Aki iskolát épít, az maradni akar, és azt akarja, hogy mások is maradjanak, akik az iskolába járnak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen, ahol felavatta a helyi református líceum felújított és kollégiummal kibővített épületét.

A református családi csendesnapon megtartott avatási ünnepségen elmondott beszédében Balog Zoltán, aki kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, hangsúlyozta: aki iskolát épít Kárpátalján, az azt is szeretné, ha a világnak ezen a táján lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány is – tette hozzá. Emlékeztetett: a menni vagy maradni kérdése nagyon nehéz emberi döntés, amelybe sem Budapestről, sem máshonnan nem szabad beleavatkozni. De ha megszületik a szabad döntés a maradás mellett, akkor a magyar kormány, a kárpátaljai magyar vezetők és az egyház dolga, hogy lehessen maradni, anyanyelven tanulni, hogy magyar közösségben lehessen dicsérni az Istent, és a magyar családoknak legyen esélyük az életre a jövőben is – fogalmazott.

A miniszter megjegyezte, hogy mások mellett a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell felkészülniük. Van olyan forgatókönyv, amelyre gondolni sem merünk, de föl kell rá készülni, ahogy föl kell arra is készülni, ami jó – folytatta. Balog Zoltán szerint az utóbbi példája a 21 éve alapított Nagyberegi Református Líceum, amely ötéves munka eredményeként – a magyar kormány és külföldi református testvéregyházak anyagi támogatásával – megújult és 120 fős modern kollégiummal bővült. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy Kárpátalján egy közösség kinőtte a régi iskolaépületet. Mint mondta, a megmaradáshoz iskola, munkahely, közösség kell, és “Nagyberegen van iskola, van közösség, s remélhetőleg van megélhetést biztosító, tisztességgel honorált munkahely”.

Mindennek nagyon fontos feltétele a béke – mutatott rá, hangsúlyozva: “ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja”. A béke fontos feltétele a magyarok együttműködése, így mindannyiunk közös érdeke, hogy Kárpátalján minden magyar együtt akarja a békét, együtt akarja a magyarság megerősödését – mondta. Úgy vélte, természetes, hogy különböző vélemények vannak, de most különösképp megengedhetetlen a “széthúzás luxusa”. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé, mert választások jönnek – hangoztatta, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyaroknak, Magyarországgal együtt, egy irányban kell gondolkodniuk, hogy “erős képviselőjük” legyen a kijevi parlamentben. “Ha ehhez segítségre van szükség, azt mi meg tudjuk adni, de ezt kivívni, kiharcolni csak önök tudják, önöknek lehet” – emlékeztette hallgatóságát a miniszter.

“A béke megtartásáért a magyar közösségen belül a legtöbbet azzal tehetjük, ha folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy folytatjuk az építkezést Kárpátalján az egyházközösségekben, a beregszászi főiskolán, a családsegítőkben, s mindenütt, ahol a magyar életnek a megtartására és a megerősítésére van szükség” – zárta avató beszédét Balog Zoltán.

A családi csendesnapi rendezvényen tartott előadásában a miniszter arról biztosította közel ötezer fős hallgatóságát, hogy Magyarország, a magyar kormány nem hagyja magukra a “kárpátaljai magyar testvéreket”. Kifejtette: a kárpátaljai magyar közösség támogatása érdekében most a kapcsolatok erősítésére van szükség.

(MTI, EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Magyarország mindenekelőtt azokon a stratégiai  területeken igyekszik támogatni a kárpátaljai magyarságot, amelyek kulcsfontosságúak a közösség megmaradása szempontjából  – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere magyar pedagógusok előtt pénteken Beregszászon. Balog Zoltán hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy az anyaország odafigyel rá.

A kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatáson tartózkodó Balog Zoltán Beregszászon felavatta a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) felújított székházát, amelynek a rekonstrukciójához közel 13 millió forinttal járult hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Az átadási ünnepség után a miniszter megbeszélést folytatott a KMPSZ választmányával, amelyen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás időszerű problémáit tekintették át.

A tanácskozáson Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásnak nyújtott sokrétű támogatásért, és vázolta azokat a tanüggyel kapcsolatos gondokat, amelyeknek a megoldásához az anyaország segítségét kérte.

