Nem állnak le a komlóiak, és mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen fegyencek mellett élniük. Kalocsán a sétálóutcán van börtön, míg Pécsen az egyik legjobb általános suli van az elítéltek mellett. A csodás Mecsekfalu lakói háborognak. 

Bár Pécs is szerette volna, végül Komló volt a befutó a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) által kiírt, új börtönök építésére meghirdetett tenderen. A félezer bűnözőt elkvártélyozó fegyintézet megépítését harcos helyiek sokasága ellenzi, s bár már a döntés megszületett, most jogi lépéseket fontolgatnak és újabb demonstrációra készülnek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a börtön egy karnyújtásnyira lesz a helyi óvodától, valamint Komló egyik legrégebbi településrészétől, Mecsekfalutól.

Szilárd Anikó, a civilek szószólója szerint egyszerűen nem lehet ebbe belenyugodni, és ezért készek minden törvényes lehetőséget megragadni.

– Vizsgáljuk a jogi lehetőségeket, mert mi úgy tudjuk, hogy a terület nem volt az önkormányzat teljes tulajdonában, pedig ez a feltételek között volt. A terület besorolása mindeddig családi házas övezet volt. Ebből látszik, hogy nem szakmai döntés született – mondta megkeresésünkre a Mecsekfalun élő fiatal nő.

Bár az érintett, Körtvélyes és Mecsekfalu között elterülő telek átminősítéséhez a szakhatóságok hozzájárultak ugyan, de szerinte a terület tájképvédelmi terület, így kérdés, hogy csak úgy átminősíthető-e egy ormótlan épületkomplexum felhúzásához, hiszen családi házból sem lehet akármilyen kulipintyót felhúzni.

–  Nem hisszük el, hogy nincs Komló környékén erre alkalmas  terület – mondta.

A beruházást ellenzők emellett demonstrációt is terveznek a helyszínre, ennek pontos időpontja azonban még nem ismert, mert még nem kértek engedélyt.

Polics József polgármester ugyanakkor úgy véli, a pályázat benyújtása idején, annak előkészítő szakaszában minden olyan egyeztetést megtartottak, amit előírnak a jogszabályok, sőt, olyanokat is, amelyeket nem.

– Mindenki elmondhatta a véleményét, szavazhatott. A demokrácia úgy működik, hogy a többség dönt. Esetünkben a lakosság háromnegyede azt mondja, hogy szükség van erre a beruházásra, s csak egynegyede mondja azt, hogy nem.

A városvezető hozzátette, hogy a közbiztonság miatt sem kell aggódniuk a helyieknek, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen létesítmények közelében nem romlanak a bűnügyi statisztikai számok, sőt, javulnak. Sem a pécsi vagy szekszárdi belvárosban, vagy Kaposváron vagy éppen a kalocsai sétálóutcában lévő, már működő intézmények egyike sem támasztotta alá ezen aggályokat.

A börtön építésének előkészítése vasfegyelemmel halad, az idei év a rideg tervezés jegyében zajlik. A munkagépek 2017-nél előbb biztosan nem fognak megindulni és az utolsó rácsokat várhatóan csak 2019-ben szerelhetik fel a fegyencek celláira.

Nem akarnak fegyenctelepet a házak mellé – pecsma.hu.

Egy tervezet szerint információkat gyűjtenének a rossz tanulókról az iskolákban. Az úgynevezett korai jelzőrendszer létrehozásával a diákok lemorzsolódását akarják megakadályozni. Rengeteg még a homályos pont. 

Az elképzelés szerint veszélyeztetett tanulókat megakadályozzák abban, hogy idő előtt kikerüljenek az iskolarendszerből. Ennek megfelelően a félévkor hármasnál rosszabb átlagú diákokról, illetve a valamelyik tantárgyból elégtelent kapott tanulókról vezetnének feljegyezést az általános iskola ötödik osztályától kezdve. Ez azonban még nem lenne elég, hiszen a tanárok még azzal is foglalkozniuk kellene, hogy leírják, mit tesznek annak érdekében, hogy a rossz tanulókból jó diákokat faragjanak.

A tanárnak az ilyen fiatalok létszámát, a veszélyeztetettség okait és a megtett intézkedéseket az Oktatási Hivatalnak kell elküldenie, ami aztán szakmai segítséget nyújtana az adott az iskolának.

