GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok meghatározzák a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazását és elosztását a 2021–2027 programozási időszakban. Ezek a szabályok az Európai Unió versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokra, valamint az uniós rendeletekre és kormányrendeletekre épülnek. A de minimis támogatások összege bizonyos felső határokat nem haladhat meg, és a vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegét évente kell figyelembe venni. A támogatások felhasználásának szigorú feltételei és dokumentációs követelményei a támogatás nyújtójától és a kedvezményezetttől egyaránt kiterjednek, és a támogatásokat nyújtók kötelesek dokumentálni a támogatások odaítélését és felhasználását a megfelelő uniós szabályoknak megfelelően.

A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok

A támogatási kategóriákra vonatkozó szabályok a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezési alapján kerülnek megállapításra.

1. Általános csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai

   1. A de minimis támogatás esetében a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet), az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22).) rendelet és a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
   2. A 638/2023. (II.28.) Korm. rendelet alapján támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
   3. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet

      35. §-a alapján kell eljárni.]

   4. A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a fent meghatározott felső határig halmozható.
   5. Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
   6. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
   7. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható
   8. A csekély összegű támogatás halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
   9. A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget
   10. A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására
   11. A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.
   12. A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
   13. A támogatást nyújtó a támogatottnak 1407/2013/EU bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az 1407/2013/EU bizottsági rendeletre.

1. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás szabályai

   1. A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat (ideértve a felhívásban használt fogalmak meghatározását) az Európai uniós működéséről szóló szerződés 107. és

      108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet), a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.

   2. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható csekély összegű támogatás. A rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.
   3. A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi

      év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

   4. Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 1407/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
   5. Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy a kedvezményezett megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak a releváns időszakon belül nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.
   6. A támogató a támogatás odaítélését megelőzően a kedvezményezett vállalkozás szabad csekély összegű (de minimis) keretének ellenőrzése céljából Magyar Államkincstártól erre vonatkozóan adatokat kér a vállalkozás ügyfél-azonosítója alapján.
   7. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
   8. A kormányhivatal tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva a rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.
   9. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
   10. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén egyaránt

       tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

   11. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
   12. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélés idején érvényes referenciarátát kell alkalmazni.

1. Képzési támogatás szabályai

   1. A képzési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26. 1. o.) I-II. fejezete és III. fejezetének 31. cikke, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
   2. A képzési támogatás vonatkozásában a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 52. §-ában foglaltak az irányadók.
   3. Ha a támogatás összege meghaladja a 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott mértéket, a támogatást előzetes jóváhagyás céljából be kell jelenteni az Európai Bizottság részére és a támogatás a Bizottság jóváhagyó határozatának birtokában nyújtható.
   4. Képzési támogatás az alábbi elszámolható költségekhez nyújtható:
      • az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
      • az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
      • a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
      • a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek,

   azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.

1. A válságtámogatásra vonatkozó szabályok

   1. A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret c. 2023/C 101/03 számú bizottsági közlemény (a továbbiakban: 2023/C 101/03. számú közlemény), az Európai Bizottság SA.110218 számú ügyben hozott határozata, a 2021–2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 638/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.
   2. A válságtámogatásra a 638/2023. (XII.28.) Korm. rendelet 58. alcímében (130.§-135.§) foglalt rendelkezések az irányadóak.
   3. A válságtámogatásról támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.
   4. A válságtámogatás támogatástartalma a 2023/C 101/03. számú bizottsági közlemény

      2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

   5. A válságtámogatás kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettséget a Kedvezményezett a támogatás odaítélését megelőzően tényszerűen köteles bemutatni. A Kedvezményezett nyilatkozik a háború gazdasági hatásai általi érintettségéről.
   6. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével (is) foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 280 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás összege nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke ettől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba
   7. A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott válságtámogatás támogatástartalma az európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
   8. Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az előző három

      bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a válságtámogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg az 2 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Az elsődleges mezőgazdasági termelésre és a halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 335 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

   9. Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén válságtámogatás halmozható más állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.

   10. A válságtámogatás csekély összegű támogatással akkor halmozható ugyanahhoz az elszámolható költségekhez, ha a támogatáshalmozás nem eredményezi az európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszában számszerűsített támogatás összegének túllépését.

   11. Különböző azonosítható elszámolható költségek esetén a válságtámogatás halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással és csekély összegű támogatással.
   12. A válságtámogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
   13. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés

       107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

   14. A válságtámogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.

2. Támogatáshalmozódás

   1. Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
   2. Állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
   3. Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása vagy összege nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
   4. Amennyiben a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott támogatás, a csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás, valamint a csekély összegű közszolgáltatási támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes támogatási intenzitásig, támogatási összegig vagy finanszírozási összegig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A támogatás folyósítása során az előlegigénylésnek szigorú szabályai vannak érvényben. Az előleg összege nem haladhatja meg a teljes megítélt támogatás 50%-át, és kizárólag a képzési költségek és szakmai megvalósítói költségek fedezésére igényelhető a vállalkozás kérelmére. A képzési támogatás kiszámításánál a foglalkoztatottak létszáma és a tanfolyami költségek alapján határozzák meg az előleg összegét, amely nem haladhatja meg a képzésre igényelt összeget. A végleges támogatási összeg elszámolása a projekt befejezésekor történik, és a fel nem használt összeget visszakövetelheti az illetékes hatóság. A támogatási előleget nem lehet befektetési célokra felhasználni, és az elszámoláskor a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell az esetleges kamatokról. A támogatás folyósítása a hatósági szerződés aláírását követő 15 napon belül történik. A továbbfoglalkoztatási kötelezettség része a projekt megfelelő teljesítése, és az előre meghatározott eredményességi célok elérése. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése nem függ a munkaviszony jellegétől, és az eredményességi feltételekkel összhangban áll.

A Támogatás folyósítása

1. 1. Előlegigénylés

      1. Az előleg mértéke nem haladhatja meg a teljes megítélt támogatás maximum 50%-át, azonban előleg csak a képzési költség és szakmai megvalósítói költség támogatási összegéig nyújtható a vállalkozás kérelmére.
      2. A képzési támogatás kiszámításának alapja a támogatást igénylő munkáltató által képezni kívánt foglalkoztatottak létszáma (fő), függetlenül attól, hogy az egyes munkavállalók mennyi képzésben vesznek részt, amelynek összege nem haladhatja meg a kérelemben szereplő összes tanfolyami költséget. Minden résztvevő után a megemelt (350 ezer forintos) egy főre jutó max. képzési költséggel állapítjuk meg a képzési támogatás mértékét függetlenül attól, hogy az adott résztvevő / a vállalat jogosult-e a megemelt képzési keretre.
      3. Abban az esetben, ha a tanfolyami költségek és a kérelemben megadott információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az 1 főre eső képzési költség nem éri el a hirdetményben szereplő 350.000 forintos maximum korlátot, a ténylegesen számított képzési költség alapján kerül utalásra az előleg összege úgy, hogy az nem haladhatja meg a kérelmező által a kérelemben a képzésre igényelt összeget.
      4. A végleges névsor(ok) alapján a támogatási program végén kerül elszámolásra a valós támogatási összeg, amely eredményezheti azt, hogy magasabb támogatás kerül megállapításra, és az elszámolás végén a fel nem használt összeggel az illetékes kormányhivatal visszafizetési felhívással fog élni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 98. § (6) értelmében, ha a

         visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes, minden egyéb – indokolt – esetben ügyleti kamat vagy késedelmi kamat kerül felszámításra.