Válaszában Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulására a jelenlegi ukrán válság idején. A mostani látogatásommal is azt szeretném jelezni, hogy Magyarország mindenekelőtt azokon a stratégiai területeken  – a politikában, az oktatásban és az egyházak tekintetében – igyekszik támogatni a kárpátaljai magyarságot, amelyek kulcsfontosságúak a közösség megmaradása szempontjából – tette hozzá. Ennek jegyében történtek a Kárpátalja megye vezetőivel történt ungvári megbeszéléseim, a megújult beregszászi pedagógusszékház avatása, és ezt a célt szolgálja a Kárpátaljai Református Egyház által szombaton, Nagyberegen szervezett családi csendes napon való részvételem – emlékeztetett.A találkozót követően a tárcavezető és kísérete felkereste a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol megtekintette a felsőoktatási intézmény bővítési munkálatait.

Korábban Balog Zoltán Ungváron tárgyalást folytatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetésével. A megbeszélésről az MTI érdeklődésére Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: a szövetség vezetői tájékoztatták a minisztert a kárpátaljai magyarság helyzetéről. Nagyra értékeltük, hogy a magyar kormány szoros figyelemmel követi a kárpátaljai helyzet, a helyi magyar közösség sorsának alakulását, és kifejtettük, hogy jelenleg a kelet-ukrajnai béke megteremtése az elsőrendű feladat, így az európai államoknak, köztük Magyarországnak is ennek elősegítésén kell fáradoznia – közölte. A tanácskozáson a KMKSZ elnöksége a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatással kapcsolatos aktuális kérdéseket is felvetett  – tájékoztatott Brenzovics László.

Az emberi erőforrások minisztere, aki Munkácson tárgyalt Majnek Antal munkácsi római katolikus püspökkel, szombaton a Beregszászhoz közeli Nagyberegen előadást tart a református családi csendes napon, és felavatja a helyi református líceum felújított épületét.

(EMMI-MTI)

„Garanciákat kaptam Kárpátalja vezetőitől a magyar közösség biztonságának és a megye stabilitásának a megőrzését illetően” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Ungváron, miután tárgyalt a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye vezetésével.

A kétnapos hivatalos kárpátaljai látogatásra érkezett Balog Zoltánt ungvári hivatalában fogadta Valerij Luncsenko, Kárpátalja kormányzója, majd Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. A megbeszéléseket követően a miniszter a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta: “Kárpátalja két első számú vezetőjétől külön-külön garanciákat kaptam a magyar közösség biztonságának, Kárpátalja stabilitásának, a megye európai irányultságának a megőrzését illetően. A közbiztonság fenntartásával, a mozgósítással, a területvédelmi alakulat állományának helyben tartásával kapcsolatban megnyugtató válaszokat kaptam”.

A tárcavezető megjegyezte: ,,Az ukrajnai megye vezetőivel való találkozó jelzés a részünkről, hogy számunkra nem mindegy, mi történik a kárpátaljai magyarokkal”. Másfelől, amikor „megbolondul a világ”, ahogy ez Ukrajna keleti részén jelenleg történik, akkor a normalitást kell sugározni, s ha mi idejövünk, az a normalitást, a figyelmet jelenti”. Ezekről a kérdésekről szombaton részletesen is tájékoztatja a kárpátaljai magyarságot azon a többezres rendezvényen, amelyet a Kárpátaljai Református Egyház szervez szombaton Nagyberegen – tette hozzá.

Balog Zoltán és kísérete a kárpátaljai megyeszékhelyen felkereste az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karát, ahol a felsőoktatási intézmény vezetői tájékoztatták a magyar karon folyó fejlesztésekről és a Magyarországgal folytatott együttműködésről. Spenik Sándor, a magyar kar dékánja köszönetet mondott Magyarországnak azért a támogatásért, amelyet a Keleti Partnerség Program keretében nyújtott a kar épületének korszerűsítéséhez.

Kiemelte, hogy Budapest kezdeményező szerepet játszik a visegrádi négyek támogatási programjában is, amelynek keretében a magyar kar könyvtárát szeretnék létrehozni. Elmondta, hogy az öt – humán és természettudományos – szakiránnyal rendelkező karon 260 magyar nemzetiségű diák tanul anyanyelvén. Kérte a miniszter támogatását a tervezett Bercsényi Miklós Kollégium létrehozásához.

A látogatást követően Balog Zoltán az MTI-nek elmondta: a kárpátaljai magyar oktatás szempontjából fontosnak tartja a sokszínűséget, hogy legyen anyanyelvű oktatás ukrán mind állami felsőoktatási intézményben, mind az alapítványi fenntartású II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A két felsőoktatási intézményben folyó munkának erősítenie kell egymást – mutatott rá.

Az emberi erőforrások miniszterének kárpátaljai programja délután Munkácson és Beregszászon folytatódik.

(MTI)

Fotó: Emmi, Bartos Gyula

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián augusztus 19-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzátette: “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, akik két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.”Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” , fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. ”A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.   

Zárszavában Szájer József  fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula