Az állam feladata elsősorban az, hogy az esélyteremtés mellett megfelelő körülményeket biztosítson az autizmus kezelésére és lehetővé tegye számukra a teljes körű életet a társadalomban – mondta az emberi erőforrások minisztere a nemzetközi autista kongresszus megnyitóján csütörtökön Budapesten.
Balog Zoltán az ehhez szükséges források megteremtése mellett a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország új alaptörvényében az alapvető jogokat fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül mindenki számára biztosítja, miközben a védendő társadalmi csoportok körét kibővítették. Szavai szerint fontos feladat az is, hogy csökkentsék a távolságot azok felé, akik bezárkózva élnek és nem találják meg az utat az együttéléshez.
Balog Zoltán elmondta, becslések szerint Magyarországon 90-100 ezer ember élhet autizmussal, ám egy országos kutatás és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiban csak 15-20 ezer embert tartanak nyilván különböző fokú és súlyú autizmussal. Jelezte, kezelésüket tárcáján belül, az egészségügyi szociális és köznevelési ágazatok fogják össze.
A miniszter több kormányzati programot, pályázatot és intézkedést is említett, ezek között például a korai felismerés érdekében a védőnői hálózat megerősítését, valamint a beilleszkedést és önállóságot segítő munkahelyteremtést.
A megnyitón Mária dán hercegné arra emlékeztetett, hogy az ENSZ közel hét éve fogadta el a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, ami biztosítja a számukra az alapvető jogokat. Jelezte azonban, hogy az egyezmény gyakorlati megvalósítása országonként eltérő. Erre utalva arról beszélt, büszke arra, hogy hazája, Dánia vezető szerepet játszik a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci integrációjában, ami méltóságot és függetlenséget ad a számukra. Szavai szerint az autisták nagyon érzékeny emberi lények és ezért is kell nagy tisztelettel és szeretettel viszonyulni hozzájuk.
Megduplázzák a Pető intézetnek a köznevelési szerződés alapján járó 105 millió forintos kiegészítő támogatást – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, miután az intézet rektorával tárgyalt. Balog Zoltán újságíróknak nyilatkozva jelezte, ezt a juttatást egy évre biztosítják kísérleti jelleggel, és a köznevelési szerződésben rögzítik majd. Ezalatt kipróbálják az együttműködést, és látni fogják, hogy a fenntartó mire jut ezzel az összeggel.
A miniszter elmondta, hogy ajánlottak egyéb többlettámogatást is, amely a likviditási gondokat tudja majd kezelni, erről és a távlati tervekről, a fenntartói költségekről munkacsoport tárgyal majd. Ezt Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár vezeti – mondta a miniszter. Megjegyezte: úgy látják, a menedzsment környékén is vannak gondok, van mit rendbe tenni a fenntartó és az intézmény viszonyában.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy az állami köznevelési intézményrendszer részévé váltak az alkalmazott konduktorok, és “189 álláshelyet létesítenek, amit pedagógiai végzettségű konduktorok fognak betölteni”. Emellett az itt tanító pedagógusok bére az életpályamodell alapján átlagosan 34 százalékkal nő, ami pluszként jelentkezik a költségvetésében – jelezte.
A miniszter azt mondta, a Pető intézet és az általa alkalmazott módszer hungarikum, magyar sikertörténet. Most talán nem ragyog olyan fényesen, mint néhány éve vagy évtizede, de a tárca minden segítséget megad, hogy ez ismét így legyen – tette hozzá.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: visszautasítják azt a hisztériakeltést, amely az intézet körül kialakult. Azt kérte az ellenzéki politikusoktól, ne akarjanak “beteg gyermekek hátán bemászni a parlamentbe”, és ne rongálják az intézet hírét, az ott dolgozók hozzáállását. Közölte, fontosabb a Pető intézet és a módszer, mint hogy választási kampány részévé tegyék. Ha ebben sikerül megegyezni, az nagyobb segítség, mintha módosító javaslatokat nyújtanak be úgy, hogy a hasukra ütnek és beírnak egy összeget – fűzte hozzá.
Alapos vizsgálatra lenne szükség a titkosszolgálatoknak a romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységéről, hiszen a kormánynak fontos érdeke, hogy kiderüljön, mi történt pontosan, és bízhasson e szervezetekben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszter az M1 Az este című, csütörtöki műsorában.
A tárcavezető kiemelte: a titkosszolgálatokat nem lenne szabad pártcélokra használni, “ahogyan ezt a Gyurcsány-kormányban tették”, ugyanis a feladatuk az ország védelme, biztonságának garantálása.