      5. A pályázók a pontos képzési támogatási összeget meg tudják állapítani a pályázat benyújtása előtt és a tényleges névsorok rendelkezésére állásakor, a Hirdetmény mellékletét képező „Képzési támogatási összeg számoló” Excel tábla segítségével, mely a https://www.munka.hu/ oldalról letölthető. Abban az esetben, ha egy adott személy több képzésben is részt vesz, a képzési támogatás keretében számított előleg szempontjából egy főnek minősül.

      6. Előleg kifizetésére a hatósági szerződést megkötését követő 15 napon belül kerül sor.
      7. A támogatási előleget nem lehet lekötni, befektetési célból felhasználni, az előlegen realizált kamat kizárólag banki látra szóló kamat lehet. Erről a kedvezményezett a záró elszámoláskor nyilatkozik.

   2. Kifizetéssel kapcsolatos egyéb tudnivalók

      1. A hatósági szerződés szerinti képzési program befejezését követő 90 napon belül a munkaadó az elszámolható költségekről elszámolást köteles benyújtani. A kormányhivatal az elszámolás elfogadását követő 15 napon belül a munkaadó hatósági szerződésben megjelölt bankszámlájára történő átutalással folyósítja az utólagos elszámolással nyújtott támogatás elszámolás alapján elfogadott összegét.
      2. A Hirdetmény 15.1. e) pontjával összhangban a képzési költség elszámolását követően kerül meghatározásra a költségtípusok pontos értéke, amely eredményezheti azt, hogy magasabb támogatás kerül megállapításra, és az elszámolás végén az illetékes kormányhivatal visszaköveteléssel fog élni.
      3. A munkaadó a jogalap nélkül folyósított támogatás összegét a kormányhivatal visszafizetésre kötelező közigazgatási döntése alapján, az abban megjelölt határidőben, és az ott meghatározott feltételek szerint –– a felróhatóság vizsgálata, és hátrányos jogkövetkezmények (ügyleti kamat felszámítása) nélkül –– köteles visszafizetni.
      4. A bértámogatás utólagosan, havi elszámolásban kerül kifizetésre bérjegyzék és képzési jelenléti ív alapján. A beküldendő dokumentumok listáját a Hirdetmény 22. pontja tartalmazza. A bértámogatás igénylése opcionális.

A projekt megvalósítása után milyen kötelezettségek állnak fenn?

A vállalkozások részére megítélt támogatás feltételesen vissza nem térítendő támogatás, azaz visszatérítendő támogatásnak minősül azzal, hogy a támogatott projekt megfelelő teljesítése (projekt megvalósítási időszak), valamint az előre meghatározott – a képzések befejezését követő naptól számított 180. napon mért – eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészben átalakítható vissza nem térítendő támogatássá.

A feltételesen vissza nem térítendő támogatás az eredményességmérési feltételként meghatározott továbbfoglalkoztatásra vonatkozó alábbi vállalások nem teljesítése esetén a nem teljesítés mértékének arányában visszakövetelésre kerül.

1. 1. Eredményességmérési feltételek

      Az eredményesség méréséhez a Hirdetmény 18. pontjában foglaltak szerint kell adatot szolgáltatni.

      A támogatást igénylő vállalja, hogy az adott munkavállaló utolsó képzési alkalmát követő naptól számított legalább 180. napon keresztül a képzésben résztvevő munkavállalót foglalkoztatja.

      Eredményességmérési szempont	A vissza nem térítendő támogatássá való alakulás az eredményességi mérési szempont alapján	A vissza nem térítendő támogatássá alakuló támogatás mértéke a teljes támogatási összeg arányában (%)
      Képzésben résztvevők továbbfoglalkoztatása	90 %=<x	100 %
      	80 %<=x<90 %	75 %
      	70 %=<x <80%	50 %
      	<70%	0 %
      Hirdetmény 4.1. b) pontja szerinti esetben (magas energiaintenzitású ágazatban működő, 1 lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalatok esetén)	A vállalat fő TEÁOR-ja nem a jelen Hirdetmény 1.sz. táblázatában szereplő magas energiaintenzitású ágazatokhoz tartozik	0 % a képzésben résztvevő továbbfoglalkoztatási arányától függetlenül.

      Azon vállalatok esetén, amelyek fő tevékenysége (fő TEÁOR) a Hirdetmény 4.1. b) pontjában rögzítettekkel összhangban a magas energiaintenzitású ágazatba tartozik, és a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett egy lezárt, beszámolóval alátámasztott, teljes üzleti évvel, további eredményességmérési feltétel, hogy az adott vállalat fő tevékenysége (fő TEÁOR) továbbra is a 4.1. pontban található 1.sz táblázatban felsorolt, magas energiaintenzitású termelésben érintett ágazatba tartozik. Ennek hiányában a támogatás teljes összege visszakövetelésre kerül ügyleti kamattal növelten, függetlenül a továbbfoglalkoztatás teljesítésének mértékétől.

      Számítás alapja:

      Vizsgált időszak

      Bázis hónap: A névsor benyújtásának időpontja.

      Eredményességmérés időszaka, amely a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama is: Az adott képzésben résztvevő munkavállaló utolsó képzési alkalmát követő naptól számított

      180. nap. Amennyiben egy adott meghirdetési szakaszban egy kérelemhez kapcsolódóan egy munkavállaló több képzésben vesz részt, akkor az adott munkavállaló utolsó képzésének utolsó napját követő naptól számított 180. nap. Minden képzésben részt vevő munkavállalóra vonatkozóan az előzőekben foglaltak szerint kell vizsgálni azt, hogy az adott munkavállaló foglalkoztatásban áll-e az eredményességi időszak végén.

      Vizsgált mutatók:

      A képzésben résztvevők közül foglalkoztatásban állók száma az eredményességmérési időszak végén (TFSZ)

      Megjegyzés: beleszámítandók azon képzésben résztvevők is, akik vis maior helyzet miatt

      (olyan mértékű elháríthatatlan, váratlan esemény következik be, melynek eredményeképpen

      munkavállalói felmondás vagy munkáltató működésével összefüggő felmondás következik be (9. számú melléklet) nem állnak foglalkoztatásban az eredményességmérési időszak végén.

      A képzésben résztvevők száma: azon foglalkoztatottak száma, akik részt vettek a képzés(ek)ben. (KRSZ)

      Továbbfoglalkoztatás aránya (TFA):

      • Számítás: TFA = (TFSZ / KRSZ) x 100, de legfeljebb 100%.
      • Mértékegység: %

      Példa: Egy adott cég esetében egy adott képzésben 20 fő munkavállaló vett részt. Az adott képzés befejezésének napjától számított 180. napon ezen foglalkoztatottak közül már 1 fő nem dolgozik a vállalatnál. A foglalkoztatása közös megegyezéssel szűnt meg [azaz nem vis maior ok miatt].

      TFA = (19/20) x 100 = 95%

      Az eredményességmérési szempontok teljesülésének vizsgálatához GINOP PLUSZ-3.2.1-51 Eredményességi elvárások rögzítése a képzésben résztvevők hatásvizsgálatához űrlap foglalkoztatási és képzési összesítő használata szükséges, amely a https://www.munka.hu/ oldalon elérhető.

      Amennyiben a munkáltató a továbbfoglalkoztatási időszak alatt jogutódlás nélkül megszűnik, úgy a teljes támogatási összeg visszafizetendő.

   2. Továbbfoglalkoztatási kötelezettség

      Az eredményességi feltételek mellett a munkaadónak vállalnia szükséges, hogy a 100/2021. (II.27.) Korm.rendelet 41.§ (2) bekezdésében előírt foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a támogatott munkavállaló munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a támogatott munkavállaló, munkaviszonyát. Illetve a támogatott munkavállaló munkaviszonyát a munkaadó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem szünteti meg.

      Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a képzés ideje alatt vagy azt követően, a képzés időtartamának legalább felével megegyező időn belül a munkaadó működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel megszűnik, a támogatást meg kell szüntetni és vissza kell követelni az adott munkavállalóra vonatkozóan.

      A továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítése nem függ a foglalkoztatás jellegétől (teljes-, illetve részfoglalkoztatás is lehetséges).

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A támogatási intenzitás a képzési és bértámogatási elemeknél vállalati mérettől és vállalkozás főtevékenységétől függ. A mikro- és kisvállalkozásoknak képzési támogatás esetén 70%-os intenzitás jár, míg a közép- és nagyvállalkozásoknak 60% illetve 50%. A vállalatok számára elérhető támogatási intenzitások szakmai megvalósítás és kieső bérköltség esetén a de minimis/mezőgazdasági de minimis támogatási rendszer alapján változnak. Az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő vállalkozások esetében a válságtámogatás keretében a képzési támogatás 100%-os lehet. A projekt által igényelt támogatás összegétől függően a vállalatoknak kötelező vállalniuk környezeti fenntarthatósági és esélyegyenlőségi tevékenységeket. A támogatás iránti kérelemben a vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy betartják az Alapjogi Chartában és a horizontális útmutatóban foglalt elveket és alapelveket, valamint vállalják azok betartását a projekt megvalósítása során.

Támogatási intenzitás

Képzési és bértámogatási elem kapcsán a támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől, valamint a válságtámogatás jogcím esetében a vállalkozás főtevékenységétől függ az alábbi táblázat alapján.

Az elszámolhatósággal kapcsolatos követelményeket a Hirdetmény 12. pontja tartalmazza.

A képzési támogatásra és bértámogatásra egyaránt érvényes támogatási intenzitások az alábbiak szerint alakulnak:

1. Horizontális szempontok érvényesítésével kapcsolatos elvárások

   A továbbadott támogatást igénylő vállalkozások esetében a 8. sz. melléklet 1. Horizontális elvárások pontban foglalt horizontális elvek betartása kötelező. A GINOP Plusz útmutató horizontális követelményekhez c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárniuk a továbbadott támogatást igénylőknek.

   Projekt által igényelt támogatás összege	Támogatott horizontális tevékenységek
   25 millió Ft alatt	A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása kötelező
   >= 25 millió Ft < 50 millió Ft	A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása kötelező. Önkéntesen vállalható 1 db környezeti fenntarthatósággal összefüggő tevékenység vagy 1 db esélyegyenlőségi tevékenység a 2. pontban felsorolt tevékenységek közül.
   >=50 millió Ft < 100 millió Ft	A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása kötelező. Kötelező vállalni minimum 1 db környezeti fenntarthatósággal összefüggő tevékenységet VAGY 1 db esélyegyenlőségi tevékenységet a 2. pontban felsorolt tevékenységek közül.
   >=100 millió Ft < 500 millió Ft	A 8. sz. melléklet 1. fejezetében foglalt horizontális elvek betartása kötelező. Kötelező vállalni minimum 1 db környezeti fenntarthatósággal összefüggő tevékenységet ÉS 1 db esélyegyenlőségi tevékenységet a 2. pontban felsorolt tevékenységek közül.

   4 Az vonatkozó részleteket a Hirdetmény 8. számú melléklete tartalmazza.

   A támogatás iránti kérelemben a foglalkoztatóknak nyilatkozniuk kell, hogy az Alapjogi Chartában és a horizontális útmutatóban foglaltakat megismerték és tevékenységük nem sérti az abban foglalt jogelveket és alapelveket, és vállalják azok betartását a projektjük megvalósítási időszaka alatt, valamint a munkavállalóikat tájékoztatják arról, hogy amennyiben képzések megvalósításával összefüggésben diszkriminációt tapasztalnak, akkor panaszaikkal az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz is fordulhatnak.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A támogatási kérelem benyújtásának alapfeltétele a projekt megvalósításához szükséges önerő megléte, amely legalább a projekt elszámolható összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett részét kell, hogy képezze. Az önerő saját forrásból vagy más állami alrendszerből származó támogatásból is származhat. A saját forrásnak az olyan források minősülnek, amelyek nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett uniós finanszírozást. A projekt elszámolható költségei közé tartoznak a képzéshez kapcsolódó költségek, mint például a képzési szolgáltatások, oktatók költségei, utazási és szállás költségek, valamint a képzés megszervezésének költségei. Fontos, hogy a költségeket a projekt keretében elszámolható módon dokumentálni kell, és az elszámolás során figyelembe kell venni a maximálisan elszámolható költségeket és óradíjakat. A képzési támogatás összetételét és az elszámolható költségek mértékét szigorú szabályok szabályozzák, amelyeknek az elszámolási folyamat során való betartása kiemelt fontosságú.