Mint azt Fodor Fanni, az OH kommunikációs munkatársa közölte, ezek mindössze az iskolai lemorzsolódás veszélyét előre jelzik,  a hirtelen teljesítményromlást, a sok igazolatlan hiányzást.

Egyes oktatási szakértők az egész rendszer a már éppen eléggé lefoglalt pedagógusok terheit növeli csak, hiszen a már létező Közoktatási Információs Rendszer (KIR) sok olyan információt tartalmaz, ahonnan könnyen kinyerhetők lennének ezek az adatok is.  A Hivatal ezt cáfolja, mert szerintük  csak minimálisan lenne több dolguk a tanároknak, hiszen részben automatikusan kapnák meg az infókat.

Az OH szerint ha ők segítenek, akkor az mind a tanulók, mind az érintett pedagógus számára hasznos lesz.

Az általunk megkérdezett tanárok zöme viszont nem hallott még erről az elképzelésről. Kutas József, a Széchenyi Gimnázium igazgatója szerint egy próbát mindenképpen megér az új rendszer bevezetése.

– A puding próbája az evés, szerintem lehet eredménye, még ha némi pluszfeladatot is ró az iskolákra. Annak idején az sem tetszett a tanároknak, hogy jelenteniük kell az igazolatlanul hiányzókat. Nem mondom, hogy az tökéletes, de visszatartó ereje van, mert a szülők egy része komolyan veszi, ha a családsegítő megmozdul.

Az igazgató elmondta, hogy náluk alacsony, három százalék alatti a lemorzsolódók aránya, ami elsősorban annak köszönhető, hogy igyekeznek minden családdal felvenni a kapcsolatot.

– Az a baj, hogy sok a rossz család, olyanok érkeznek hozzájuk, akik más iskolát hagytak ott, és nálunk a felnőttoktatás keretében tanulnak. Ha jó a kapcsolat a családdal, ha partner a szülő, akkor sokszor sikerül elkerülni a korai iskolaelhagyást – mondta.

A bukott tiniket listázzák – pecsma.hu.

Több olvasónk is jelezte a napokban, hogy skarlátos lett óvodás- és kisiskolás korú gyermeke. Az általunk megkérdezett szakorvosok szerint valóban előfordul néhány ilyen jellegű megbetegedés, de járványról nem beszélhetünk. Nem úgy mint a bárányhimlő esetében, decemberben ugyanis végigsöpört a kicsiknek a baktérium okozta betegség.

Az általunk megkérdezett pécsi gyermekorvosok szerint az idei télen eddig a bárányhimlő okozott nagy problémát a gyerekek (és a szülők) számára. Pátrai László és Pandúr Ágnes szerint akadnak ugyan skarlátos megbetegedések is, ám sokkal inkább a bárányhimlő aratott a kicsik körében.

– A skarlát közösségben szerzett betegség, főleg az óvodások és kisiskolások körében terjed. Abban semmi rendkívüli nincs, hogy néha előfordul egy-egy skarlátos megbetegedés, hiszen nem szezonális jellegű – közölte Dr. Pátrai László gyermekorvos.

A kicsiket sokkal inkább a bárányhimlő döntötte le a lábukról, a kór decemberben futott végig az intézményekben.

– A bárányhimlő nagyon sok gyereket érintett idén, a múlt hónapban rengeteg beteget kezeltünk, de úgy tűnik, hogy kezd lecsengeni s véget ér, mert egyre kevesebb szülő hozza gyermekét a betegségre jellemző tünetekkel – mondta Dr. Pandúr Ágnes, aki a kertvárosi TVT-rendelőben kezeli a kis betegeket.

A skarlát kórokozója a toxint termelő Streptococcus pyogenes baktérium, ami heveny fertőző betegséget okoz, bár a régebbi időkkel ellentétben ha időben felismerik, akkor már nem okoz súlyos szövődményeket. Cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje pár nap, de akár egy hét is lehet.

A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, gyakori hányás, hasi fájdalom jelentkezik. Legkésőbb három napon belül jelentkeznek a bőrtünetek a nyakon, hason, mellkason, majd a végtagokon. Szövődmények nélkül a láz 3-5 napig tart, megfelelő antibiotikum-kezeléssel 1-2 nap alatt megszűnik.

A bárányhimlő (varicella) hólyagos kiütéssel járó heveny fertőző betegség. Az a vírus okozza, amely az övsömört is (ez utóbbi csak azoknál alakulhat ki, akik korábban már átestek a bárányhimlőn). Lappangási ideje két hét, de lehet hosszabb is.

Az egy-két napig terjedő megelőző időszakban orrfolyás, fejfájás, levertség, láz jellemzi, kicsiknél kiütések is megjelenhetnek. Ezek nem egyszerre jelennek meg, hanem több napon keresztül több hullámban lepik el a bőrt, főként az arcon, fejbőrön, ritkábban a végtagokon, olykor a tenyéren és talpon is. Általában spontán és jól gyógyul, védőoltással megelőzhető.

Aratott a bárányhimlő a pécsi gyerekek körében – pecsma.hu.

A háztartási gépek cseréjét ugyan rengetegen megoldották az Otthon Melege program keretében, egy másik projekt azonban korántsem ennyire sikeres. Pécsről eddig – szakmabeliek szerint – senki sem pályázott társasházak energetikai korszerűsítésére – igaz, egyelőre azt sem tudni, hogy ez egyáltalán a későbbiekben lesz-e erre pénz.

Megy a csörte az uniós és hazánk között arról, hogy vajon lehet-e uniós forrásból társasházak hőszigetelésére, energiakorszerűsítésére költeni. Tavaly rövid idő után le is állították az Otthon Melege programot, de a társasházak már türelmetlenül várják, hogy minél hamarabb melegebb otthonokban élhessenek.

Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak (LAKTÁSZ) Baranya Megyei Szövetségének elnöke szerint egyelőre nem tudni, hogy miként alakul a későbbiekben a program, már ha lesz egyáltalán. Az érintett közösségek egyelőre várakozó állásponton vannak. Ahogy fogalmazott “káosz van ezen a téren”, amit talán csak a kormány és a brüsszeli döntéshozók közötti megállapodás tisztázhat.

A korábbi pályázatot nem törölték, csak felfüggesztették, de eddig Pécsről és Baranyából egyetlen társasház sem nyújtott be igényt rá.

– Ha ennyi pénzt kell beleadni, az már önmagában gát, hiszen 50 százalékos önerőt kértek hozzá. Ráadásul olyan szigorú előírásokat írtak elő, amelyek miatt sokan megijedtek – fogalmazott.  A másik komoly gond az volt, hogy  a pécsi távfűtéses lakásokat is kizárta volna a pályázatból. Mert a támogatást az éves szinten megtakarítható szén-dioxid-mennyiség alapján számították ki. Mivel azonban a biomassza tüzelőanyag esetén a kibocsátás nulla, a pécsi távfűtétes lakások nem is pályázhattak, hiszen jelentős részüket biomasszával fűtik.

Mikor lehet olcsóbb a pécsi lakások fűtése? – pecsma.hu.

Hazajönnek-e a Csontváry-képek? Mihez kezd egy fővárosi régész szakember Pécsen? Milyen kapcsolat van egyház és kultúra között? A Janus Pannonius Múzeum új igazgatója, a harvardi egyetem egykori ösztöndíjasa, Csornay Boldizsár új utat adna a városi intézményeknek.

– Miért döntött úgy, hogy pályázik a JPM igazgatói posztjára? Nem érzi visszalépésnek a nagy szakmai múlttal rendelkező fővárosi intézmények vezetése után, hogy egy vidéki intézmény igazgatója legyen?
– Múzeumi ember vagyok, eddigi szakmai pályafutásom nagyobb részét kiemelkedő, országos múzeumokban töltöttem, ez a terület igazán közel áll hozzám. Vezettem a Nemzeti Örökségvédelmi Központot is. Engem nagyon izgat ez a kulturális közeg, Pécsen annyira komplex a Janus Pannonius Múzeum feladatköre – ami nyilván a Zsolnay-negyeddel együtt értendő –, hogy úgy gondoltam, ez olyan kihívás, amelynek megpróbálok eleget tenni.

