Megnyílt május 15-én a 20. prágai nemzetközi könyvvásár, amelynek Magyarország a díszvendége. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón kijelentette: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást.

Balog Zoltán szerint Magyarország az idei prágai könyvvásáron nemcsak a magyar irodalmat, hanem az egész mai magyar valóságot bemutatja. Megnyitó beszédében elmondta: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást. Szerinte a 20. Prágai nemzetközi Könyvvásár egy újabb lehetőség, hogy utána eredjünk ennek a kimérának, amit Közép-Európának, kelet-európai életérzésnek nevezünk. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója az MTI prágai tudósítójának kiemelte: a prágai könyvvásár fontos rendezvény és segít abban, hogy az intézet Csehországban is terjessze Magyarország jó hírnevét. “Magyarország díszvendégsége jó választás volt. Magyarország olyan ország, amelynek múltja és jelene sokat mondhat a cseheknek, és amelyet érdemes közelebbről is megismerni” – jelentette ki Jan Hamácek, a cseh képviselőház elnöke a megnyitón. Milan Stech, a cseh szenátus elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy a “magyar kultúra nagyon eredeti, bár több mindenben különbözik a cseh kultúrától, eléggé közel áll hozzánk. A magyarok nagyon temperamentumosak, nyíltak, őszinték, s folklórjuk csodálatos”.

A Svet knihy (A könyv világa) nevet viselő négynapos rendezvényen Magyarországot és a magyar könyvkiadókat kiemelt helyen, a kiállítási palota főbejáratánál kialakított nemzeti standon sok tucatnyi kötet képviseli. A négynapos magyar program fő pillérét a díszvendégségre megjelent kötetek bemutatói, szerzői dedikálások, kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok adják. A regények és verseskötetek mellett a látogatók magyar művészeti albumot, történeti munkát és gyerekkönyvet is a kezükbe vehetnek, megízlelhetik a magyar ételeket, megkóstolhatják a magyar borokat és megismerkedhetnek a magyar néptánccal is.  A könyvvásár kísérőrendezvényein a magyar irodalmat egyebek között Tóth Krisztina, Esterházy Péter, Spiró György, Földényi F. László és Háy János fogja képviselni. A prágai könyvvásáron összesen kéttucatnyi ország több száz kiadója mutatja be kiadványait. A rendezvény négy napja a kiállított könyveken kívül számos irodalmi és könyvkiadással és -terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést, színházi és filmelőadást kínál. A tavalyi prágai könyvvásárt mintegy 36 ezren keresték fel, az idén hasonló érdeklődésre számítanak a rendezők.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI

Cseh Tamás Program elnevezéssel új könnyűzenei programot indít a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amely idén 400 millió, majd a következő két évben legalább 100-100 millió forintot fordít a projektre a befolyó üres adathordozói díjakból – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke május 12-én Budapesten.

Balog Zoltán beszámolója szerint az Artisjushoz mint jogdíjkezelőhöz az üres merevlemezek, okostelefonok, CD-k, pendrive-ok és hasonló termékek után a vásárlók által fizetendő üres adathordozói díjból évi 4 milliárd forint érkezik be. Egy 2013-ban elfogadott törvény szerint ettől az évtől ennek 25 százalékát, azaz 2014-ben várhatóan 900 millió-1 milliárd forint közötti összeget az NKA-hoz kell átutalni. A kulturális alap ebből a bevételből indítja el a Cseh Tamás Programot, illetve további könnyű- és komolyzenei, irodalmi programokat támogat. A Cseh Tamás Programra három esztendőn keresztül évi 100-100 millió forint jut, ezt az összeget azonban idén további 300 millió forintos indulóösszeggel egészítik ki – jelentette be. A miniszter hozzátette: a pályázatok kiírásának időpontja az összegek NKA-hoz való beérkezésétől függ, de a remények szerint ősszel már át tudják utalni a nyertes pályázóknak megítélendő támogatásokat.

A tárcavezető elmondta, hét alprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadóképességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása; felvilágosító reklámtevékenység a szellemi termékekről; valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés.

L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke emlékeztetett arra, hogy a kormányzatot számos bírálat érte tavaly az üres adathordozói díjbevételek 25 százalékának NKA-hoz irányítása és még korábban a PANKK program leállítása miatt, a Cseh Tamás Program elindítása azonban elmondása szerint bizonyítja, hogy a kormányzat szerint szükség van a könnyűzene támogatására, ám az eddiginél átgondoltabb formában. Mint hangsúlyozta: ahogy a program kidolgozása során, úgy a források alprogramok közötti elosztása és a pályázatok közzététele előtt is egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel. Az a döntés is konszenzus eredményeképpen született meg, hogy végül hét alprogram indul, hiszen az NKA először tízet javasolt – árulta el.

Cseh Tamás nevének használatához a zenész özvegye és a Cseh Tamás Alapítvány is hozzájárult.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kultúrára építve kell elérni a roma-felzárkózást – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a második Cigánykerék – Roma kulturális fesztivál május11-i esti gálájának megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. “Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani, hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene” – tette hozzá. Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek – akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak – azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni.

Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében. Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, amely nemrég elhunyt elnöke, Buffó Rigó Sándor prímás emléke előtt tisztelgett, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon.

Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket. Fellépett mások mellett a Khamoro együttes, a Free-presszionista művészcsoport, és az érdeklődők a kosárfonás és a hegedűkészítés rejtelmeibe is bepillanthattak.

A fesztiválon helyet kapott a Diósgyőr-Vasgyári Iskola tűzzománc ékszereinek kiállítása, valamint az Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott berettyóújfalui iskola diákjainak festményeiből válogatott tárlat. A Romani Design divatbemutatóján és vásárán a legújabb modellekkel is találkozhattak a látogatók. A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson szó esett egyebek mellett a roma értelmiség utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatásról és szakkollégiumi hálózatokról is.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula