Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be december 13-án a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú búcsúlevelét. A kivételes dokumentumleletet a magyar állam árverésen vásárolta meg.
A búcsúlevél bemutatásán Balog Zoltán elmondta: Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg a magyar állam árverésen „A szakemberek szerint nagy szerencsénk volt, mert annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő, és hasonlóra az elmúlt évtizedekben nem is volt példa. A búcsúlevél nemzeti kincs, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dokumentumlelete.” – tette hozzá a miniszter.
A tárcavezető kiemelte, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc főszereplői – így közöttük a 13 vértanú – a magyar történelmi emlékezet legjobban tisztelt és szeretett személyiségei közé tartoznak. Minden tárgynak, levélnek, feljegyzésnek, ami tőlük fönnmaradt, nem csupán történeti forrásértéke, hanem a nemzeti ereklyéket megillető kultikus, tiszteleti vonzereje, kegyeleti értéke is van. Ugyanez a kiemelkedő presztízs illeti meg a most előkerült Nagysándor-levelet is – tette hozzá.
A vértanúk többsége már október 5-én megírta a búcsúlevelét, így a levél külön érdekessége, hogy október 6-án, a hajnali órákban kelt. A dokumentumot az állam védetté nyilvánította, így már nem vihető el az országból, 2-3 hónapig a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
A valódi közösségeknek nincs alternatívájuk, a kormány ezért fontosnak tartja a Kárpát-medencei magyar ifjúsági közösségek megerősítését – mondta az emberi erőforrások minisztere december 13-án Budapesten.
Balog Zoltán a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésének megnyitóján a Parlamentben arról beszélt, hogy közelíteni kívánják egymáshoz a nemzetrészeket, azok életét. Elmondta, a kormány ezért több pályázatot is meghirdet a határon belüli és kívüli civil és egyházi magyar szervezetek számára értékteremtő programsorozataik támogatására. Terveik szerint jövőre százezer magyarországi fiatal látogathat el a határon túli magyar közösségekhez. Nem az az elsődleges cél, hogy a meglévő értékeket megőrizze a magyarság, hanem az, hogy emellett gyarapodjon, újabb értékeket teremtsen – mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik a „Közös élmény” elnevezésű programot, egy milliárd forint keretösszeggel; ebben egyebek mellett Kárpát-medencei ifjúsági célú rendezvényeket, szakmai műhelyeket, találkozókat, tanulmányutakat, táborokat, helyi párbeszédeket, kiadványokat támogatnak. Felidézte a Határtalanul elnevezésű programot is, melynek az a célja, hogy a magyarországi iskolások életükben legalább egyszer ellátogassanak a határon kívüli nemzetrészekhez. Balog Zoltán szerint „egységes térre” és együttműködésre van szükség nemcsak az oktatásban, hanem a munkaerőpiac területén is. Emlékeztetett arra, elkészült a felsőoktatási stratégia, ami a Kárpát-medencei térséget egységes oktatási térnek tekinti. Szavai szerint ez azt jelenti, az oktatáspolitika szervezőinek egységes térben kell gondolkodniuk, hogy a magyar fiatalok ugyanúgy tudjanak tanulni magyarországi egyetemeken, mint a szomszédos országok felsőoktatási intézményeiben, vagy azok magyar szakain. Úgy fogalmazott, „annak az államnak, aminek a területén élnek, alkotmányos emberi jogi, alapjogi kötelessége támogatni, finanszírozni azoknak a (magyar fiataloknak a) képzését, akik ott akarnak tanulni a saját anyanyelvükön”.
A miniszter a magyar ifjúsági szervezetek képviselői előtt ismertette a kormány nemrég bejelentett családi otthonteremtési kedvezményét (CSOK), korábbi közismert nevén a szocpolt. Elmondta, a gyermekvállalást tervező fiatalok számára kidolgozott program lényege, hogy vissza nem térítenő állami támogatást kaphatnak azok a családok, amelyek legalább egy gyermeket vállalnak. A CSOK összege a meglévő, illetve a vállalt gyermekek számától függően 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedhet, és azt új vagy használt lakás vásárlására, valamint meglévő ingatlan bővítésére is lehet fordítani. A Magyar Ifjúsági Konferencia (a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan) a magyarországi és külhoni magyar fiatalok és azok szervezeteinek legmagasabb szintű egyeztetési fóruma, amelyet alapítói 1999 novemberében hoztak létre Budapesten.
Ötszázmillió forintból újult meg a Szigligeti Alkotóház, amelyet a magyar irodalom szentélyének nevezett péntek délutáni avatóbeszédében az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán elmondta, hogy az új magyar kultúrpolitika egyik fontos szimbólumává és ékkövévé válhat a korábbi méltatlan állapotokból megújult művésztelep. Hozzátette, a felújítás előtti és utáni állapotot összehasonlítva látható, hogy mire fordítottuk a magyar adófizetők pénzét. A miniszter kiemelte: a kultúrára áldozott összegek nemcsak növekednek – a következő évben éppen egymilliárd forinttal -, hanem a beruházások azt üzenik: amink van, amit használtunk, azt megbecsüljük, felújítjuk és újra régi fényében tündökölhet.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, mindig keressük a nagy elődökkel való találkozás lehetőségét. Aki itt, Szigligeten eltölt egy éjszakát, lehet, hogy abban a szobában alszik, ahol Kassák Lajos szállt meg, vagy ott dolgozik, ahol éppenséggel Örkény István írt, alkotott, gondolkodott.