Elszámolhatóság

1. Mekkora önerő kell a projekthez?

   1. A támogatási kérelem benyújtásának feltétele a képzés megvalósításához szükséges önerő rendelkezésre állása, amely legalább a projekt elszámolható összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett része, erről szóló 30 napnál nem régebbi bankszámla kivonat/banki igazolás a kérem kötelező mellékletét kell, hogy képezze.
   2. Az önerő lehet saját forrás és egyéb, az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás is.
   3. Saját forrásnak a kedvezményezett által a projekthez igénybevett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás minősül. (Például saját forrásként nem vehető figyelembe a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, miután az egy állami kamattámogatásban részesített hitel.)

2. Elszámolható képzési költség tételek

   1. Elszámolható képzési költség tételek – Vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzés esetében

      1. Képzési szolgáltatás költsége, oktatók költsége (beleértve résztvevők tudásmérése, távoktatás esetében tutor, mentor, szakértői díj, előadói díj);
      2. Oktatók, vizsgáztatók utazási és szállás költsége az Elszámolási Útmutató figyelembevételével
      3. Képzés megszervezésének és lebonyolításának költsége
      4. Képzés céljára használt helyiségek, illetve eszközök projektarányos bérleti díja

         (beleértve a kapcsolódó rezsi költségeket), posta és adminisztrációs költségek

      5. Képzéshez kapcsolódó egyéb indokolt költségek (beleértve vizsgadíj, vizsgáztatási díj, bizonyítvány, tankönyv, jegyzet, segédanyag költsége, előzetes tudásmérés és az elégedettségmérés költsége, amortizáció költsége, munkaruha/védőruha, alkalmassági vizsgálat és egyéb a képzéssel összefüggésben előírt, a képzés elvégzéséhez szükséges speciális vizsgálat és kapcsolódó védőoltás költsége). A vizsgadíjat a képzési költség (óradíj, max. elszámolható költség/fő) részeként szükséges értelmezni és számla alapján elszámolni.

   2. Elszámolható képzési költség tételek – Belső képzés esetében

      1. Oktató költsége (Amennyiben az oktató nem a támogatást igénylő vállalkozás munkaszerződéssel igazolt munkavállalója, 3 db árajánlat alapján szükséges alátámasztani a költséget). Amennyiben munkaszerződéssel igazolt saját munkavállaló az oktató, akkor a kieső munkabére számolható el a Hirdetmény 2. sz. mellékletében foglalt feltételek mellett.
      2. Oktatási helyszín (terem- és eszközbérlet) költsége: az Elszámolási Útmutató figyelembevételével

      Az Elszámolási Útmutató című dokumentum letölthető az alábbi linken a palyazat.gov.hu honlapon a Széchenyi Plusz (2021-2027) általános útmutatói között:

      https://www.palyazat.gov.hu/ltalnos-tmutat-a-felhvsokhoz-szerzds-mintk-szf-avdh-tjkoztat-2021-2021#

      Amennyiben a továbbadott támogatást igénylő vállalat saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik a képzés megvalósítása, akkor nem számolható el költség az oktatási helyszín (terem) vonatkozásában. (Ha egy vállalat rendelkezik önköltségszámítási szabályzattal (módszertannal), akkor annak megfelelően a képzéshez kapcsolódó rezsiköltségek és felhasznált (ill. amortizálódott) eszköz- és anyagköltségek elszámolhatósága biztosítandó. Terembérlet költsége nem.)

      Amennyiben a képzés nem a támogatási igénylő vállalat saját székhelyén, telephelyén, fióktelepén és/vagy nem saját eszközén történik, akkor 3 ajánlattal szükséges alátámasztani a piaci árat.

      Belső képzésként csak azon képzések valósíthatóak meg, amelyek esetében a támogatást igénylő vállalkozás rendelkezik az Fktv. szerinti bejelentéssel, illetve amennyiben a képzés folytatásáról ágazati jogszabály rendelkezik, úgy arra vonatkozóan a támogatást igénylő vállalkozásnak van képzői engedélye.

3. Elszámolható képzési óradíjak

   Elszámolható költség alatt a támogatás alapjául legfeljebb figyelembe vehető költségeket kell érteni. A támogatás a vállalat méretétől függően az elszámolható költség egy bizonyos hányadát fedezi.

   A belső és külső képzésekre eltérő maximális súlyozott óradíjak vonatkoznak. A belső képzések óradíja nem haladhatja meg az azonos képzési típusba tartozó „külső” képzések maximális óradíjának 75%-át.

   A táblázat az elszámolható költségként figyelembe vehető maximumot tartalmazza tanóránkénti megosztásban. Egy képzési tanóra 1 munkaórának felel meg és legalább 45 perc időtartamot ölel fel. Nem kizárt, hogy a képzés többe kerül, mint a lehetséges maximális támogatási összegek, de ebben az esetben a támogatás alapjaként csak a maximális óradíj vehető figyelembe.

4.  
   

   GINOP+ 3.2.1 Pályázati előregisztráció

   Képzés típusok	Maximális elszámolható egy főre jutó óradíj (1 képzési tanóra) (forint/fő)		Maximális csoportlétszám/képzés
   	Belső képzés esetén	Vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzés esetén
   Szakmai ismeretre irányuló képzés	3281	4375	20 fő
   Soft skill képzés	2813	3750
   Információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzés	2344	3125
   Nyelvi képzés	1875	2500	10 fő

5. A Képzési támogatás összetétele

   A képzési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 2020. évi CXXXV. törvény és a 100/2021. (II. 27) rendelet szabályozza.

   A képzési költség elszámolhatósága három paraméter alapján kerül meghatározásra:

   1. egy főre jutó maximálisan elszámolható képzési költség;
   2. egy főre jutó – képzéstípus szerint megítélt – maximális óradíj (lásd a Hirdetmény 12.3. pontjában);

   3. amennyiben a képzéshez az Szktv. 14.§-a szerinti nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpontban letehető szakmai vizsga vagy képesítő vizsga kapcsolódik, úgy annak vizsgadíja

   1. Egy főre jutó maximálisan elszámolható képzési költség

      A maximálisan elszámolható egy főre jutó képzési költség 250 000 forint, ami az alábbi négy szempont:

      1. a képzésbe bevont munkavállaló hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű,

      2. a képzésbe bevont személy hátrányos helyzetű régióban lévő telephelyen dolgozik (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföldi, Dél-Dunántúl),
      3. a munkáltató fő tevékenysége kiemelt ágazathoz tartozik,
      4. összes megpályázott képzés összértékének legalább 25%-át IKT képzés teszi ki bármelyikének teljesülése esetében 350 000 forintra növelhető az alábbiak szerint:
         1. a képzésbe vont személy a támogatás szempontjából hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű. A hátrányos helyzet igazolása esetén a megnövelt keretösszeg a hátrányos helyzetűnek tekinthető vagy megváltozott munkaképességű személy(ek)re értendő.