– Mennyi rálátása van a pécsi kulturális és művészeti életre? Budapestről mennyire lehetett nyomon követni az itteni eseményeket?
– Mint régész és részben egyetemi ember főképpen ezen a területen dolgozó kollégákat ismerem, mások mellett Visy Zsolt professzort is. Én elsősorban innen közelítem meg a pécsi kulturális életet. A világörökségi helyszínek nagyon fontosak, ugyanakkor természetesen tájékozódtam a többi területet illetően is. Az általában vett pécsi létnek, az itteni gazdasági életnek nagyon fontos tényezője lehet a múzeum – ahogy a Zsolnay Kulturális Negyed is.

– Melyek a legfontosabb feladatok, teendők, amelyeket mindenképpen meg kell oldani a közeljövőben?
– Egy belső szervezeti fejlesztés mindenképpen szükséges. Fontos lesz a munkakörülmények rendezése, fontos az elhasznált, leromlott ingatlanok hasznosítása, lényeges a kapcsolatok erősítése az egyetemmel. A múzeumnak olyan fantasztikus gyűjteményei vannak, amely már önmagában is kényszerítő erő, hogy az egyetemi művészeti képzés erre is támaszkodjon. Az igazi kitörési pontot a turizmusban látom jelenleg, ami az egyetemi élet fejlesztésével karöltve lehetséges. A Zsolnay-negyed mellett a pécsi egyházmegyével való kapcsolatot is erősíteni szükséges. Ugyan nem egy múzeum feladata a hitélet, de a kulturális élet egyes elemei kikerülhetetlenül összefonódnak az egyházi élettel, annak kulturális kincseivel – főleg Pécsen.

– A múzeum gazdálkodása átkerült az önkormányzathoz, ami nyilván csökkenti az intézmény mozgásterét. Ezen a téren mi várható?
– Ennek nem örülök, bár erre egy, a város meghaladó jogszabály miatt került sor. Egy átszervezéssel visszanyerhető az önálló gazdálkodás, ennek alapvető feltétele, hogy intézményben legalább százan dolgozzanak. Ennél kisebb múzeumok is próbálkoznak ezzel, néhány helyen sikerrel is.

– Mi a véleménye a Csontváry-képek budapesti kiállításáról? Mennyire valósak azok a félelmek, hogy nem kerülnek vissza Pécsre?
– Először én is megijedtem, de aztán Lázár János kijelentése megnyugtatott, hogy az alkotások visszakerülnek Pécsre. A gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, ezért a város egy kicsit sarokba van szorítva, nem ő diktálja a feltételeket. A fővárosi tárlat ugyanakkor fontos Csontváry gyűjteményének közismertté tételében, így ha a képek újból Pécsen lesznek láthatók, akkor nyilván nagyobb érdeklődés övezi majd őket. A gyűjtemény korábbi – gyengén sikerült – külföldi bemutatói miatt el lehetne gondolkodni azon, hogy újból megmutassuk Csontváryt a nagyvilágnak.

– Vannak-e tervei olyan nagyszabású kiállítások megrendezésére, mint amilyen például legutóbb a Leonardo-tárlat volt?
– Egy nagy volumenű tárlat előkészítése másfél-két évig tart. Időt kell szánni arra, hogy ne egyszerű kiállításokat tartsunk, hanem elérjük, hogy – például – megfelelő látogatottságuk legyen. Baranyában volt pár olyan tárlat, amelyen alig-alig voltak látogatók. Hirtelen, hűbelebalázs módjára belevágni egy ilyen elképzelésbe nem lehet. Ráadásul már elkészült az idei esztendőre vonatkozó éves múzeumi munkaterv, azt felrúgni egy új igazgató jöttével nem szabad. Ennek ellenére vannak elképzeléseim, főleg olyan tematikus kiállításokra, amelyeket több évre terveznék, amelyekre fel lehet építeni egy sorozatot. De a Nemzeti Múzeum vagy más fővárosi intézmények gyűjteményeit is be lehetne fogadni időnként. Egy olyan nagy szabású tárlat megrendezését, mint amilyen például a Leonardo-kiállítás volt, alaposan át kell gondolni.

Címlapképünk forrása: http://www.mnm-nok.gov.hu

Harvardi ösztöndíjas a pécsi múzeumok élén – pecsma.hu.