Hangsúlyozta: arról egy kormány nem tehet, ha ilyen bűncselekmények történnek, “de arról, hogy hogyan kezeli az ügyet, arról igen”. Ezt az ügyet “mi másképp kezeltük, mint ahogyan az előző kormány kezelte” – vélekedett.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a gyilkosságsorozatban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak kártérítést ad, Balog Zoltán emlékeztetett: az Orbán-kormány kártérítést fizetett a 2006. augusztus 20-i tűzijáték alatt történtek miatt is, amikor azért haltak meg emberek, mert nem figyelmeztették őket időben a viharra. A kormány továbbá kártérítésben részesítette a 2006-os rendőri brutalitás áldozatait is – idézte fel.
A miniszter beszélt arról is, hogy az Amnesty International készített egy jelentést a romagyilkosságokról kimutatva, hogy hol hibázott a rendőrség és a magyar állam, de a választások közeledte miatt nem hozták nyilvánosságra, csak a kormányváltás után. Ahogyan a nemzetközi közvélemény viszonyult a történtekhez, az “szánalmas és képmutató” – fogalmazott.
Balog Zoltán reagált a Berliner Zeitung című német baloldali lap vasárnapi számában megjelentekre is. A lap azt írta: a romagyilkosságok ügyében hozott szigorú ítélet semmit sem változtat az erőszakosan romaellenes magyarországi hangulaton. Balog Zoltán kijelentette: “minimum képmutatás német sajtóorgánumok részéről ilyeneket írogatni”, mivel Németországban 2000-2006 között nagyon súlyos bűncselekmények történtek. Akkor tíz bevándorlót öltek meg, és hosszú éveket kellett várni, hogy kiderüljön az ügy – közölte. Hozzátette: ezért “nem nagyon van mit Magyarország szemére vetni”.
2000-2006 között tíz, kisebbséghez tartozó – török és görög – ember lett gyilkosság áldozata Németországban. Az eseteket a hatóságok csak 2011-ben ismerték el rasszista terrorsorozatként, amikor a gyilkosságokat elkövető nemzeti nacionalista terrorcsoport lelepleződött. Fokozatosan bebizonyosodott, hogy a nemzetbiztonsági hatóságok több hibát is elkövettek.
A tatabányai Szent Borbála Kórház a rendelkezésre álló támogatást korszerű központi technológiai tömb kialakítására, új orvostechnikai-eszközök vásárlására, valamit a betegellátást segítő informatikai rendszerek kiépítésére fordítja. Az új épületszárny ünnepélyes alapkőletételén beszédet mondott Balog Zoltán nemzeti erőforrás miniszter és dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója, majd az általuk aláírt emléklapot az időkapszulába helyezték el. Közlemény.
A betegellátás minőségét és hozzáférésének javítása érdekében lehetővé válik a korszerűtlen, több telephelyes, pavilonrendszerű kórházstruktúra kiváltása – a fejlesztés kulcseleme a központi technológiai tömb kialakítása. A Dózsa György úti Manuális Pavilonhoz csatolt két új szárnyban kerülnek elhelyezésre a jelenleg két telephelyen és a központban szétszórtan működő osztályok, részlegek. Jelentős orvos-technológiai, épületgépészeti és informatikai fejlesztésre is lehetőség nyílik a projekt keretén belül. A központi technológiai tömb kialakításához kapcsolódóan fejlesztésre kerül a központi intenzív osztály, a központi diagnosztikai (CT, MRI, röntgen-digitalizáció), valamint a központi műtő is. Emellett a betegutak racionalizálása érdekében központi betegirányítási rendszert alakítanak ki, és megújul a menedzsmentet támogató információs rendszer is.
Fotó: Árvai Károly
A Szent Borbála Kórház a megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, II-es és némely szakterületeken III-as progresszivitási szintnek megfelelő ellátási kötelezettséggel. Az új egészségügyi struktúrában az erőforrások koncentrálásával új profilt is kapott, az aktív reumatológiai ellátást. A Szent Borbála Kórház közvetlen betegellátási területe Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér, Komárom és Bicske városa és környéke. A kórház jelenleg 641 aktív és 145 krónikus ágyon végez gyógyító tevékenységet, 193 orvos és 754 egészségügyi szakdolgozó közreműködésével.
A rekonstrukcióban összesen 19 ellátási egység érintett. Az építési-kivitelezési munkálatok 2013. májusában kezdődtek és szakaszos átadásokkal végül a teljes épületet 2014. második felében lehet birtokba venni.
