fotók címkéhez tartozó bejegyzések

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Emléket állítottak az ELTE-n a holokauszt és a második világháború áldozatainak

Emléket állítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kampuszán az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy együtt, különbségtétel nélkül emlékezik mindazokra, akik a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául estek. Volt egy világ, amikor az “együtt” magától értetődő volt – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az egyetem életében majdnem két évtizedig együtt tanultak a bölcsészkar és a természettudományi kar hallgatói a rabbiképző intézet tagjaival és a katolikus papnövendékekkel. Mint mondta, erre emlékeztetnek a nevek az emlékművön, egymás mellett. Balog Zoltán hangsúlyozta: “ha együtt tudunk a múltra tekinteni, akkor a jövőre is együtt emelhetjük a tekintetünket”.

Az avatáson Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja úgy fogalmazott: ha a második világháború óta eltelt hetven évben egyetlen elődje sem tette volna meg, ő dékánként, hivatalánál fogva és magánemberként is megköveti az egyetem minden volt hallgatóját és oktatóját, “akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha sérelem ért”. Mint mondta, megköveti a hallgatókat, oktatókat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében kirekesztés, fizikai, lelki sérülés ért. Dezső Tamás azt mondta, őszinte szívvel gyászolja azokat az egykori hallgatókat és oktatókat, akik valamely láger vagy gettó poklában pusztultak el, és azokat a polgári alkalmazottakat, akik bombatámadás miatt haltak meg, valamint a lövészárkokban elesetteket. Felhívta a figyelmet arra, az áldozatok többségének nincs sírja, így a Trefort-kerti kampusz mostantól emlékhellyé, az emlékezés helyévé vált, ahol sírok és sírkövek híján lehet majd emlékezni az emberi téboly áldozataivá esett elődökre, elveszett felmenőkre, “kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval”.

Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a kampuszon, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.

Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Múzeum körúti kampuszon (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter magas bronzcsíkon tüntették fel a 199 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.  Az avatáson megjelent Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A rendezvény végén a megjelentek végigsétáltak a bronzcsík mellett, felolvasva az áldozatok nevét.

(MTI-EMMI)

Balog Zoltán: kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben – közölte az emberi erőforrások minisztere november 11-én egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.

Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, “szocpolt” felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos “nászajándékot”, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést. A miniszter hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett, “kívánt” gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Utalt arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik, továbbá arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő családokban születik több gyerek, van, ahol – például északkelet-borsodi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekben – az átlagos termékenységi mutató eléri a 2,39-et.

Minden gyermek érték – folytatta -, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt. Jelezte, ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben. Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják – az újabb intézkedések mellett – a családbarát szemléletet terjeszteni. Jelezte, ez utóbbi nélkül egy aktív népesedési politika sem tud igazán eredményeket elérni. A cél az – mondta -, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak. Emlékeztetett arra, hogy 1981 óta csökken a népesség, 2011-ben volt a mélypont. Akkor 1,24 volt a születési ráta. Közölte, a jelenlegi 1,34-es rátának 2,1-re kellene nőnie ahhoz, hogy az ország mostani népességszáma megmaradjon. Ez a 2,1-es ráta éppen egybeesik a fiatalok gyermekvállalási kedvével – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Európában a tervezett és a megszületett gyermekszám közötti különbség Magyarországon az egyik legnagyobb.

A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint a korábbinál kedvezőbben. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos édesanyáknak, akik kérik. Tájékoztatása szerint nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében 100 ezer forintig lesz munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.

Elmondta, a tervek szerint a 43 ezer kisgyermekes szülőből 14 ezer részmunkaidős foglalkoztatott után mintegy 870 millió forinttal több kedvezmény marad a munkáltatóknál. A korábbi szocpolt jövő év közepére felváltó családi otthonteremtési kedvezményt ismertetve elmondta, azt most már használt lakás vásárlására, illetve felújításra is igénybe lehet venni. Közölte, a kedvezmény mértéke a tervek szerint 400 ezer forinttól hárommillió forintot meghaladó összegig terjedhet a jövedelmi viszonytól függően, és már egy gyermek vállalása esetén is kérni lehet majd. Számításaik szerint a csok jövőre 5-6 ezer családot érinthet négymilliárd forintos kerettel, 2016-ban ennek a kétszeresére emelkedhet a forrás összege. Balog Zoltán arról is beszélt: “nyelvpolitikai küzdelem” az, hogy a közgondolkodás családbaráttá váljék, hiszen valamilyen intézmény megnevezése az arról való gondolkodást is jelzi. Közölte, ezért nevezik át várhatóan már januártól a terhességi gyermekágyi segélyt várandóssági és csecsemőgondozási díjra is.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta – a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve “az Akadémia tekintélyével” Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen. Semmilyen kirekesztést nem lát abban, ha a kormány azokat támogatja, akik gyerekeket vállalnak, hiszen ez az egész közösség érdeke, akár van gyerekük, akár nincs.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal mostani vezetője azt mondta, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: a kulturális kapcsolatok erősítik a gazdasági együttműködéseket

Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után november 8-án az MTI-nek telefonon adott interjújában.

