Sportért is felelős miniszterként szeretném kifejezni gratulációmat a Győr Bajnokok Ligája-győztes női kézilabda csapatának. 1999 után újra a világ tetején vagyunk, s minden magyar ember nevében köszönöm azt a feledhetetlen élményt és büszkeséget, amit szereztek nekünk.
Kedves Lányok, Martín edző: gratulálok!
Hétfőn kezdődik az Európa Tanács (ET) 10. Kulturális Miniszteri Konferenciája Moszkvában. Az esemény során a miniszterek megvitatják, hogyan járul hozzá a kultúrában való részvétel a demokrácia előmozdításához. Megvizsgálják továbbá, milyen jó gyakorlatok és szakpolitikai innovációk vannak a területen. Hazánk delegációját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezeti.
A hétfőn kezdődő moszkvai konferencia fő témája a kormányzatok szerepe a kultúrához való hozzáférés előmozdításában, figyelembe véve a digitális kor nyújtotta lehetőségeket és a civil társadalommal történő együttműködést, továbbá a társadalmi igazságosság és szólásszabadság előmozdítását. A résztvevők emellett felmérik az ET perspektíváit más szervezetekkel való partnerségben.
A kétnapos megbeszélésen, melyen az Európai Unió tagállamainak kultúráért felelős miniszterei mellett további országok meghívott tárcavezetői is részt vesznek, felszólal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A konferencia előkészítéséhez, valamint a kapcsolódó háttéranyagokhoz az ET felkérésére a budapesti Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány is nagyban hozzájárult, a tanácskozás témáira vonatkozó kérdőívek feldolgozásával.
Az ET 1976-ban hívta életre a kultúráért felelős miniszterek konferenciáját, melyet először Oslóban rendeztek meg. Magyarország 1989-ben csatlakozott az Európai Kulturális Egyezményhez. Az elmúlt évtizedekben egyetértés alakult ki Európában abban a tekintetben, hogy a konfliktusok megelőzésének és a konfliktusok utáni megbékélésnek modern, Európában elfogadott módszere a párbeszéd, valamint a tudáshoz való széles hozzáférés a fenntartható fejlődés jegyében.
Ma avatták fel a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát. A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, valamint Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta a sztélét. Ezzel Mohács, Székesfehérvár, Pákozd és a rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellája után a debreceni emlékhely csatlakozott nemzeti emlékhelyeink sorába.
„A Nagytemplom és a Kollégium nemcsak a város és a református magyarság jelképe, de a magyar történelem és irodalom egyik igazodási pontja is. Műveltségünk, jellemünk, hagyományunk tükröződik benne. A dicső múlt hagyományának ápolása mellett fontos az is, hogy jelenünk és jövőnk is dicső legyen, hogy ne csak hivatkozzunk a múltra, hanem abból erőt merítve meghaladjuk azt.” – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.
A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium Hajdú-Bihar megye székhelyének közismert és jellegzetes épületegyüttese, a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának alma matere, amely a magyar történelem több jelentős eseményének is helyszínt biztosított: 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, 1944. december 21-én pedig Debrecenben ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A nehéz időkben is fennálló magyar függetlenség gondolata tehát összeforrt az intézménnyel, amelyet az Országgyűlés 2012-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Cigánykerék -Roma Értékek Fesztivál támogatásával ünnepli a Roma Kultúra Napját április 6-án a MOM Kulturális Központban, amelyre Önt és családját is szeretettel várja!
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Vladimir Penev, a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere és Nikolay Miloshev oktatási, ifjúsági és tudományos ügyek minisztere 2013. április 2-án a Sándor-palotában kulturális és oktatási együttműködési megállapodást írtak alá.
A 2013-2015-ös évekre szóló megállapodás célja, hogy erősítse a két ország és állampolgárai közötti hagyományos barátságot és megértést, továbbá hogy az együttműködés révén hozzájáruljanak a közös európai kultúra gazdagításához.
A szerződés elősegíti az alkotóművészek, szakemberek, együttesek, szólisták részvételét a két ország fontosabb rendezvényein, nemzetközi fesztiválokon, versenyeken, bátorítja a közvetlen együttműködést Magyarország és Bulgária kulturális és művészeti intézményei, szakmai egyesületei között.
A szerződés ösztönzi a művészek és művészeti együttesek cseréjét kereskedelmi alapon, impresszáriós irodák közvetítésével, ösztönzik továbbá a kapcsolatok fejlesztését a szerzői joggal összefüggő jogok területén.
A két ország maximális segítséget nyújt a kulturális intézetek fenntartásához, működéséhez, hogy azok a lehető legkedvezőbb jogi, szervezeti és pénzügyi feltételek között folytathassák kultúraközvetítő tevékenységüket.
Mindkét ország támogatja a Bulgáriában kétévente megrendezendő Liszt-Bartók zongoraversenyen történő magyar részvételt.
Magyarország szakmai támogatásban részesíti a Sumeni Kossuth Múzeumot, a vidini kiállítást és az 1444. évi Várnai Csata Emlékmúzeumát, míg a Bulgária szakmai támogatással segíti a harkányi bolgár emlékhelyet.
Magyarország és Bulgária támogatja a Duna Makro-regionális Stratégia keretében is a kulturális és tudományos együttműködéseket, különös tekintettel a Római Birodalom határai világörökségi sorozatjelölés előmozdítására. Magyarország és Bulgária ösztönzi irodalmi művek kölcsönös fordítását, kiadását és terjesztését, az érvényes szerzői jogok betartásával.
A két ország támogatja továbbá a művészeti közép- és felsőfokú tanintézmények közötti közvetlen együttműködést, a közös projektekben való részvételt.
Magyarország és Bulgária évi 5 fő ösztöndíjkeretet biztosítanak egymás állampolgárai számára egy szemeszter időtartamú részképzésre, magyar illetve bolgár nyelvet tanuló hallgatók számára, továbbá évi összesen tíz hó időtartamban, posztgraduális képzést nyújtanak olyan doktoranduszok, kutatók és tanárok számára, akik beszélik a fogadó ország nyelvét, vagy más megegyezés szerinti nyelvet, és rendelkeznek a fogadó felsőoktatási intézmény meghívójával; illetve 5 fő részére nyári nyelvi szemináriumi ajánlanak fel. A két ország kölcsönösen nyelvi lektorokat fogad a felsőoktatási intézményeikben. Az ösztöndíjak forrását a Magyar Ösztöndíj Bizottság biztosítja, az úgynevezett „pool” ösztöndíj kereten belül.
Kép forrása: MTI