A Tatabányai Szent Borbála Kórház fejlesztése a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program “Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” című konstrukciója keretében, mintegy 5,23 Mrd Ft összköltséggel valósul meg, a TIOP 2.2.4 projekt keretében.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hároméves tevékenységét értékelve Balog Zoltán, a tárca vezetője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján jelentős eredménynek mondta az egészségügyi rendszer átalakítását, a dolgozók béremelését, a pedagógus-életpályamodellt és az egyház-finanszírozás átalakítását is.
Mint mondta, az uniós egészségügyi fejlesztési konstrukció keretében 322 milliárd forintot fordított a kormány a járóbeteg- és a sürgősségi betegellátás minőségének javítására, illetve erre az ágazatra 114 milliárdot szántak az Új Széchenyi Tervből 2011 és 2013 között.
Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszer átalakítása zökkenőmentesen zajlott, és rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését is. Beszélt a dohányzás visszaszorításának nemzetközi elismeréséről, valamint a betegszállítás és a mentőszolgálat idén kezdett megerősítéséről. Kiemelten fontos célnak nevezte, hogy a nagy rendszer-átalakítások után elérjék az emberi erőforrás minőségének javulását. Ezt egyebek mellett az egészségügyben a gyógyítás és a megelőzés, a szociális szférában pedig a családok megerősítése, illetve a gyermekek intenzívebb védelme által igyekeznek elérni – mondta a miniszter.
A társadalmi felzárkóztatás feladatairól szólva hangsúlyozta, a mélyszegénységben élők erőforrásbeli tartalékot jelentenek. Ha őket kiemelik ebből a helyzetből, akkor Magyarország számára munkaerőt jelentenek, akik adót fizetnek majd.
Az Emmi vezetője elmondta, hogy 2010 óta a köznevelés fejlesztésére 155 milliárd forint uniós forrást biztosítottak, az integrált pedagógiai rendszerben pedig évente 10 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A program keretében a pedagógusokat és a szülőket is támogatják – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a Nemzeti alaptanterv szeptembertől meghatározza majd az iskolák életét, és – mint fogalmazott – “egészen határozottan reménykedhetünk abban, hogy szeptembertől sikerül bevezetni” a pedagógus-életpályamodellt, ami 30-40 százalékos fizetésemelést jelent majd.
A felsőoktatásban a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült a csőd közeli állapotból megmenteni bizonyos intézményeket, egy alapból pedig támogatják az egyetemek struktúraváltását is. Jelentős lépésnek mondta, hogy megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával a hallgatói nyilatkozatokról. Emellett várják, hogy a rektori konferenciával a különböző egyetemeken, főiskolákon indítandó szakokról megegyezzenek. Megjegyezte, hogy amerikai mércével mérve is komoly ösztöndíjakat adnak az élsportoló hallgatóknak.
A szociális területről szólva Balog Zoltán közölte: a család, a gyermekvállalás és a munka becsületének helyreállítása volt a céljuk. Az Új Széchenyi Terv keretében 81,6 milliárd forint összegű pályázatot hirdettek meg, hogy azokat támogassák, akik munkát vállalnak és gyermeket nevelnek.
A családi adókedvezmény ebből a szempontból nagy előrelépés volt – állapította meg. Reményét fejezte ki, hogy a demográfiai helyzetet javító intézkedéscsomagot minél hamarabb be tudják jelenteni, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni. Utalt arra, hogy összesen 70 milliárd forintnyi forrást hirdetett meg két és fél év alatt a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, a Nő az esély programjukkal például a cigány és nem cigány lakosság közötti kapcsolat erősítését célozzák. Jelentős kezdeményezéseik között említette továbbá az Útravaló ösztöndíj programot, valamint az Út a középiskolába, az Út a szakmához, illetve az Út az érettségihez programokat.
Fontos lépésnek nevezte az egyház-finanszírozás átalakítását, valamint azt, hogy meghatározták azon egyházak körét, amelyekkel a kormány a társadalmi hasznosságukat felhasználva együtt kíván működni. Mint hangsúlyozta, minden olyan közösségnek biztosítják a jogait az egyházügyi törvénnyel, amelyek valóban vallási tevékenységet végeznek, a civil szervezetek pedig segítséget kaphatnak az új civiltörvény által meghatározott módon.
Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta: az egyházi belső jogi személy meghatározásával és annak az egyházon kívüli hatóságokkal való érintkezésének szabályozásával kapcsolatban vannak még tisztázandó kérdések. Az ezeket érintő egyeztetések – mint fogalmazott – “talán a héten lezárulnak”, és akkor még a nyári szünet előtt szavaznak erről a törvényről.