            E támogatás esetében hátrányos helyzetűnek tekinthetők, aki:

            • 15 és 24 év közötti életkorú vagy
            • 50 éven felüli személy vagy
            • alacsony iskolai végzettségű vagy pályakezdő: nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban.
         2. a képzésbe vont személy Hátrányos helyzetű régióban dolgozik (telephely szerinti munkavégzés). A hátrányos helyzetű régió teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a hátrányos helyzetű régiókban dolgozó személy(ek)re értendő.

         3. 2022.12.31 előtt a pályázó vállalkozás cégkivonatába bejegyzett főtevékenysége alapján a cég TEÁOR kódja a kiemelt gazdasági ágazatok valamelyikébe tartozik. A kiemelt gazdasági ágazat szempontjának teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a vállalat által a pályázat során képzésben résztvevő összes munkavállalójára értendő. A kiemelt gazdasági ágazatok listája jelen Hirdetmény mellékletében, illetve a https://www.munka.hu/ oldalon található.

         4. az összes megpályázott képzés összértékének legalább 25%-át jelen Hirdetmény

      7.2. pontjában meghatározott információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzések alkotják. Az IKT képzések részarányát a kérelemben foglalt összes képzés elszámolható költségének összértékéhez kell viszonyítani. A feltétel teljesülése esetén a megnövelt keretösszeg a vállalat által a pályázat során képzésben résztvevő összes munkavállalójára értendő. Együttes kérelem esetén az IKT képzések összértéken belüli részarányát vállalatonként kell vizsgálni.

   2. Egy főre jutó képzési költség számítása (képzési támogatásszámítás)

      A 12.4.1. pontban meghatározott elszámolható keretösszeg az összes képzési típusra együttesen értendő, az óradíj megfelelőségét figyelembe véve. Az egy főre jutó képzési

      költség ezt az összeget meghaladhatja, de maximum 250 000 (növelt esetben 350 000) forint számolható el.

      Példa: egy résztvevő 3 képzésben egymást követően vesz részt, akinél a maximálisan elszámolható egy főre jutó képzési költség 250 000 Ft

      1. 100 000 Ft / fő

      2. 120 000 Ft / fő

      3. 50 000 Ft / fő

         1. Ebben az esetben a teljes képzési költsége 270 000 Ft, ebből az elszámolható költség 250 000 Ft, amire az intenzitás számítódik (pl. nagyvállalat esetében a támogatás: 250 000 x 0,5 = 125 000 Ft)A képzés egy főre jutó összértéke meghaladja az egy főre megítélt maximális keretösszeget (tehát a 250 000 vagy 350 000 forintot): a maximálisan megítélt keretösszeg szorozva az intenzitással.

            Példa: 400 000 forintos egy főre jutó képzési költség, az egyénre 350 000 forint lett megítélve, a vállalat középvállalkozás (60%-os intenzitás), akkor= 350 000 * 0,6 = 210 000 forint

         2. A képzés egy főre jutó összértéke nem haladja meg az egy főre megítélt maximális keretösszeget (tehát a 250 000 vagy 350 000 forintot): a képzés egy főre jutó költsége szorozva az intenzitással.

         Példa: 150 000 forintos egy főre jutó képzési költség, az egyénre 350 000 forint lett megítélve, a vállalat középvállalkozás (60%-os intenzitás), akkor= 150 000

         * 0,6 = 90 000 forint

         A vállalatnak megítélt képzési támogatás az egy főre megítélt képzési támogatások összege.

   3. További elszámolhatósági szabályok a képzési költségek vonatkozásában

      1. A vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések esetében a képző kiválasztásának alátámasztását és a képzőre vonatkozó feltételek teljesülésének igazolását a Hirdetmény 1. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmények szerint szükséges teljesíteni.
      2. Belső képzés esetében a támogatott vállalkozásnak önköltségszámítási módszertant (Hirdetmény 2. sz. melléklete) szükséges benyújtania a költségek alátámasztására.
      3. Belső és külső képzés esetében a képzési költség elszámolhatóságának feltétele, hogy a képzési óraszámot alátámasztó képzési programterv – mikrotanúsítványt adó képzés esetén az adott tantárgy Nftv. 108.§ 43a pontja szerinti tanulmányi rendszerben nyilvántartott adatlapja – a kérelem részeként benyújtásra kerül.

      A képzési költségtételek indokolt esetben önálló tételként is elszámolhatóak az azt igazoló számla jelen Hirdetmény elszámolási feltételeinek megfelelő benyújtásával.

6. Bértámogatás összetétele

   A bértámogatás a képzés miatt kieső munkaórákra szól az egyén bérköltségének (bruttó bér) figyelembevételével. A figyelembe vett bérköltség legfeljebb az aktuális kötelező legkisebb

   munkabér (minimálbér) 1,5-szereséig terjedhet, figyelembe véve, hogy a támogatás megállapított maximális összege foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 26.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján.

   Felhívjuk a figyelmet, hogy megítélt támogatás esetén a hatósági szerződés módosítása nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlettámogatás biztosítására a kötelező legkisebb munkabér változása esetében sem.

   A kérelemben és a hatósági szerződésben a teljes összóraszám figyelembevételével történik a bértámogatás összegének megállapítása.

   1. Egy főre jutó bértámogatás

      A munkavállaló első képzését megelőző hónapban érvényes munkaszerződése szerinti bér alapul vételével számítandó (a szerződés szerint bér/174 órával, így megkapjuk az 1 órára eső összeget, amely nem lehet magasabb a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér 1,5 szeresének megfelelő összeg alapján meghatározott 1 órára eső összegnél (a 2024-ben érvényes minimálbér alapján 2300 Ft-nál (400 200 Ft/ 174),

      1. Amennyiben a bérköltség az aktuális kötelező legkisebb minimálbér 1,5-szeresét meghaladja: az aktuális kötelező legkisebb munkabér 1,5-szerese szorozva a munkaórákhoz viszonyított kieső órákkal és szorozva az intenzitással.

         Példa: 420 000 forintos bérköltség, 40 órás képzés, kisvállalkozás (70%-os intenzitás), akkor 420 000/174 = 2414 Ft; 2414 > 2300 ebben az esetben 2300 * 40 * 0,7 = 64 400 forint.) kerekítési szabály a havi átlagkereset/174 órával egész számra.

      2. Amennyiben a bérköltség az aktuális kötelező legkisebb bruttó minimálbér 1,5-szeresét nem haladja meg: a bérköltség szorozva a munkaórákhoz viszonyított kieső órákkal és szorozva az intenzitással.

