Sajtóközlemények címkéhez tartozó bejegyzések

Oktatási és kulturális megállapodásokat írt alá Macedóniában Balog Zoltán

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson. 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson.

Balog Zoltán, valamint kollégája, Spiro Ristovski oktatásért és tudományért felelős miniszter az oktatási együttműködés fejlesztése, valamint a két ország közötti kapcsolatok további erősödése és bővítése céljából írt alá együttműködési programot, összhangban a magyar kormány Balkán-politikájával.

A 2013-2015 közötti időszakra szóló megállapodás alapján 20 alapképzésben részt vevő macedón fiatal tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben, elsősorban műszaki és agrár területeken. A macedón fél cserébe szintén 20 ösztöndíjas helyet ajánl fel macedón egyetemeken magyar hallgatók számára nyelvi és irodalmi tanulmányok, ezekkel kapcsolatos kutatások és egyéb, a diákok érdeklődésére számot tartó területeken. A felek megegyeztek arról is, hogy a 2013-as évben egy macedón hallgató a „Nemzeti Kiválóság Program” keretében informatikai kutatásainak folytatását lehetővé tévő kutatói ösztöndíjban részesül a Debreceni Egyetemen.

A Kancsevszka Milevszka kultúrális miniszter asszonnyal aláírt, a 2014-2016. évekre szóló új kulturális munkaterv célja a két ország kapcsolatainak elmélyítése, intézményeik együttműködésének ösztönzése, az intézmények és szakmai szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok és integrációs törekvések erősítése. A megállapodásban kiemelt célként jelenik meg a nemzetközi fesztiválokon való kölcsönös részvétel, így macedón részről a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a veszprémi Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozón való fellépés. A következő időszak további tervei között szerepel a – többek között csereprogramokon keresztül történő – együttműködés a képző-, ipar-, fotóművészet, formatervezés, építészet és médiaművészetek területén.

A munkatervben ezen túlmenően szerepel a macedón könyvkiadók részvételének szorgalmazása a Petőfi Irodalmi Múzeum keretein belül működő Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda kiadói pályázatain, valamint a kulturális javak, az ingatlan és a szellemi kulturális örökség kutatásával és védelmével foglalkozó szakmai szervezetek közvetlen együttműködése. Külön pontként szerepel a megállapodásban filmes szakemberek részvétele a két ország jelentősebb nemzetközi szakmai rendezvényein, filmfesztiváljain.

(Fotó: Miniszterelnökség/Burger Barna)

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével.” „A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Balog Zoltán közös oktatási szándéknyilatkozatot írt alá a japán oktatási miniszterrel Tokióban

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon Tokióban kétoldalú tárgyalásokat folytatott és szándéknyilatkozatot írt alá japán partnerével, Hakubun Shimomura oktatásért is felelős miniszterrel. Balog Zoltán a miniszterelnöki delegáció tagjaként utazott a távol-keleti szigetországba.

Balog Zoltán helyi idő szerint ma délután kétoldalú tárgyalásokat folytatott Hakubun Shimomurával, Japán oktatási, kulturális és sportügyekért felelős miniszterével Tokióban. A felek áttekintették a japán és magyar nyelv tanításának helyzetét egymás országaiban, üdvözölve azt a tényt, hogy egyre többen kíváncsiak a másik ország kultúrájára.

Megállapodtak arról is, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek az oktatás, különösen a felsőoktatás terén. Ennek keretében Balog Zoltán felajánlotta, hogy Magyarország megosztja tapasztalatait a felsőoktatás nemzetközivé tétele, a külföldi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a felsőoktatás külföldi népszerűsítése terén. A magyar tárcavezető ennek érdekében közös szakértői egyeztetéseket javasolt, amit Hakubun Shimomura örömmel fogadott. A szigetország minisztere emellett tájékoztatta arról magyar partnerét, hogy a japán felsőoktatás reformjának keretében 38 pontban összefoglalható változtatásokat vezettek be, amelyek elsősorban a felvételi eljárást érintik.

A kétoldalú találkozón a miniszterek aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amely a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 100 magyarországi ösztöndíj felajánlását tartalmazza a japán fél részére. Ez a program az egészségügy, a művészetek és zene, a természettudományok és matematika, az IT és mérnöki, az üzleti és menedzsment, valamint a nemzetközi és európai tanulmányok területén biztosít helyet magyar egyetemeken japán hallgatók számára, magyar vagy angol nyelvű képzésben.

Balog Zoltán emellett bejelentette, hogy a magyar Kormány új felhívást tett közzé a kormányközi tudományos és technológiai kapcsolatok fejlesztésére. A pályázaton keresztül a magyar fél közvetlenül olyan magyar kutatók mobilitását támogatja, akik japán kollégáikkal vesznek részt közös, kétoldalú tudományos projektekben. A rendelkezésre álló költségvetés 2 éves időtartamra összesen 50 millió forint, a támogatás maximális összege projektenként 10 millió forint.

A megbeszélés végén Balog Zoltán hivatalos magyarországi látogatásra invitálta partnerét, amire Hakubun Shimomura egy jövő év novemberére szóló meghívással reagált, vagyis az egyeztetések a jövőben is folytatódni fognak a felek között.

(Fotó: MTI)

Magyar sikerek az UNESCO-ban

Magyarország sikeresen pályázott az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere – MAB), valamint a Társadalmi Átalakulások Kezelése (Management of Social Transformation – MOST) programjait irányító kormányközi bizottságba. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán, Párizsban elhangzott felszólalásában kérte, hogy a tagok támogassák hazánkat e pályázatban.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 37. Általános Konferenciáján november 14-én döntöttek a kormányközi bizottságok megújításáról. Magyarország kiemelt diplomáciai és szakmai sikere, hogy a 2013-2017 közötti időszakban részt vesz a két bizottság munkájában.

Az UNESCO 1970-es évek elején indította el az Ember és Bioszféra elnevezésű kutatási programot a természeti környezet megóvása érdekében. A program keretében úgynevezett bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki, melyek fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme. A MAB első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendő, s az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az ember és természet kapcsolatának javítására.

Magyarország az elsők között csatlakozott az induló programhoz, s napjainkban már hat bioszféra-rezervátum található hazánk területén. Ezek az aggteleki, a fertő-tavi, a hortobágyi, a kiskunsági, a pilisi és a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátumok. Utóbbi Magyarország és Horvátország stratégiai partnersége eredményeként született meg.

A program hatékony hazai megvalósítása érdekében 2012. november 19-én újjáalakult a MAB Nemzeti Bizottsága (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1817), amelynek elnökét, valamint a kormányközi bizottság delegáltját a Vidékfejlesztési Minisztérium adja.

A Társadalmi Átalakulások Kezelése Program 1994-ben jött létre, célja, hogy előmozdítsa és támogassa a társadalomtudományi kutatásokat, megbízható és naprakész információkkal segítse a döntéshozók munkáját. A MOST legfontosabb feladata a kutatás, a programalkotás és a végrehajtás összehangolása, továbbá a tudományos tapasztalatokon alapuló döntéshozatal elterjesztése tagállami, regionális és nemzetközi szinten.
A kormányközi bizottsági munkában az Emberi Erőforrások Minisztériumának delegáltja vesz részt.

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.