Pohárköszöntőjében Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett: az 1952-es év, amikor a Szigligeti Alkotóház megkezdte működését, a magyar történelem szomorú és borongós időszaka volt. Ma egy olyan korszakban élhetünk, ahol a kultúrára több figyelem juthat – hangsúlyozta az államtitkár.
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatója, Hornyák Tibor elmondta, munkájuk leglátványosabb eleme az alkotótelepek megújítása. Első lépésként a szentendrei művésztelep rehabilitációja kezdődött meg, amelyet 2013-ban avattak fel. A zsennyei és a szigligeti alkotóházak felújítása tavalyi év végén indult, és mindkettőt még az idén átadják.
A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg a Nemzeti Kulturális Alap 300 millió forintos meghívásos pályázatával. Emellett a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. saját forrásból és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott támogatásból további 200 milliót fordított az épület megújítására. Így a beruházás összesen 500 millió forintból valósult meg. Az alkotóháznak otthont adó Esterházy-kastélyt az 1914-15-ös állapotoknak megfelelően állították helyre, valamint egy társalgót és 30 fürdőszobás vendégszobát alakítottak ki. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, és új berendezési tárgyakat is beszereztek. Elkészült egy panorámás közösségi tér, valamint a kastély és az arborétum fő kerítése is megújult, megvédve a kerítéssel egybenőtt 60 éves platánfát. Az épület szálláskapacitása tíz fővel bővült, így már meghaladja a 60 helyet, komfortszintje pedig négycsillagosra nőtt. A Szigligeti Alkotóház több mint hatvan éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál, a múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága töltött hosszabb-rövidebb időt Szigligeten.
A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormány jelentősen kiterjeszti az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét, a feladatra fordítható összeg pedig jövőre megközelíti a 60 milliárd forintot – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szólt arról, hogy a 3 éves kort betöltők kötelező óvodáztatása nemcsak oktatási, pedagógiai segítséget jelent a hátrányos helyzetű családoknak, hanem az étkeztetés biztosítását is. Ha csak egy éhező gyermek van Magyarországon, az is sok – jelentette ki, ízléstelennek nevezve az ezzel kapcsolatos “számháborút”. Mindannyiunk célja, hogy minél kevesebben legyenek és ha lehet, teljes mértékben felszámoljuk azt, hogy vannak, akik nem jutnak minden nap meleg ételhez – fogalmazott.
Azt is bejelentette: 2016. január 1-jétől ingyenes étkeztetésben részesülnek azok a bölcsődés és óvodás gyerekek, akik családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Ez egy széles kategória, amely a szegénységgel fenyegetettek 100 százalékát lefedi – emelte ki Balog Zoltán, jelezve: esetükben az állam vállalja át a költségeket. Az idei nettó minimálbérrel – 66 ezer 483 forinttal – számolva ez azt jelenti, hogy azon gyerekek étkezhetnek ingyen, akiknél az egy főre eső összeg 86 ezer 428 forint alatt van. Ez érvényes például egy kereső felnőttből és egy gyermekből álló családra, ha a felnőtt nettó jövedelme 172 ezer 856 forint alatt van, míg egy két kereső felnőttből és két gyermekből álló családban a nettó összjövedelemnek 345 ezer 712 forint alatt kell lennie a támogatáshoz – ismertetett példákat Balog Zoltán.
Kérdésre elmondta: a jövedelem önbevallásos lesz és legalább a gyermekek kétharmadára kiterjed az ingyenesség. Azon rétegeket pedig biztosan érinti, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak vagy alacsony jövedelműek – tette hozzá. A tárcavezető szavai szerint jelenleg is komoly tömegek részesülnek ingyenes vagy támogatott étkeztetésben, a bölcsődések esetében 26 százalék, az óvodásoknál 46 százalék, míg az általános iskolások körében 58 százalék ez az arány. Kiemelte azt is, hogy a feladatra fordítható összeg 2015-ben 60 milliárd forintra nő. A költségkeretet 2010 és 2014 között 29 milliárdról 50 milliárd fölé emelték, emellett a nyári étkeztetés keretét is jelentősen növelték. A miniszter arról is beszámolt, hogy a menzák kínálatának egészségesebbé és vitamindúsabbá tétele érdekében megnövelik az alma arányát a heti étrendben.
További, a szegény családokat segítő intézkedések közé sorolta, hogy január 1. óta a családi adókedvezményt igénybe lehet venni az egészségügyi járulék és a nyugdíjjárulék terhére is, ami azt jelenti, hogy ma már nem lehet olyan család Magyarországon, amely ne részesülne gyermekek után járó adókedvezményben, ami 10 ezer forintos növekedést jelent havonta. Balog Zoltánt kérdezték az élettársi kapcsolatban élők otthonteremtési támogatásának feltételeiről is, amire azt válaszolta, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint a házasságban élőkre. Megjegyezte azt is: további könnyítések lesznek a jövőben a családi adókedvezmény igénybe vételére a mozaik családoknál, vagyis ahol a gyermekek nem ugyanabból a házasságból születtek.
Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi – fejtette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett december 9-i konferencián Budapesten.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a rendezvény zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatában, doktrinerség nélkül kell nézni az emberi jogok helyzetét. A kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi – fejtette ki Balog Zoltán.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