         Példa: 150 000 forintos bérköltség, 40 órás képzés, kisvállalkozás (70%-os intenzitás), akkor 150 000/174= 862 Ft a kieső bér számítása 862 * 40 * 0,7 =24 136 Ft.)

         A vállalatnak megítélt bértámogatás az egy főre megítélt bértámogatások összege.

1. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs költsége -szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás

   A szakmai megvalósítás költsége kizárólag mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő támogatott vállalkozás esetében számolható el.

   A szakmai megvalósítás költsége bértámogatás (munkaviszony, vagy természetes személlyel kötött megbízási szerződés) keretében számolható el munkaidő-arányosan az alábbiak figyelembevételével:

   1. 1. A szakmai megvalósítás költsége nem haladhatja meg a projekt teljes elszámolható költségének maximum 25%-át.
      2. A szakmai megvalósítás költsége teljes munkaidő esetében maximum havi 300.000 Ft/hó, vagy ennek időarányos összege lehet.
      3. A kérelem benyújtásakor meg kell adni a szakmai megvalósítói feladatot ellátó munkavállaló megvalósítói tevékenységre fordítandó havi munkaidejét.
      4. A szakmai megvalósítói díj elszámolásához be kell nyújtani a szakmai megvalósítói feladatra fordított munkaidőt tartalmazó munkaszerződést. Amennyiben a szakmai megvalósító megbízási szerződés keretében látja el feladatát, a teljesítési igazoláson is fel kell tüntetni, hogy az adott hónapban hány órában látta el szakmai feladatát.

2. Melyek az elszámolható költségek mértékére és arányára vonatkozó elvárások?

   1. A célcsoport képzéséhez kapcsolódó költségek és a képzésbe bevont munkavállalók személyi jellegű ráfordításai (bértámogatás) esetében – ide nem értve a szakmai megvalósítók költségét – az egy vállalkozás által igényelt támogatás együttesen – nem haladhatja meg a támogatást igénylő vállalkozás támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó lezárt, teljes üzleti évben fizetett személyi jellegű ráfordításainak a 25%-át. (a 4.1. b) alpontban meghatározott vállalkozások esetében nem vizsgálandó)
   2. Az egy főre jutó havi bértámogatás, képzési támogatás és szakmai megvalósítói költségének összege nem haladhatja meg a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendeletben előírt, a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. Részletszabályokat a Hirdetmény 12.4. és 12.6. fejezetei tartalmazzák.

3. Az elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb elvárások

   1. A vállalkozás által benyújtott kérelem vizsgálata során a benyújtott árajánlatokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a projekt költségvetése a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon került-e összeállításra, valamint, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét és az átlagos piaci áraknak történő megfelelést követi-e.
   2. A projekt költségvetésének alapját a legtakarékosabb árajánlat kell, hogy képezze. Az árajánlatok vizsgálatánál az azonos típusú (szakmai képzés, IKT képzés, nyelvi képzés, soft skill) képzések ajánlatait szükséges vizsgálni.
   3. A vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzések kivételével az igénybe vett szolgáltatásként elszámolható költségek esetében benyújtandó árajánlatokra vonatkozó elvárások:
      1. Minden 300.000 Ft -ot meghaladó elszámolható összköltségű költségtétel alátámasztására 3 db, a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes, egymástól független árajánlatadók által kiállított, magyar nyelvű árajánlat csatolása szükséges, amely tartalmazza:
         • az ajánlattevő megnevezését, adószámát, aláírását;
         • az ajánlat tárgyának pontos megnevezését;
         • az árajánlat érvényességét és/vagy az ajánlat kiállításának dátumát, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napnál nem lehet régebbi;
         • az egységárat, a nettó árat, az ÁFÁ-t és a bruttó árat;
         • az árajánlatnak tartalmaznia kell az elvégzendő feladatok szakmai tartalmát, ráfordított emberhónap számot, valamint, amennyiben ez az árban meghatározó, az anyagköltség becsült mértékét, valamint amennyiben az árajánlat összege egyéb költségeket is magába foglal, azok összegét és megnevezését;
         • igénybe vett szolgáltatás esetén a szolgáltatásra vonatkozó referencia megadása az árajánlatban kötelező;
         • amennyiben az árajánlat összege nem forintban van meghatározva, szükséges azt átszámítani forintra az árajánlat napjára vonatkozó MNB hivatalos árfolyamán;
         • nem magyar nyelvű árajánlat esetében magyar nyelvű fordítást is szükséges mellékelni a teljes árajánlatról. Nem szükséges hivatalos, fordítóiroda által készített fordítás;
      2. Az árajánlatnak és a támogatási kérelemben szereplő tevékenységek elnevezésének, költségeknek és a táblázatok adatainak meg kell egyezniük.
      3. Az árajánlatok szakmai szöveges leírásából világosan ki kell derülnie, hogy az adott tevékenységhez milyen konkrét munkafolyamatok tartoznak, s ezeket a támogatást igénylő profiljára szabva szükséges összeállítani. Amennyiben az árajánlat csak általánosságban tartalmazza az adott tevékenység szakmai jellemzőit, nem fogadható el.
      4. Azon szerződések esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 100 000 forintot, a továbbadott támogatást igénylő részéről nem szükséges a piaci ár alátámasztása.
      5. A hárommillió forintnál nagyobb elszámolható összköltségű projektek azon szerződései esetén, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a

         300 000 forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat a továbbadott támogatást igénylőnek nem kell benyújtania, azonban azok helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhetőek.

   4. Az árajánlatokat adó képzők függetlenek egymástól, valamint a kérelmet benyújtó munkáltatótól – a belső képzéseket nem ideértve. Nem független az ajánlattevő,
      1. amennyiben a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy ezek tulajdonosa -irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési;
      2. amelynek tulajdonosa – irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a támogatást igénylő / kedvezményezett szervezetében vagy ugyanazon beszerzés vonatkozásában másik ajánlattevő szervezetében az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési; vagy
      3. ha a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.
      4. Az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül a Ptk. 8:1. §

   (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem.

A felnőttképzőkre vonatkozó feltételek részletesen szabályozzák a képzőintézmények működését és kötelezettségeit. Külső képzések esetén a képzőnek bizonyítania kell, hogy legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik, és adózás előtti eredménye elérte az 1 millió Ft-ot. A képzőintézménynek rendelkeznie kell a választott képzéstípusnak megfelelő adatszolgáltatással és legalább 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referenciával. A felnőttképzőnek az előző két évben nem szabad minimálbért meghaladó összegű hatósági bírságot kapnia. Az intézménynek a törvényi előírásoknak megfelelően kell bejelentkeznie és engedélyekkel kell rendelkeznie. Az államháztartás terhére nyújtott támogatásokhoz vagy uniós forrásokból megvalósuló oktatáshoz engedély szükséges. Az oktatási programok kidolgozása során számos követelménynek kell megfelelni, beleértve a képzési időt, a tananyagot, a résztvevők értékelését és az infrastrukturális feltételeket. Az adatszolgáltatás részletei, valamint a környezetbarát és fenntarthatósági elemek jelenléte is fontos a képzők számára. A képzési programoknak előzetesen ki kell dolgozniuk, és azokat az előírt határidőkig meg kell valósítaniuk.

GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem. – A MODELLO NYERTESSÉ TESZ! – AKÁR 150 MILLIÓ!

A képzőkre vonatkozó feltételek – Külső képzések esetében

1. A képzőintézmény rendelkezik legalább egy teljes lezárt üzleti évvel (ebbe beleértendő a lezárt költségvetési év is);
2. A képzőintézmény adózás előtti eredménye a legutolsó vagy az utolsó előtti lezárt teljes üzleti évek egyikében elérte az 1 millió Ft-ot (költségvetési szerv és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényhatálya alá tartozó képzőintézmény esetén nem kell alkalmazni);
3. A képzőintézmény rendelkezik a választott képzéstípusnak megfelelő OSAP adatlappal vagy FIR adatszolgáltatással vagy a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (továbbiakban: FAR) – részszakmára felkészítő szakmai oktatás esetén, amennyiben azt a Szktv. 9. § (1) szerinti szakképző intézmény szervezi meg, úgy a Szktv. 111. §-a szerinti Szakképzés információs rendszerébe (továbbiakban: SZIR) -történő adatszolgáltatással igazolt, az adott képzés típusában legalább 100 résztvevő befejezett képzését igazoló referenciával;

   Ennek igazolása a referencia képzést egyértelműen azonosító FAR, SZIR képernyőfotóval, vagy amennyiben ilyen az adott képzés kapcsán nem állhat rendelkezésre, OSAP adatlappal történhet, a kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó.

   Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén is a FAR-on keresztül kerül sor a referencia igazolására.

4. Az Nftv. szerinti felsőoktatási intézmények esetében – tekintettel a felsőoktatási intézmények komplex, magas szintű és rendszeres akkreditációs követelményeire –nem szükséges külön referencia igazolást csatolni, azonban a mikrotanúsítványt adó képzés esetén a felsőoktatási intézmény által kiállított hivatalos tárgyleírást/tárgytematikát a kérelem benyújtásakor csatolni szükséges, valamint amennyiben a tárgyleírás/tárgytematika nem tartalmazza a kreditértéket, azt megadni szükséges.
5. A képzőintézményre a felnőttképzési államigazgatási szerv a kérelem benyújtását megelőző két évben az aktuális minimálbért meghaladó összegű hatósági bírságot nem szabott ki.
6. A képzőintézmény az általa folytatott képzésekre vonatkozó és a Fktv.-ben részletezett feltételeknek megfelelően rendelkezik az Fktv. 2020. január 01-től hatályos állapot szerinti bejelentéssel és/vagy engedéllyel.
7. Ha a felnőttképző a Szkt. szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy – az Fktv. szerinti belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, e felnőttképzési tevékenységét engedély alapján végezheti. Jogszabály alapján szervezett képzés esetében olyan képzés vehető igénybe, amelynek folytatására a képzést folytató intézménynek az ágazati jogszabályi előírások alapján jogosultsága van. Az Nftv. 42.§-a szerinti mikrotanúsítványt adó képzést az Nftv. 2.§-a szerinti felsőoktatási intézmények indíthatnak a támogatási konstrukció keretében.
8. Az Fktv. szerinti képzői engedélynek, bejelentésnek a képzést lefolytató intézménynél legkésőbb a képzés megkezdésének időpontjában rendelkezésre kell állnia (ennek megszerzését a képzővel kötendő megállapodás alapján a hatósági szerződésben vállalnia kell).

1. 1. 1. A képzésekre vonatkozó feltételek (külső -, belső képzésekre egyaránt)

         1. Legkésőbb a képzés megkezdése előtt 5 munkanappal a https://www.munka.hu/ honlapon elhelyezett űrlap mellékleteként rendelkezésre kell bocsátani a képzés tervezett ütemtervét (amely a https://www.munka.hu/ oldalról letölthető), a képzési alkalmak időpontjának pontos megjelölésével és az online betekintési lehetőséget biztosító linket. A felsőoktatási mikrotanúsítványt adó képzések esetén – tekintettel arra, hogy az adott kurzuson felsőoktatási intézmény egyéb hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatója is részt vehet – az online betekintést az Nftv. 108. § 43 a pontja szerinti tanulmányi rendszer kurzus elektronikus jelenlét nyilvántartása helyettesíti a felsőoktatási intézményeknek az online betekintést külön nem kell biztosítaniuk.

            A képzésben résztvevők névsorát a képzés megkezdését megelőző 5. munkanapig szükséges benyújtani a fent megjelölt elektronikus felületen. Legkésőbb a képzés megkezdése előtti 5. munkanapig szükséges az érintett foglalkoztatottak első képzését megelőző hónapban érvényes bruttó bért tartalmazó munkaszerződésének és GDPR nyilatkozatának csatolása az elektronikus ügyintézés szabályainak megfelelően a https://www.munka.hu/ oldalon található nyomtatványkitöltő alkalmazáson keresztül a döntést hozó kormányhivatal hivatali kapujára.

         2. Amennyiben a képzések hatósági szerződésben rögzített időpontja, helyszíne változik, arról a támogatót legkésőbb az eseményt megelőzően – módosított kezdési időpontot tekintve – 5 munkanappal a fenti pontban megjelölt elektronikus felületen szükséges tájékoztatni a képzések helyszíni ellenőrzése érdekében. A képzésen belül megvalósuló képzési alkalmakról tájékoztatás kérhető be a vállalkozástól.
         3. Előzetes tájékoztatás hiányában a képzésre költség nem számolható el.
         4. A képzőnek a képzés Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben (FAR) történő rögzítés alkalmával kötelező megjelölni a támogatási konstrukciót. Ennek hiányában a képzési támogatás nem elszámolható.
         5. Az Nftv. 42.§-a szerinti mikrotanúsítványt adó képzés támogatása csak akkor számolható el, ha a mikrotanúsítványt a szükséges adatokkal együtt az Nftv. 108.§ 43a pontja szerinti tanulmányi rendszer a FAR számára a támogatási konstrukció megjelölésével együtt átadta, ezáltal a FAR-ban az adott képzés rögzítésre került.
         6. Képzési program kidolgozása, csak a kiválasztásra kerülő képző esetében szükséges: tartalmát tekintve meg kell egyeznie az Fktv. 12.§-a szerinti képzési program-tartalommal, ezek a pontok a következők:
            1. a képzés megnevezése,
            2. a képzés során megszerezhető kompetencia,
            3. a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei, a képzés célja és célcsoportját,
            4. a tervezett képzési idő,
            5. a képzés tananyagegységei, azok célja, tartalma, a tananyagegységekhez óraszám és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszerek és munkaformák, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszám is,
            6. a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszám,
            7. a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírása,
            8. a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei,
            9. a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételek és ezek biztosításának módja.
         7. A mikrotanúsítványt adó képzések esetén a képzési programot teljes körűen helyettesíti az adott tantárgy vagy modul adatlapja és az Nftv.-ben meghatározott tárgyleírása.
         8. A munkáltató és képző között létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy:
            1. a személyes jelenléttel megvalósított képzések esetében a képzőnek biztosítania szükséges a képzési alkalmaknak, a jelenlévők létszámának, személyazonosságának, a megfelelő képzési feltételeknek a kedvezményezett és a támogató videóhíváson keresztüli ellenőrzését. A mikrotanúsítványt adó képzések ellenőrzése, figyelemmel a jelen Hirdetmény 9. i) pontjában

               meghatározott feltételekre az Nftv. 108.§ 43a. pont szerinti tanulmányi rendszerben rögzített elektronikus jelenlét nyilvántartása helyettesíti;

            2. a képző a videóhíváshoz szükséges információkat, – amely lehet például mobil telefonszám, videókonferencia telefonszám vagy videókonferencia internetes hozzáférési link – és a csatlakozáshoz szükséges technikai tudnivalókat biztosítani köteles a kedvezményezett és a támogató számára legkésőbb az adott képzési alkalom megkezdése előtti munkanapon. A megfelelő minőségű videóhívás biztosítása érdekében olyan videóhívásra alkalmas alkalmazás használata szükséges, amellyel a képzés ellenőrizhető, és az alkalmazás képzés rögzítésére is alkalmas. (Pl. Microsoft Teams, Zoom, Google Meet).
            3. Amennyiben a képzés videóhíváson keresztül valósul meg, úgy kérjük a teljes képzés rögzítését. A rögzített képzés az ellenőrzés során bármikor bekérhető és visszanézhető. Erről a képzésben résztvevőt legkésőbb a képzés megkezdése előtt tájékoztatni szükséges.
            4. A képzések résztvevőit tájékoztatni szükséges arról, hogy az ellenőrző hatósági személy a résztvevőt személyazonosság igazoló okmány bemutatására kérheti, valamint, hogy a videóhívás előírása a támogató részéről az uniós források felhasználásának ellenőrzését szolgálja.

A képzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás

Az Európai Szociális Alap Plusz létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/1057 EU rendelet I. mellékletében meghatározott, kilépéskor képesítést szerzettek száma közös indikátorhoz2 szükséges adatszolgáltatás érdekében a munkáltató adatot szolgáltat a 3. kilépéskori adatszolgáltatásra vonatkozó űrlapon arról, hogy a projekt keretében támogatott képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiállításának feltétele-e képző által végzett, minden résztvevőre kiterjedő vizsga/felmérés, melynek célja a megszerzett tudás, készségek, kompetenciák felmérése.

A zöld (környezetbarát) átállást is támogató képzések nyomon követése érdekében a kérelmet benyújtó vállalkozásnak a képzési program tartalma alapján nyilatkoznia szükséges a kérelemben arról is az egyes képzéseket érintően, hogy azok környezetbarát és fenntarthatósággal összefüggő készségek fejlesztését célzó elemeket is tartalmaznak-e3.

2 A kilépéskor képesítést szerzett indikátor szempontjából azok a résztvevők vehetők figyelembe, akik olyan képzésben vettek részt sikeresen a projekt keretében, melynek elvégzéséhez jogszabály és Hirdetmény alapján vizsga kapcsolódik (pl. részszakma megszerzésére irányuló szakmai oktatás), és azon képzést elvégzők is, akik képzésének elvégzéséhez jogszabály/Hirdetmény által előírt vizsga nem kapcsolódik, de a képzési program tartalmazza a megszerzett tudás, készség, kompetencia elsajátításának formális ellenőrzését, és ennek való megfelelés a tanúsítvány kiállításának feltétele. Azon képzések esetén, melyekhez nem kapcsolódik jogszabályban és Hirdetményben előírt vizsga nem szükséges az előzőekben jelzett számonkérés előírása, az a támogathatóságnak nem feltétele.

3 Környezetbarát készségekhez hozzájáruló képzésnek tekinthető az a képzés, aminek része az erőforrás-hatékonysággal, újrahasznosítással kapcsolatos gyakorlati ismeretek és készségek fejlesztése, vagy a klíma-változással, az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos összefüggések ismertetése, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó ismeretek, vagy a környezeti károk megelőzésével, csökkentésével, a károk helyreállításával kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése. A környezetbarát készségek fejlesztéséhez is hozzájáruló képzési elem a támogathatóságnak nem feltétele, az erről való nyilatkozattétel nyomon követési célokat szolgál.

A képzési program időtartama

1. 1. 1. Mikor kezdhető meg a képzési program

         Támogatás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett képzéshez nem igényelhető.

         Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt megkezdésére a támogatási kérelem benyújtását megelőzően sor került, a támogatási kérelem elutasításra, illetve a támogatás visszavonásra kerül.

         A képzések megvalósítása támogatási kérelem benyújtását követő napon saját felelősségre megkezdhető, de a projekt megkezdése nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.

      2. Mennyi idő alatt kell fizikailag befejezni a képzési programot?

         A képzési program befejezésére a hatósági szerződés megkötésétől számított legfeljebb 18 hónap áll rendelkezésre. A képzési program és az annak utolsó napját követő naptól számított

         180. napos eredményesség mérés vizsgálatának 2026. július 31-ig meg kell történnie, a képzési programot ennek megfelelően szükséges megtervezni.

         A támogatási összeg elszámolására a program befejezését követően 90 nap áll rendelkezésre.

GINOP Plusz 3.2.1-21 Hirdetmény

Felnőttképzési Intézmény

GINOP Plusz 3.2.1-21 előregisztráció

#Ginop321 #Ginop #Bértámogatás #Képzésitámogatás #Képzés #Modello #Felnőttképzés #Tanfolyam #Softskill #IKT #Szakmaiképzés #Nyelviképzés #Informatikaiképzés #Excelképzés #Ginop+ #Ginop+321 #Támogatásikérelem #150millió #15milliárd #Önállókérelem #Együtteskérelem #Támogathatóképzések #Támogatás #Pályázat #Pályázatiforrás #Válságtámogatás #Előleg #Előlegigénylés #Fontosinformáció #IIIütem #3ütem #Ginop+321IIIütem #Mikrovállalat #Kisvállalat #Középvállalat #Nagyvállalat