Sajtóközlemények címkéhez tartozó bejegyzések

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Balog Zoltán köszöntője a Szociális Munka Napján

A Szociális Munka Napjának célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat. November 12-én nekik mondunk köszönetet – felelősségteljes és önzetlen munkájuk minden állampolgár számára nélkülözhetetlen. A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók által felhalmozott szaktudás és tenni akarás erősítésében. Ezért fontos, hogy az elkötelezett szakemberek megfelelő megbecsülésben részesüljenek. A kabinet tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelkedést jelent, és ami a 73 ezer szakdolgozón túl a 20 ezer technikai munkatársat is érintette. Ezt 2015-ben is garantálja. A kormány a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítását a közjó megteremtése, a szociális biztonság fenntartása, a szegénység elleni küzdelem fontos eszközének tekinti.

A Szociális Munka Napja alkalmából köszönjük az egész évben e fontos célokért tevékenykedő munkatársak munkáját.

Budapest, 2014. november 12.

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át 2014. október 31-én, a Reformáció Napján. A díjakat idén Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, Benczúr László építész, vezető tervező és Dr. Bódiss Tamás karnagy, előadóművész, zenepedagógus vehette át.

Az egyházügyért is felelős miniszter kiemelte: a történelemben nem egyedülálló, hogy ami egy közösség belső ügyeként indul el, az később egy sokkal tágabb közösség életére is hatással lesz és akár a történelem menetét is befolyásolja. A reformáció és az abból kinövő hitbeli megújulás, kultúra, gazdasági szemlélet mindannyiunk közös ügye, mert abból azok is gazdagodnak, akik nem tartoznak a reformációból kinőtt egyházi közösségekhez – mondta.

Balog Zoltán a díjátadáson hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy a Reformáció Emléknapján olyan kiemelkedő személyiségeket részesítsenek elismerésben, akik az egyházak körein belül folytatnak tevékenységet, de abból az egész nemzetnek, az egész kultúrának haszna van. Nem csak összegyűjteni és megőrizni kell a reformáció értékeit, hanem úgy kell bemutatni a mai magyaroknak, hogy érezzék a jelentőségét, a súlyát és a szépségét mindannak, amit az elmúlt ötszáz évben a reformáció kultúrája jelentett – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: a magyar nyelv gazdagsága elképzelhetetlen Károli Gáspár munkássága nélkül, aki nem csak megújította és megőrizte a nyelvet, hanem nyelvteremtő is volt. Azzal a csodálatosan gazdag nyelvvel, amit ő használt először, megpróbálta visszaadni a Bibliának az üzenetét és sokan ma is ebből élnek – mutatott rá.

A díjat olyan kiemelkedő személyek kaphatják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, a vásárosnaményi Beregi Múzeum nyugalmazott igazgatója. Két évtizede kutatja a református egyházművészetet, kiemelten az úrasztali terítőket. 1995-től vesz részt a Magyar Református Egyház által megindított felmérésben, a határon túli magyar egyházak gyülekezeteinek gyűjteményi összeírásában. A kutatás során az úrasztali terítők és egyéb templomi textíliák felmérését végezte. Az eredmények összegző kiadásával 1999-ben indult a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozat, melynek 25 megjelent kötetének társszerzője.

Benczúr László építész, vezető tervező. Szakmai elhívatása és az egyház iránti elkötelezettségének középpontjában a protestáns egyházi építészet, templomok és gyülekezeti központok tervezése áll. 1990 után számos evangélikus templomot és központot tervezett. A modern hazai evangélikus templomépítészet megteremtőjévé és vezető alakjává vált. Benczúr László tizenkét éven át tagja volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének, jelenleg is tagja az egyház Országos Presbitériumának.

Dr. Bódiss Tamás, karnagy, előadó művész, zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Zenei tevékenysége szerteágazó, középpontjában a sokoldalú egyházzenei munkásság, elsősorban a református egyházi zene és éneklés művelése áll. 1982-től vezet kórusokat, többek között a Goudimel Kamarakórust, majd a Soli Deo Gloria Kamarakórust társkarnagyként. Részt vett a Protestáns Kántorátus alapításban és társvezetésében. Énekes-zenés liturgiák, fesztivál-koncertek, kórustalálkozók és más zenés események szervezője, szerkesztője és levezetője. A Magyar Egyházzene folyóirat „Református kántor” című melléklet szerkesztője 2000-től.

Budapest, 2014. október 31.

Átvettük a stafétát! – 2015-ben Budapesten lesz a WOMEX

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 24-én este a World Music Expo (WOMEX) 2014-es helyszínén a spanyolországi Santiago de Compostelában átvette a World Music Expo (WOMEX) szimbolikus stafétáját, ezzel jelezve: az eseményt 2015-ben Budapest rendezheti meg.

A spanyolországi Santiago de Compostelában zajlik október 21-25 között a világ legjelentősebb világzenei eseménye, a World Music Expo (WOMEX), melynek 2015-ös rendezési jogát Budapest nyerte el. A WOMEX a népzenei és világzenei terület elsőszámú reprezentatív nemzetközi eseménye. Egyszerre vásár, világzenei fesztivál, konferencia, zenei dokumentumfilmek fesztiválja és díjkiosztó ünnepség. A rendezvény a népzene és világzene területéről minden szereplőt összegyűjt a világ közel száz országából, lehetőséget teremtve a különböző nemzetek zenei kultúrájának népszerűsítésére, a kiadók, a koncert- és fesztiválszervezők, valamint az előadók találkozására.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 24-én az idei helyszínen, a spanyol Santiago de Compostelában hivatalos ünnepség keretében is átvette azt a stafétát, ami a következő évi szervezőt illeti meg.

A tárcavezető az eseményen elmondta: a magyar nyelvet kevesen értik a világban, legfeljebb 15 millióan. Ezért a közös nyelvünk, amit mindenki megért, az a zene lehet. Hozzátette: Santiago de Compostela magasra tette a mércét, de mi nem feltétlenül ezt a mércét szeretnénk átugrani jövőre, hanem kapu szeretnénk lenni. Kapu a magyar népzenei, a Kárpát-medencei, a balkáni és a Kárpát-medence környékén élő szláv népek zenéjéhez. A tárcavezető hangsúlyozta: ez lesz az első alkalom, hogy egy kelet-közép-európai ország kapja a WOMEX rendezési jogát. Kultúrdiplomáciai siker ez számunkra, amelyben nagy szerepet játszott a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás is, akik a nyertes pályázatunkat összeállították. 

A WOMEX-et jövőre október 21-től 25-ig rendezik meg Budapesten, fő helyszíne a Művészetek Palotája és a Millenáris Park lesz. 

Budapest, 2014. október 24.

Emlékplakett a Szabadságharcosokért Közalapítványtól

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek ápolása, valamint a volt magyar politikai foglyok érdekében folytatott kimagasló tevékenysége elismeréseként emlékplakettet adományozott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere számára a Szabadságharcosokért Közalapítvány.

Az elismerést a tárcavezetőnek Dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a közalapítvány elnöke adta át október 21-én a Műegyetem rakparti ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.

Budapest, 2014. október 21.