A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól. ”A Pál utcai fiúk például az elmúlt öt évben 22 kiadást ért meg, ilyen ismertségünk és ilyen szeretet van irántunk, amely gazdasági együttműködésekben is gyümölcsözni fog” – hangsúlyozta Balog Zoltán. A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen “izolált nyelven” írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.

“Egy ilyen könyvvásár a fordítók ünnepe is, azoké, akik képesek visszaadni például a pesti grundnak, a pesti srácoknak a világát, akik elérik, hogy Nemecsek alakját ugyanolyan szimpátia és szeretet övezze, mint Magyarországon” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter a két ország “önértelmezésének” hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között. “Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket” – vélekedett. 

Az isztambuli könyvvásáron a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, a helyszínen pedig mások mellett Esterházy Péter, Darvasi László, Tóth Krisztina, Spiró György, Hoppál Mihály és Pintér Tamás mutatkozik be a közönségnek. A miniszter kiemelte a stand gyerekkönyves részlegét is, ahol a Pál utcai fiúk mellett a Vuk török kiadása, valamint a magyar népmesék is nagy sikernek örvendenek a közönség körében.

A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan. Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.

Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország lesz.

MTI

Fotó: EMMI

Emléktáblát avatott Komor Pál tiszteletére Balog Zoltán Sanghajban

Emléktáblát avatott november 3-án a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére az emberi erőforrások minisztere Sanghajban, ahol bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

Balog Zoltán a kínai nagyváros Zsidó Emlékmúzeumában Csen Csien múzeumigazgatóval együtt avatta fel Komor Pál emléktábláját. A zsidó származású Komor Pál 1898 és 1948 között élt Sanghajban. A zsidóüldözésre válaszul az üzletember 1938-ban megalapította a Nemzetközi Bizottságot, amely ellátta a Sanghajba menekülő – elsősorban osztrák és német – zsidó családokat dokumentumokkal, lehetővé téve továbbutazásukat az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Becslések szerint a Nemzetközi Bizottság mintegy 16 ezer menekültnek segített. Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy menekültek mindig vannak és mindig is lesznek, segítség ugyanakkor nem mindig adódott. Komor Pál példája azt bizonyítja, hogy összefogással a bajból is lehet jó dolgokat teremteni, ráadásul az összefogással erősíteni lehet két ország, két város kapcsolatát, ahogy azt Sanghaj is Budapest esete is mutatja – fogalmazott a miniszter. Az eseményre Valerie Komor, Komor Pál Amerikában élő idős unokája levelet küldött, amelyben nagyapját igen szerény, elismerést nem kereső emberként írta le. Szerénysége ellenére is bizonyára nagyon büszke lenne arra, hogy szeretett városa elismerte a másokért végzett erőfeszítéseit – állt a levélben. Komor Pál tevékenységére az elmúlt években – a zsidóság városbeli történetével párhuzamosan – irányul nagyobb figyelem. Tavaly év elején a sanghaji Peace Hotelben nyílt fotókiállítás életéről, idén nyáron Menekülés Sanghajba címmel a Sanghaj és a zsidó menekültek, valamint Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata témákban kettős kiállítás emlékezett a Budapesti Történeti Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Konfucius Intézetével együttműködésben.

Az emléktábla-avatást követően Balog Zoltán a Hudec László tervei alapján készült Béke Szállodában bejelentette, hogy a híres sanghaji magyar építészről elnevezett magyarországi ösztöndíj létesül kínai egyetemisták számára. Hudec László 65 épületet tervezett Sanghajban. A program keretében a magyar fél a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója alkalmából 65 ösztöndíjat kínál fel – jelentette be Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.  A Hudec Ösztöndíj révén építészetet, várostervezést és dizájnt, vizuális gondolkodásmódot tanulhatnak a kínai diákok magyar egyetemeken. A három sanghaji egyetemnek felajánlott ösztöndíj első nyertesei már 2015 februárjában megkezdhetik tanulmányait Magyarországon, ahol Hudec László is az elméleti alapokat szerezte ahhoz, hogy később Sanghajban világhírűvé válhasson – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára. Az emberi erőforrások minisztere november 3-án megnyitja a Munkácsy és kora, Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című nagyszabású kiállítást.

MTI