmi kérdésben.

Ezek között említette, hogy a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonság és a kultúra kérdését – mondta a miniszter hozzátéve, hogy “kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció”.

Az elért eddigi legfontosabb eredmények között sorolta a közfoglalkoztatást, az új ösztöndíj programokat, a gyerekházakat, a roma rendőrprogramot valamint a lakhatás területén a telepprogramokat.

A kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ülésen. “Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő. Mint fogalmazott, “a közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben”.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke az ülés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját.

A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politika stratégiai irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése. A tanács javaslatot tesz a kormány társadalmi felzárkózási és cigányügyi politikájára, figyelemmel kíséri a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését, valamint véleményezi a megállapodás végrehajtásában érintett miniszterek és az ORÖ által készített beszámolókat.